Mindenkinek jár egy kávészünet valamilyen érdekes témával

Kávészünet

Foci világbajnokság 2018 - Oroszország [40.]

2018. június 11. - Harmat Árpád Péter

Június 14 -én elkezdődött a 2018 -as oroszországi foci világbajnokság! Lehet előkészülni a sörökkel, szabadidővel, a családdal való megegyezéssel. Összesen 64 meccset nézhetünk végig 32 nap alatt, a július 15-én sorra kerülő döntőig! Érdemes közben kicsit tájékozódni csoportokról és a menetrendről:

Ami a csoportokat illeti, a következő a helyzet:

foci_2015_csop.jpg

A C, illetve az E, F és G csoportokban nagyon erős csapatok is vannak, ezekben nagy küzdelem várható majd. A világbajnokság első szakasza egyébként június 14 és 28 közt a csoportmérkőzésekkel telik majd. Ezekből 48-at láthatunk. Majd következik a továbbjutási kieséses szakasz. Az itt következő táblázatban a csoportmeccsek időrendje követhető nyomon, mind a 48 mérkőzés. Az időpontokhoz két óra hozzá adandó! 

foci2018_csoportkor.jpg

Itt pedig lejjebb az egyenes kieséses szakasz meccsei láthatóak olyan formában, hogy a továbbjutások rendszerét is át tudjuk látni: 

foci_2018_kieses.jpg

Az előző, 2014-es brazil foci VB -t egyébként Németország nyerte, miután a döntőben 1:0 -ra verte Argentínát. Emlékezetessé tette ezt a VB-t, hogy az elődöntőben a brazilokat 7:1-re verte Németország. (A másik ágon Argentína Hollandiát verve jutott a finisbe.) Előtte, 2010-ben pedig Spanyolország lett az világbajnok, Hollandiát verve. Ami az utolsó Európa bajnokságokat illeti: 2016-ban Portugália nyert (Franciaországot verve a döntőben), 2012-ben pedig Spanyolország aratott diadalt az olaszokat legyőzve.

Végezetül egy térkép azokról az orosz városokról, ahol a labdarúgó világbajnokság mérkőzéseit tartják majd. Az biztos, hogy a 17 millió km2 -es országban hely bőven lesz mindenre. Ugyanakkor a helyszínek közti hatalmas távolságok meg is nehezitik majd a játékosok és szurkolók mindennapjait. Egy Szocsi - Jekatyerinburg távolság például nettó 2800 km.

focivb_terkep.jpg

Mindenkinek jó szórakozást és jó szurkolást kívánok! 

 

Az exobolygók rejtélyei [39.]

Ahogy a tudomány mind jobban fordul a világűr felé, úgy hallunk egyre többet az úgynevezett exobolygókról, melyek mára a környező égitestek (Hold, Mars ... stb) után következő legfontosabb kutatási célpontjainkká váltak. De mik is azok az "exobolygók"? Extraszoláris, röviden exobolygóknak azokat az égitesteket nevezzük, melyek a Naprendszeren (Solas System) kívül, idegen csillagok körül keringenek, a Földtől több fényévnyi távolságban. 

exobolygok.jpg

A legelső exobolygót, amit tudományosan is igazolt módon azonosítottak, az "51 Pegasi b" volt, melyet két svájci csillagász - Michael Mayor és Didier Queloz fedezett fel 1995 oktober 6-án, mintegy 50 fényév távolságban. A hatalmas hír a Nature magazin hasábjain volt először olvasható. A névadó Pegazus egyébként a görög mitológiában egy szárnyas ló, mely Poszeidon (tengeristen) gyermekeként "született" és az istenek fő segítőtársa lett. Az 51 Pegasi b egyébként olyan közel kering csillagához, hogy felszínén 1300 fok van. (A távolság 8 millió km, míg a Föld 149,6 millió km -re kering a Naptól.)

A Pegasi felfedezését követően óriási tempóban következtek a további észlelések, 1995 óta  már közel két ezer exobolygót azonosítottak. A hozzánk legközelebbi a "Proxima b" melyet 2016-ban fedeztek fel, alig 4,2 fényévnyi távolságban. (A Naprendszer határa egyébként tőlünk 1 fényévre található.) Ami adatait illeti: sugara 1,27-szer, sugara 1,1-szer nagyobb a Földénél, melyhez egyébként több tényezőt illetően is hasonlít, például abban, hogy szintén kőzetbolygó. Szakértők szerint a Proximának lehet saját atmoszférája, nitrogén és szén-dioxid összetételű légköre. 

