Mindenkinek jár egy kávészünet valamilyen érdekes témával

Kávészünet

Kolóniák létrehozásának esélyei más bolygókon [38.]

2018. február 17. - Fortress

A korábbiakban már boncolgattuk egy esetleges Mars-utazásnak és Mars-kolónia létrehozásának problémáit, ezúttal azt nézzük meg, hogy milyen más égitesteken lehetséges mindez és milyen körülmények nehezíthetik, vagy tehetik lehetetlenné a kolonizációt. 

mars_kolonia5.jpg

A legközelebbi égitest a Hold, alig 384 ezer kilométerre található, ami a világűr távolságait tekintve nagyon közelinek mondható. Mégis csak 45 éve járt ott utoljára ember (ez volt a hatodik Holdra szállás 1972 december 11-én). Más égitestre pedig még soha nem tettük a lábunkat. Hogy miért? Főleg mert sokszoros távolságokról van szó. A Hold utáni legközelebbi égitest, a Vénusz - még legközelebbi pozíciójában is - 38 millió kilométerre van ugyanis tőlünk (ekkor kerül egymáshoz legközelebb a két bolygó). Ez majdnem százszor  több, mint a Föld-Hold távolság. A Mars esetében ez az adat 56 millió km, a Merkúr pedig 77 millió km -es messzeségével szinte elérhetetlennek tűnik számunkra. (És ezek azok a számok, melyek a lehető legkedvezőbb bolygó-együttállások esetén érvényesek. Az említett bolygók pályamozgásaik során sokkal messzebb is kerülnek tőlünk.) Így elmondható: a Naprendszer 3 másik kőzetbolygója közül (Merkúr, Vénusz, Mars) csak a Vénuszt és a Marsot érdemes vizsgálni odautazás és ott tartózkodás szempontjából. A Merkúr nem csak hogy túl messze van, de nincs légköre (nincs felszíni nyomása) erős felszínén a sugárzás és a hőmérséklet -185 illetve +400 fok közt mozog (attól függően, hogy a nap felőli, vagy másik oldali részen mérjük).

mars_kolonia6.jpg

A Merkúrt kizárva a Hold után közelséget tekintve a Vénusz következik (38-40 millió km-re van tőlünk), ahová akár 6 hónapnyi utazás után el lehet jutni. Igen ám, de milyen körülményeket találnánk ott? Nagyjából 5 tényező miatt lehetetlen a kolóniateremtés:

  1. A Vénusz felszínén, a Naphoz való közelségnek és a rendkívül erős üvegházhatásnak köszönhetően folyton 500 fok közeli a hőmérséklet. (Jellemzően 450-480 celsius.)
  2. A légköri nyomás közel százszorosa a Földinek (1013 millibar helyett 92 ezer millibar)
  3. Folyamatosak a kénsavas esők és a vulkán-kitörések
  4. Állandóak a felszíni viharok, melyek jellemzően 200-300 km/h erejűek
  5. Erős a kozmikus sugárzás az egész felszínen

Mindehhez hozzájön természetesen az utazás problémái: túl hosszú az út, túl költséges az egész, túl sok a bizonytalanság benne és túl nagy az utazókat érő káros hatás. Ja, és nem lehet visszajönni természetesen. Aki oda utazik, az ott is marad. Ugyanakkor tudósok felvetették már, hogy a Vénusz körül egy bizonyos légköri tartományban van ózon és a hőmérsékleti illetve légnyomás értékek is kedvezőbbek. Ennek megfelelően afféle "lebegő állomások" képében, még megvalósulhat egy utazók életben tartására alkalmas állomás. Kérdés persze, hogy egy ilyen 50-60 km magasságban lebegő támaszponttal mit nyerne az emberiség, a tudományos megfigyelések hasznán kívül?

