Itt a tél és az első nagyobb hidegek időszaka, amikor hőmérőnk higanyszála a mínusz 5-10 fok környékére "téved". Nehezen viseljük, panaszkodunk is miatta, pedig ezek a hőfokok sehol nincsenek az igazi nagy hidegekhez képest. De nézzük: hol és milyen hőmérsékletek jelentették a tél nagy "legjeit" a világban és Magyarországon.

A történelem során az eddigi leghidegebb hőmérsékletet 2010 augusztus 10-én mérték az Antarktiszon: mínusz 93,2 fokot! (Nem elírás: MÍNUSZ 93,2 FOKOT!) A mérés pontos helye: a jeges kontinens keleti fennsíkjának egyik hegyvonulata, mégpedig 3900 méteres magasságban. Sok helyen hivatalos rekordnak a Vosztok kutatóállomás, 1983-as mérését tekintik, ami -89,2 fok volt! Egyébként az úgynevezett antarktiszi plató a Föld leghidegebb és legsivárabb vidékei közé tartozik, gyakorlatilag mikroszkopikus léptékben sincs ott élet.

Ami az országok összevetését illeti: egyértelműen Oroszország tekinthető a Föld leghidegebb államának. A bolygó leghidegebb, állandóan lakott települései is itt találhatóak. A szibériai Verhojanszk és Ojmjakon városokban ugyanis mínusz 70 - 71 fokot is mértek már, 1892-ben, 1926-ban és 1933-ban is. A jakutföldi települések 750 méterrel vannak a tengerszint felett és éves szinten óriási hőingások jellemzik vidéküket. Miközben nyáron plusz 35 fok is lehet, télen a mínusz 50-60 fok sem ritka. Ojmjakonban 2200 -an élnek, nagyrészt halászatból. A településhez vezető főútvonalat, a Kolima-autópályát a szovjet időkben GULAG -ra ítélt politikai foglyokkal építtették meg. Külön érdekesség, hogy Ojmjakon városában, a téli időszak alatt egyetlen járművet, autót gépet sem lehet fűtetlen helyen hagyni, különben úgy szét fagynak a -40 - 50 fokban, hogy tavaszig lehetetlenség használni őket. A környék központja, a 270 ezer lakosú Jakutszk, a Léna folyó bal partján fekszik az északi sarkkörtől alig 450 kilométerre. Itt 1933 február 6-án egy meteorológiai állomáson -67,7 fokot mértek. 

Jakutszk -53 fokban

A szibériai vidékek mellett az orosz fővárosban, Moszkvában is óriási hidegek fordulnak eló. Gyakori januárban a mínusz 20 fok alatti hideg. Legutóbb 2013/14 telén több napon keresztül volt mínusz 25 fok, korábban pedig 2006 -ban mértek -30 fokot. A Moszkvában mért leghidegebb hőfokot 1940-ben rögzítették, amikor -42 -t jeleztek a hőmérők.

Oroszország után Mongólia és Kanada következnek a hidegrekordokat illetően. A világ leghidegebb városai közé tartozik a mongol főváros Ulánbátor, ahol az évi átlag hőmérséklet mínusz 4 fok. Télen átlagosan mínusz 20-25 fok van (néha lecsökkenhet akár mínusz 50-re is), nyáron viszont 15-18 foknál nemigen van melegebb. Ugyancsak extrém időjárás jellemzi a kanadai Winnipeg városát (gúnynevén: Winterpeg várost), ahol az évi átlaghő 2,6 fok a préri pusztaságának is kiszolgáltatva.

Ugyancsak extrém hidegeknek tekinthető észak Európa. A kontinens egyik legészakibb városa a Norvégiához tartozó Spitzbergák szigetcsoport fővárosa: Longyearbyen, 2000 lakossal.  A település érdekessége a rengeteg környéken élő jegesmedve és az a törvény, mely tiltja súlyos betegek vagy halál közelében lévők ott tartózkodását. A temetkezés ugyanis nem oldható meg a szigeten a permafroszt talaj miatt.

Végül a hideg helyek közt meg kell említeni az USA -hoz tartozó Alaszkát is. Barrow az USA legészakibb települése a Jeges-tenger partján, 4000 ember lakhelye, és már az északi sarkkörön is túl fekszik (5 fokkal). Az Északi-sarktól 2100 km választja el. Az év közel felében nulla alatt marad a hőmérséklet, ráadásul télen, november közepétől január végéig fel sem kel a nap.