Az exobolygók észleléseinek központja 2009 óta a Kepler űrtávcső, melyet a Kennedy űrközpontból (Florida) indítottak Nap körüli pályára. Eddig mintegy 1700 exobolygót fedezett fel, az alig 1,4 méter átmérőjű szerkezet. Bár ezek közül, csak 149 ről derült ki az, hogy valódi exobolygó (95 volt újonnan felfedezett planéta). Legfőbb kutatási  módszere a "Fedési módszer"  mely a csillagok fényének változásaira épít, ha azok előtt egy körülöttük keringő bolygó halad el. 

Élet lehetősége az exobolygókon

Az exobolygókat ma már az élet kialakulása szempontjából is vizsgálják. Azonban tény: a sok-sok felfedezett égitest több mint 90% -a esetében szóba sem jöhet a földihez hasonló élet lehetősége, mégpedig 6 tényező - a  szilárd kőzetfelszín, a megfelelő légkör, a káros sugárzást megakadályozó mágnesesség, a víz és a megfelelő hőmérséklet, illetve felszíni nyomás - hiánya miatt. Mégis, a kutatók szerint azért akadnak olyan Naprendszeren kívüli bolygók, melyek nagy valószínűséggel megfelelhetnek az élethez szükséges minimál-feltételeknek. 

Ilyen a 2010 szeptemberében felfedezett, tőlünk 20 fényévnyire keringő Gliese 581g, mely a Libra (Mérleg) csillagképben található és háromszor nagyobb, mint a Föld. A másik élet kialakulására alkalmasnak tartott exobolygó, a Gliese Cc, mely 22 fényévre van tőlünk, a Skorpió csillagképben (és 2012 óta ismert). További jelöltek: Kelper 22b (600 fényévre), HD85512b (35 fényévre) és a Gliese 581d (20 fényévre).

Sajnos a felsorolt égitestek egyelőre elérhetetlen távolságban vannak tőlünk, hiszen eddig az emberiség legmesszebb, 384 ezer kilométerre jutott, a Holdig. Egy fényév pedig 9.46 billió (9.46 ezermilliárd) km, amit jelenlegi eszközeinkkel sok-sok ezer év alatt tudnánk csak megtenni. A 17 km/s sebességre képes Voyager 1 űrszondának is (mely 1977 óta, vagyis 40 éve halad a Naprendszerben) több, mint 17 ezer év kell egy fényév megtételéhez. (A szonda egyébként 2017 augusztusában a Naptól 22 milliárd kilométerre járt, ami egy fényévnek csupán 0,23 százaléka.) Ha a Naprendszer határát a Kuiper-övhöz kötjük - ami a Naptól 30-50 csillagászati egységre (azaz 4,5 - 7,5 milliárd km -re) van, a Neptunusz pályáján alig túl - akkor a Voyager-1 űrszonda már elhagyta csillagrendszerünket; ha viszont elfogadjuk, hogy a Naprendszer szélét az Oort-felhő jelenti, ami nagyjából egy fényévre van Naptól (7,5-15 billió km -re), akkor az űrszonda még bőven a Naprendszeren belül jár (és soha nem hagyja el azt). Hogy az arányokat érzékeltessük: ha van egy focipálya, és annak alapvonalán fekszik a Nap, akkor tőle 8 cm -en belül lennének az ismert bolygók a Neptunusszal bezárólag és a pálya túlsó alapvonala lenne az egy fényév távolság (és az Oort-felhő, vagyis a Naprendszer vége.)

naprendszer.jpg

A Mars jelenleg az új reális célpont, de oda is 9 hónap lenne az út, hiszen még hozzánk legközelebbi helyzetében is 56 millió kilométerre kering. (Legközelebb 2035-ben tehetünk kísérletet meghódítására.) Komolyabb, csillagközi utazásokhoz, a Naprendszer határainak eléréséhez illetve a legközelebbi exobolygók meghódításához teljesen új alapokon működő űrhajókra és új rakétatechnológiára lenne szükség (sőt az emberi test hibernálásának kifejlesztésére). De ettől jelenlegi tudásunk még nagyon messze ven.