mars_kolonia.jpg

Ami a Marsot illető, erről a bolygóról már sokszor esett szó. 2018 után 2035-ben lesz újra alkalmas időpont (úgynevezett átjutási ablak) arra, hogy emberi misszió induljon a Vörös bolygóra. Az odautazás valamivel hosszabb, mint a Vénuszra: 6 hónap helyett kb. 9 hónap lenne. Ám  Marssal is vannak problémák:

  1. Globális mágneses tér hiányában a Marson nagyon magas az emberi szervezetre káros, kozmikus sugárzás szintje. (Közel 40-szer annyi, mint amennyit el tudna viselni szervezetünk.) 
  2. Túl alacsony a légköri nyomás. (A Földi 1013 mbar helyett csak 7,5 mbar.)
  3. Nagyon alacsony a gravitáció, majdnem harmada a Földinek (9,807 m/s² helyett 3,711 m/s²), ami hosszú távon káros lehet az emberi testre. 
  4. Egyelőre nem megoldott egy esetleges Mars-telep vízellátása. A tudósok szerint a felszín alatt van ugyan jég, de annak kitermelése problémát okoz.
  5. Nem pontosan ismertek a felszíni veszélyek, de komoly kockázatot jelentenek a felszíni viharok (a ritka légkör ellenére igenis vannak ilyenek) és a világűrből érkező esetleges becsapódó meteorit törmelékek.

A felsorolt legfőbb problémákkal szemben viszont pozitívum, hogy a hőmérséklet elviselhető (a bolygóátlag -40 fok), ami ugyan néha a -100 fokot is elérheti, de a marsi egyenlítőn 0 és plusz fokok is előfordulnak. A Merkúr, Vénusz és Mars fizikai jellemzői eleve behatárolják az esetleges emberi ott tartózkodás, kolónia építés lehetőségeit. 

A Marson - szemben a Vénusszal - elvben építhető állandó telep (műszaki akadálya ennek ma már nincs), de a telepnek MINDEN létező életfeltételt biztosítania kellene: levegőt, vizet, nyomást, élelmet, megfelelő hőmérsékletet ahhoz, hogy ott hosszabb időn át életben maradjanak az emberek.

mars_kolonia3.jpg

A legtöbb kutató szerint egy felszíni barlangban kialakításra kerülő hermetikusan zárt telep alkalmas lehet egy kolónia fenntartására, az említett feltételek folyamatos biztosításával.

  • Első kérdés: megéri e egy Mars-telep létrehozása és van e értelme? 
  • Második kérdés: meddig bírnák ki ott az emberek?
  • Harmadik kérdés: hogyan védhető ki a pszichikai terhelés az ott tartózkodók esetében?
  • Negyedik kérdés: megoldható e a visszaút?

A válaszokat csak mérnökök, orvosok, pszichiáterek és csillagászok tudhatják. Az első kérdés kapcsán gyakran merül fel az a válasz, hogy a tudománynak szüksége van erre a lépésre (a továbbfejlődéshez), illetve, hogy egy földi katasztrófa (mondjuk egy kisbolygóval való ütközés, atomháború ... stb) esetén kell egy hely, ahová átmenekíthető az emberi faj. A második kérdésre a válasz hideg számításokon alapul: meddig biztosítható a levegő, a víz és az élelem egy kolónia számára, ha a telepen mindezek nem állíthatóak elő? (Ha előállíthatóak, akkor persze más a helyzet, mert ebben az esetben jócskán kitolódhat a kolónia élettartama.) A harmadik kérdés a pszichikai terhelés, mely komoly probléma, hiszen bizonyos számú ember folyamatos összezártsága rengeteg súrlódást okozhat, melyek akár végzetessé is válhatnak. (Elég arra gondolni, ha néhány ember agresszívvé válik a bezártságtól és a kolónia tagjai egymás ellen fordulnak, mondjuk néhány évi bezártság után.) A negyedik kérdés, ami a visszaútra vonatkozik: mérnöki feladvány, csakis a tudósok és az elkövetkező évek műszaki fejlődése adhat rá választ.