Ojmjakonban épp -52 fokot mérnek

Ami a történelmet illeti: az egyik legemlékezetesebb hideg a XX. században a második világháborúhoz kötődik. A hitleri német hadsereg 1941 és 1944 közt súlyos harcokat vívott a Szovjetunióban, melyben döntő szerepe volt a nagyon hideg orosz télnek. "Tél tábornok" jelentősen szerepet játszott a moszkvai csata német kudarcában és sajnos sok-sok magyar katona halálában is a keleti fronton.  A második magyar hadsereg 1942 végén és 1943 elején a Don folyó partján állomásozott és ebben az időszakban többször előfordult a mínusz 30 körüli hőmérséklet. Katonáink közül százak fagytak meg a lövészárkokban.

Egy frontnaplóban (zalai levéltár), 1943 január 14-nél a következő bejegyzés szerepel:

A 2. hadseregnek a szovjet főtámadásba torkolló egyetlen ellentámadásához csoportosult volna, de a rossz időjárási és útviszonyok - méteres hó, mínusz 40 fok - miatt csak egyes részei érkeztek meg a támadás tervezett időpontjára.

Több más forrás is -30 és -40 közti hőmérsékleteket rögzített 1943 januárjára, amikor a Donnál harcállást foglaló magyar katonákra óriási orosz túlerő zúdult. Katonáinknak őszi időjáráshoz igazodó ruháikban kellett egyszerre megküzdeniük az iszonyú hideggel és a sokszoros túlerőben érkező (ráadásul gépesített) szovjet csapatokkal.

Ami hazánkat illeti

Jelen korunkban a legtöbb extrém hideg nap Magyarország területén az északkeleti régióban fordul elő, nagyobb városainkban pedig a legkevesebb, köszönhetően az úgynevezett városi hőszigetnek. Extrém hidegről a meteorológusok akkor beszélnek, ha a minimum-hőmérséklet -10 Celsius-fok alá süllyed, illetve ha a napi középhőmérséklet nem haladja meg a -5 fokot. Rendkívül extrém hideg napok, -20 fok alatti hőmérséklettel, leginkább Somogy és Zala megye térségére jellemzőek, köszönhetően annak, hogy „szélvédett helynek” számítanak. A -10 Celsius-fok alatti napi középhőmérséklet ugyanakkor már szintén az északkeleti országrészre jellemző leginkább, mivel itt fordul elő legtöbbször télen a párás, ködös, zúzmarás, borult idő. Hideg-betörések alkalmával, vagyis a hidegfront mögött beáramló légtömeg hatására pedig itt erősebb a szél, mint az ország délnyugati részén. A tartósan extrém hideg legalább öt napon keresztül tart, és leginkább a Tiszántúlt jellemzi. Tartósan rendkívül extrém hideg kizárólag a Nyírségben fordul elő.

A határon túli területeket nézve Brassó közelében 2012-ben Bodzafordulón mérték a leghidegebbet: mínusz 32,5 fokot, mégpedig egy meteorológiai állomáson (ugyanitt 2005-ben -35 fokot mutattak a hőmérők). Ha rekordokat nézzük:

-Hazai abszolút minimum-hőmérséklet: -35 °C Miskolc-Görömbölytapolca, 1940. február 16.
-Legalacsonyabb napi középhőmérséklet: -26,8 °C Baja, 1942. január 24.
-Legalacsonyabb napi maximum-hőmérséklet: -23,0 °C Kecskemét-Miklóstelep 1942. január 24.

A hideg nagyon relatív dolog. Nálunk Magyarországon a nulla alatti hőmérsékletek kifejezetten hidegnek számítanak, de Földünk számtalan térségében az év nagy részében ez a jellemző hőmérséklet. Ezeken a helyeken csak -20 - 30 foknál kezdenek igazi hidegről beszélni. Úgyhogy ha belegondolunk: nem is biztos, hogy sok okunk lehet panaszra. :-)

 Köszönjük a szokatlanul magas, 38 ezres nézettséget! :-)

Ha érdekesnek találtad, kövess bennünket a Facebook -on is!