Az exobolygók az emberiség számára rejtélyes égitestek, fantáziánk és képzeletvilágunk különleges célpontjai, melyekről jelenleg milliónyi dolgot feltételezünk, akár azt is, hogy fejlett civilizációkat rejtenek. A bizonyosság megszerzése vagy akár csak több információ begyűjtése azonban sok-sok évtizedre, vagy évszázadra van korunktól. 

Ha tetszett a poszt, keresd Facebook oldalunkat is!

2logo_kaveszunetben.jpg

2018.03.11. (19:29)

***

Kolóniák létrehozásának esélyei más bolygókon [38.]

A korábbiakban már boncolgattuk egy esetleges Mars-utazásnak és Mars-kolónia létrehozásának problémáit, ezúttal azt nézzük meg, hogy milyen más égitesteken lehetséges mindez és milyen körülmények nehezíthetik, vagy tehetik lehetetlenné a kolonizációt. 

mars_kolonia5.jpg

A legközelebbi égitest a Hold, alig 384 ezer kilométerre található, ami a világűr távolságait tekintve nagyon közelinek mondható. Mégis csak 45 éve járt ott utoljára ember (ez volt a hatodik Holdra szállás 1972 december 11-én). Más égitestre pedig még soha nem tettük a lábunkat. Hogy miért? Főleg mert sokszoros távolságokról van szó. A Hold utáni legközelebbi égitest, a Vénusz - még legközelebbi pozíciójában is - 38 millió kilométerre van ugyanis tőlünk (ekkor kerül egymáshoz legközelebb a két bolygó). Ez majdnem százszor  több, mint a Föld-Hold távolság. A Mars esetében ez az adat 56 millió km, a Merkúr pedig 77 millió km -es messzeségével szinte elérhetetlennek tűnik számunkra. (És ezek azok a számok, melyek a lehető legkedvezőbb bolygó-együttállások esetén érvényesek. Az említett bolygók pályamozgásaik során sokkal messzebb is kerülnek tőlünk.) Így elmondható: a Naprendszer 3 másik kőzetbolygója közül (Merkúr, Vénusz, Mars) csak a Vénuszt és a Marsot érdemes vizsgálni odautazás és ott tartózkodás szempontjából. A Merkúr nem csak hogy túl messze van, de nincs légköre (nincs felszíni nyomása) erős felszínén a sugárzás és a hőmérséklet -185 illetve +400 fok közt mozog (attól függően, hogy a nap felőli, vagy másik oldali részen mérjük).

mars_kolonia6.jpg

A Merkúrt kizárva a Hold után közelséget tekintve a Vénusz következik (38-40 millió km-re van tőlünk), ahová akár 6 hónapnyi utazás után el lehet jutni. Igen ám, de milyen körülményeket találnánk ott? Nagyjából 5 tényező miatt lehetetlen a kolóniateremtés:

  1. A Vénusz felszínén, a Naphoz való közelségnek és a rendkívül erős üvegházhatásnak köszönhetően folyton 500 fok közeli a hőmérséklet. (Jellemzően 450-480 celsius.)
  2. A légköri nyomás közel százszorosa a Földinek (1013 millibar helyett 92 ezer millibar)
  3. Folyamatosak a kénsavas esők és a vulkán-kitörések
  4. Állandóak a felszíni viharok, melyek jellemzően 200-300 km/h erejűek
  5. Erős a kozmikus sugárzás az egész felszínen

Mindehhez hozzájön természetesen az utazás problémái: túl hosszú az út, túl költséges az egész, túl sok a bizonytalanság benne és túl nagy az utazókat érő káros hatás. Ja, és nem lehet visszajönni természetesen. Aki oda utazik, az ott is marad. Ugyanakkor tudósok felvetették már, hogy a Vénusz körül egy bizonyos légköri tartományban van ózon és a hőmérsékleti illetve légnyomás értékek is kedvezőbbek. Ennek megfelelően afféle "lebegő állomások" képében, még megvalósulhat egy utazók életben tartására alkalmas állomás. Kérdés persze, hogy egy ilyen 50-60 km magasságban lebegő támaszponttal mit nyerne az emberiség, a tudományos megfigyelések hasznán kívül?