mars_kolonia7.jpg

Az Ares I. és az Ares V. (foto: AFP)

Összességében emberi kolóniák létrehozása (Naprendszerünkben) egyelőre meghaladja tudásunkat és felkészültségünket. Ugyanakkor küszöbön áll ennek kivitelezése. Az amerikai NASA, a kínai CNSA és az orosz RKA mellett (ezek jelenleg a legnagyobb űrügynökségek) a milliárdos Elon Musk is elkülönített már bizonyos pénzforrásokat (vagy legalábbis tervbe vette) egy jövőbeni Mars utazáshoz. Jelenleg azonban még az odaút és a landolás is feladja a leckét, nem beszélve a telep kialakításáról és fenntartásáról, illetve az említett pszichológiai problémák kivédéséről.

Ami egy esetleges űrkolónia kialakítását illeti ...

Fontos, hogy egy ilyen telep biztosítani tudja a kolónia lakói számára a földihez hasonló életritmust, vagyis a munka, szórakozás, pihenés hármasát. Pszichológusok szerint ugyanis csak a motivált, célokért küzdő, konstruktív módon lekötött közösségek lehetnek működőképesek. Biztosítani kell tehát az ott élők számára a napi teendőket, feladatokat csak úgy, mint a szórakozás, kikapcsolódás, sőt testmozgás, sport illetve pihenés lehetőségeit is. Ha nem tudunk futni, mozogni, sportolni, akkor hosszú távon lelki és testi problémák is kialakulhatnak. Ha nincs szórakozási lehetőség, általános depresszió alakulhat ki. Kellenek tehát edzőtermek, futópályák, sőt mozik, színházak, játéktermek is. 

Mindezek kialakítása azonban nem is olyan egyszerű feladat, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy az egész komplexumban azonos életfeltételek szükségesek (levegő, hőmérséklet ... stb), miközben a hely igencsak korlátozott. Sokan ezt egy búra alatt kialakított "város" létrehozásával képzelik el (bár egy ilyen "búra" kialakítása mind anyagában, mind műszaki megoldásaiban problémát jelent jelenleg).

Mások úgy gondolják, hogy több, egymással folyosókkal, járatokkal összekötött kabinrendszer-szerű komplexum volna ideális, mely lábakon állna. Egyes helyiségek alvásra szolgálnának, mások munkahelyekként funkcionálnának, és lennének sport, illetve szórakozás céljaira kialakított kabinok is. Az ilyen megoldáshoz mintát nyújthatnak egyes mélytengeri telepek, antarktiszi kutatóbázisok vagy űrállomások. Fontos az energia-termelés biztosítása és érdemes gondolni az élelem-előállításra is (melyhez külön épületek szükségesek). Leginkább egy körszerűen kialakított, sok helyiséges, bővíthető telep tűnik ideálisnak. Gondolni kell a vezetésre, sőt valamiféle belső rendfenntartó szervezetre is, mely szükség esetén fellép a rend érdekében. Az is előremutató ötlet, ha eleve kettő, vagy három külön kolónia készül, melyek közt idővel cserélődhet a személyzet (változatosság biztosítása). 

Az elmondottak dacára az állandó, évekig vagy évtizedekig való bezártság, az ugyanazon emberekkel való kényszer-együttélés, a szabad levegőtől, természettől való elszakadás óriási próbatételt jelenete és egyes szociológusok, pszichológusok szerint törvényszerűen előbb-utóbb végzetessé válna. Ahogyan az emberi történelem megmutatta: a háborúk örök részesei históriánknak. 

Itt azonban még nem tartunk. Jelenleg csak tervezgeti az emberiség a Mars meghódítását, miközben annak kitűzött időpontját egyre messzebbi és messzebbi dátumra tologatja. 

 

Ha tetszett a poszt, keresd Facebook oldalunkat is!

2logo_kaveszunetben.jpg

***

A bejegyzés trackback címe:

http://kaveszunetben.blog.hu/api/trackback/id/tr113667384

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fritz Gerlich 2018.02.18. 17:26:33

Érdekes volt! .... Nem tudom milyen élet lehet az, amelyikben nem lehet nagy lélegzetet venni a szabadban, nem láthatóak fák és örökké csak szkafanderben lehet kitenni a lábat a kolónia épületéből. Börtön lenne, nyomorult élet, mesterséges körülmények között. Reméljük az emberiség utolsó tagjai nem egy ilyen telepen végzik.

Morpheus. 2018.02.18. 21:46:03

@Fritz Gerlich: .... gyakorlatilag pénzkérdés az egész. Vannak olyan körök világszerte, akik dollármilliókat fordítanak biztonságukra és luxus-bunkereket építtetnek mélyen a föld alatt, egy globális katasztrófa esetére (zum Beispiel: atomháború). Viszont már sokan rájöttek: vannak olyan katasztrófák, melyekre nem jó még az 50 m mélyen lebetonozott bunker sem. Pl.: kisbolygóval ütközés. Na, ezek a körök gondolkodnak egy Mars-telep finanszírozásában és ugyanezek az emberek manipulálhatják az amerikai, kínai, orosz kormányokat is arra, hogy a "világelit" védelmében alakítsanak ki túlélő-kolónia-telepeket a Marson.

Ha pedig van lóvé, akkor meg lesz az a telep, kiterjedten, nagy alapterületen, belül zöldövezettel (fákkal, fűvel), sportpályákkal, mozikkal, tokkal-vonóval. Műszakilag szerintem kivitelezhető. A pénz itt még a kérdés.

padisah · http://www.kozvetlen-allasok.hu 2018.02.18. 23:19:28

a világ kormányai nyilván a gyarmatosítást, a saját populáció kihelyezését, illetve nyersanyagok vagy termékek elhozását szeretnék elérni

ez mondjuk valszeg bukik, mert még a bolygók is olyan messze vannak hogy az onnan elszállítás mindenféle terméket eladhatatlan szintre drágítana, a globalizáció már a bolygóközi térben sem működik...

a cikk nem hangsúlyozta túl a Hold opcióit, oda viszonylag könnyen lehetne bázist építeni, és talán még a gazdasági hasznosítás sem áll olyan távol, pl elég sok a titán a felszínen

Szalay Miklós 2018.02.19. 00:11:13

Fényévekre van ez, emberek. Először próbáljunk már meg elsántikálni a Mars-ig meg vissza. (Ennek sincs sok értelme, a kihíváson túl, no meg a Földön sem ártana rendet tenni előtte.) Amúgy, itt egy jó kis írás a tudomány és technika határairól:

egyvilag.hu/temakep/029.shtml

csakférfi 2018.02.19. 05:33:43

"A baktériumsejtek a Mars-szerű feltételek közepette néhány perc alatt elveszítették életképességüket. "
....
....
Egyelőre nem ismert, milyen mélyre nyúlik ez a „lakhatatlan zóna” a negyedik bolygón, mivel a sejtgyilkolás mögött húzódó pontos mechanizmust még nem ismerik.
....
...
Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányukban a szerzők leírják, az adatok feltárják, hogy a marsi felszín legalább három összetevőjének felszíni fotokémia által kiváltott, kombinált hatásai a felszínt még zordabbá teszik a véltnél, és a robot- illetve emberi missziókkal érkező esetleges biológiai szennyezőanyagok túlélésének csekély lehetőségét demonstrálják."

www.hirado.hu/2017/07/07/mergezo-lehet-a-mikrobaknak-a-marsi-talaj/

Az élelem elöàllítàsa maceràs.....ha nincs talaj.
A talajélet feltétlenül szükséges a jò minöségü élelmiszer elöàllítàsàhoz.
Utòpia a colonizàlàs.
Csak reklàm.
Majd ha okosabbak leszünk.

FayRodisz 2018.02.19. 07:24:40

Vicces az erőlködés. Utánpótlás nélkül még az űrállomáson sem sikerülne fenntartani az életet. Ha jól rémlik még földi körülmények között sem sikerült hosszú ideig fenntartani zárt, minden külső hatást nélkülöző folyamatosan működő ökoszisztémát.

Az űri élet szempontjából a jelen technológiák kb. ott tartanak, mint egy óvoda kiscsoport és a villamosmérnök közötti lépcső. Van még bőven mit fejlődni, sajnos a földön kívüli létezést eddig talán az Elisium c. mozi közelítette meg a legjobban, nagyjából erre lehet számítani a közeljövőben.

body_andras 2018.02.19. 07:31:29

Hiányolom az okfejtést, avagy MIÉRT kellene nekünk telep a Marsra; ez pedig magában hordozza a folytatást is, avagy HOVA mehetünk még telepeket létrehozni.
A Marson túl az aszteroidaöv és a Jupiter holdjai tartogathatnak számunkra érdekességeket, melyek erőforrásaiért érdemes ott bányákat, erőműveket, telepeket létesíteni. Na, odáig elég hosszú az út, ezért kell egy-egy "állomás" a Holdon és a Marson is.
Szóval én azt gondolom, amíg a szondáink nem találnak hasznos erőforrást (ásványt, életet, stb.) valahol az említett helyeken, addig nem lesz emberi Mars-expedíció sem. Addig se csüggedünk mert fejlődik az M.I. és a robotika, ami nélkül mindez öngyilkos kísérlet lenne.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2018.02.19. 07:38:05

@Szalay Miklós: "Amúgy, itt egy jó kis írás a tudomány és technika határairól:"

Már megint magadat fényezed és reklámozod. Uncsi vagy, nagyon. Sőt undorító.

moonshadow 2018.02.19. 08:25:24

Bármely égitestet csak akkor van értelme kolonizálni, ha a körülmények lehetővé teszik önfenntartó város létrehozását. Az emberiség túlélésének szempontjából semmi jelentősége nincs kisebb bázisok létrehozásának. A Marsra jelenlegi formájában kutatási célokon kívül nincs értelme telepet létrehozni, mert költséges és a haszna nem térülne meg azoknak akik a pénzt beleteszik. Inkább azt kéne kutatni, hogyan lehetne belevezetni pár jégüstököst, hogy legyen több víz és légkör rajta, és egy kisbolygót holdnak pályára állítani, hogy beindítsa a napszél védő dinamóhatást.

Privateer 2018.02.19. 08:35:52

A légköri nyomás közel százszorosa a Földinek (1013 millibar helyett 92 mbar) Vagyis a földön 1013 a nyomás, míg a Vénuszon 92 a nyomás. Értem én ezt. Kéretik javítani az mbar-t Mbar-ra, mert félreérthető.

CriticalMaster 2018.02.19. 08:38:39

@moonshadow: Az első lépés műszeresen megjelenni a Marson (ezen már túl vagyunk, hisz jelenleg is van a vörös bolygón egy Mars-járó). Második lépés: emberi legénységgel leszállni a felszínre ( ezen dolgoznak most a világ űrügynökségei), harmadik lépés egy állandó kutatóbázis kialakítása tudományos céllal, cserélődő személyzettel, negyedik lépés egy kolónolia kialakitása állando lakossággal, végül ötödik lépés a terraformálás.

Berelhetoreklamfelulet 2018.02.19. 09:42:56

Az egész csak pénz kérdése. Ha majd egyszer olajat találnak a Marson, akkor rögtön kedve fog támadni bizonyos köröknek odamenni...

csakférfi 2018.02.19. 09:52:22

@Sir lovag:
1. Egységes tudomànyos (biològiai,fizikai,pszichològiai.....stb.) törvények.
2.Egyseges tàrsadalom a bolygòn.....
3. Hàborúk és egyéb eröszakos csselekmények megszünése.
4. Màs bolygòk kolonizàlàsa.

Nem formàlhatunk úgy meg valamit ,ha a törvényeit nem ismerjük és nem értjük.
Vagy kudarc a vége....làsd bioszféra kisérlet a sivatagban.

:)

2018.02.19. 11:34:55

Matematikai fejtörő: A Mars, Vénusz és a Merkúr felszínére kitelepültek az emberek. Mindegyik bolygón bármelyik ember ezt mondhatja:
1. A három legközelebb lakó ember egyenlő távol lakik tőlem.

2. Ez a három ember is azt mondhatja, hogy mi hárman is egyenlő
távolságra lakunk egymástól.
Hányan laknak a három bolygó közül a legnépesebben?
Az egyik fotó kicsit segít!

Kedélyes Paraszt 2018.02.19. 12:02:50

egyaltalan nem adott minden technikailag. Nem tudjuk hogy viselkednek a kovenyek egyharmad gravitacioban, ugyanez igaz az emberekre. meg meg biztos lehetne egy halom tech akadalyt sorolni.

Berelhetoreklamfelulet 2018.02.19. 12:05:17

@Kedélyes Paraszt:
Azt? Felönek egy rakatát növeényekel a Marshoz, aztán 1 év múlva már tudni fogjuk h viselkednek. A technika adott hozzá, csak a miért hiányzik.

WAR10CK. 2018.02.19. 12:26:02

A Marsra lépés 2035 -ben jó eséllyel megvalósul majd. 1969-ben a legelső Holdra szállást az sürgette, hogy verseny volt a két nagyhatalmi tömb között, és mind a szovjetek, mind az amerikaiak elsők akartak lenni. Ma nincs versengés, ezért motiváció sem alakult ki. De 2035 -ig lesz annyi pénz a NASA alapban, hogy megcsinálják.

Dr. Bélus___ 2018.02.19. 14:13:18

Mars-Vénusz... és ennyi? Karcsú. Kisbolygóöv? Európa? Előbbinek még némi értelme is lehetne (bányászat).
Az meg teljesen lényegtelen, hogy milyen messze van két bolygó, az sokkal fontosabb, mekkora deltaV kell hozzá illetve mennyi ideig tart az út. Mert ugye: 1. senki nem egyenesen fog átmenni (gyengébbeknek: Hohmann transfer orbit), 2. jó esetben nem becsapódni szeretnénk a bolygóba, hanem a leszállás pillanatában kb. 0 relatív sebességet elérni, azaz nagyon nem mindegy, hogy van-e légkör aerobrakinghez (sokat csökkent a szükséges deltaV-n). És persze ennyire nem is egyszerű a dolog, mert lehet, hogy nem is "egyenesen" a célhoz megyünk, pl. a Hold körül egy hintamanőver mindenképpen lesz, de külső bolygók/holdak esetén simán lehet, hogy egy Vénusz út is befigyel hasonló okból.

Fritz Gerlich 2018.02.19. 15:46:55

@Dr. Bélus___: Keveselled a Marsot és a Vénuszt, mint lehetőségeket? Elárulnád, hogy mégis milyen más bolygó jöhetne még szóba??? A kisbolygóövvel csak viccelsz, remélem? Ott CSAK a Ceres jöhetne szóba, hisz az a legnagyobb, de mérete és tömege csak töredéke a Holdnak. Gyakorlatilag egy szikladarab. Akkor mi jöhetne még szóba? Semmi. Marad a Mars és a Vénusz, esetleg a Merkúr (ahogy a posztban is szerepel).

Fehérszakál 2018.02.19. 21:34:22

A véleményem szerint nagyon jó, hogy eljutottunk a holdra mert adott egy kis tapasztalatot. Szerintem nem a holdon, vagy más bolygón kellene elkezdeni építkezni, hanem előbb sokkal közelebb a földhöz, egy olyan űrállomást kellene létrehozni amit már érdemes úgy megforgatni, hogy legyen normálishoz közeli gravitáció egyes részein ahol az emberek élnek. Jelenleg igen nagy probléma a mostani rakéták teherbíró képessége is, csak gondoljunk bele, mennyi ólmot kellene például feljuttatni az űrbe hogy megfelelő sugárvédelemmel rendelkezzünk. Persze rengeteg vízzel is megoldható ez a lakótér körül, de ezt is fel kell vinni. Ezenkívül rengeteg más felszerelést és alapanyagot is fel kell juttatni ami akár több száz rakétával lehetne feljuttatni a mai rakéták terhelhetősége mellett. A mikro meteoritok és a napkitörések ellen is védekezni kell, például egy nagy mágneses tér létrehozásával az űrállomás körül. Ha a holdon vagy a marson csinálunk bázist ott is szükség lesz rá, hacsak nem mélyen a felszín alá fúrt alagutakban akarunk majd ott élni vakond módjára. A föld körül keringő építendő űrbázist olyan pályára kell állítani, hogy az űrliftet meg lehessen valósítani. Már egy csekély pár tonna teherbírású űrlift is hatalmas lökést adna az űrállomás megépítéséhez, bővítéséhez, utánpótlás és építőanyagok gazdaságos felvitelére az űrbe. Nem lenne szükség sok száz rakéta indításra ami nagyon költséges.

naphegyi vince · http://liberator.blog.hu/ 2018.02.20. 23:26:28

@Fritz Gerlich: Az űrkolonizáció nem feltétlenül jelent bolygókolonizációt, nagyobb űrállomások is játszanak. Főleg akkor lehet a kisbolygó vagy bármi egyéb érdekes, ha vannak ott bányászatra érdemes erőforrások. Nyilván az időhorizontok is nagyon fontosak. Rövid távon Hold-Mars, de itt is nagy kérdés, hogy mi is az a rövid táv, kolonizáció vagy csak űrállomás. Az is kérdés, hogy közben hogy fog fejlődni az aszteroida bányászat. Én azt mondom, hogy 10-60 éves horizonton csak ez van. 10 éven belül még ez se, csak előkészületek.

2030-40 környékén elindulhat a Mars-Hold történet, de itt meg az a legnagyobb kérdés, hogy emberes vagy robotos történet fog indulni. Hiszen a robot csak drága, elveszteni pusztán anyagi kategóriás történet. Embert veszteni több.

Sok felé lehet ágazni. De maradhatunk az emberveszteségnél is. Pl. van egy olyan nézőpont is, hogy 7,5 milliárd emberből alighanem lehetne találni pár olyat is, aki egy szimpla odautas (tudományos, kolonizációs) küldetésre is elmenne. Pénz a családnak, nevét pedig örökre felvéssük az emberi történelem lapjaira. Meglehet hogy az olyan fogalmak, mint az >emberi történelem<, meg az >örökre< az űrkolonizáció kapcsán nagyon más kontextusba kerülnek, mint azt mi korábban megszoktuk.

Berelhetoreklamfelulet 2018.02.21. 09:27:04

@naphegyi vince:
A robot olcsóbb.
Egy emberhez küldeni kell kaját meg egyéb felesleges terhet is vele. Egy robot megelégszik pár napelemmel is.
Az emberi küldetésekről gyakorlatilag nem lehet beszélni az elkövetkező pár évszázadból. Max faszméregetésre leküldenek 1-1 embert Marsra meg más bolygókra/kövekre megszerezni a relamfirst achit, de annyi. Nem fognak embereket küldeni bányászni sehova, hisz robot megcsinálja olcsóbban és hatékonyabban.

Jericho. 2018.02.21. 21:22:37

Talán 2035 -ben összejöhet a Marsra szállás. De kolóniát szerintem még akkor sem fognak létrehozni. Maximum oda mennek, meg vissza.