mars_kolonia.jpg

Ami a Marsot illető, erről a bolygóról már sokszor esett szó. 2018 után 2035-ben lesz újra alkalmas időpont (úgynevezett átjutási ablak) arra, hogy emberi misszió induljon a Vörös bolygóra. Az odautazás valamivel hosszabb, mint a Vénuszra: 6 hónap helyett kb. 9 hónap lenne. Ám  Marssal is vannak problémák:

  1. Globális mágneses tér hiányában a Marson nagyon magas az emberi szervezetre káros, kozmikus sugárzás szintje. (Közel 40-szer annyi, mint amennyit el tudna viselni szervezetünk.) 
  2. Túl alacsony a légköri nyomás. (A Földi 1013 mbar helyett csak 7,5 mbar.)
  3. Nagyon alacsony a gravitáció, majdnem harmada a Földinek (9,807 m/s² helyett 3,711 m/s²), ami hosszú távon káros lehet az emberi testre. 
  4. Egyelőre nem megoldott egy esetleges Mars-telep vízellátása. A tudósok szerint a felszín alatt van ugyan jég, de annak kitermelése problémát okoz.
  5. Nem pontosan ismertek a felszíni veszélyek, de komoly kockázatot jelentenek a felszíni viharok (a ritka légkör ellenére igenis vannak ilyenek) és a világűrből érkező esetleges becsapódó meteorit törmelékek.

A felsorolt legfőbb problémákkal szemben viszont pozitívum, hogy a hőmérséklet elviselhető (a bolygóátlag -40 fok), ami ugyan néha a -100 fokot is elérheti, de a marsi egyenlítőn 0 és plusz fokok is előfordulnak. A Merkúr, Vénusz és Mars fizikai jellemzői eleve behatárolják az esetleges emberi ott tartózkodás, kolónia építés lehetőségeit. 

A Marson - szemben a Vénusszal - elvben építhető állandó telep (műszaki akadálya ennek ma már nincs), de a telepnek MINDEN létező életfeltételt biztosítania kellene: levegőt, vizet, nyomást, élelmet, megfelelő hőmérsékletet ahhoz, hogy ott hosszabb időn át életben maradjanak az emberek.

mars_kolonia3.jpg

A legtöbb kutató szerint egy felszíni barlangban kialakításra kerülő hermetikusan zárt telep alkalmas lehet egy kolónia fenntartására, az említett feltételek folyamatos biztosításával.

  • Első kérdés: megéri e egy Mars-telep létrehozása és van e értelme? 
  • Második kérdés: meddig bírnák ki ott az emberek?
  • Harmadik kérdés: hogyan védhető ki a pszichikai terhelés az ott tartózkodók esetében?
  • Negyedik kérdés: megoldható e a visszaút?

A válaszokat csak mérnökök, orvosok, pszichiáterek és csillagászok tudhatják. Az első kérdés kapcsán gyakran merül fel az a válasz, hogy a tudománynak szüksége van erre a lépésre (a továbbfejlődéshez), illetve, hogy egy földi katasztrófa (mondjuk egy kisbolygóval való ütközés, atomháború ... stb) esetén kell egy hely, ahová átmenekíthető az emberi faj. A második kérdésre a válasz hideg számításokon alapul: meddig biztosítható a levegő, a víz és az élelem egy kolónia számára, ha a telepen mindezek nem állíthatóak elő? (Ha előállíthatóak, akkor persze más a helyzet, mert ebben az esetben jócskán kitolódhat a kolónia élettartama.) A harmadik kérdés a pszichikai terhelés, mely komoly probléma, hiszen bizonyos számú ember folyamatos összezártsága rengeteg súrlódást okozhat, melyek akár végzetessé is válhatnak. (Elég arra gondolni, ha néhány ember agresszívvé válik a bezártságtól és a kolónia tagjai egymás ellen fordulnak, mondjuk néhány évi bezártság után.) A negyedik kérdés, ami a visszaútra vonatkozik: mérnöki feladvány, csakis a tudósok és az elkövetkező évek műszaki fejlődése adhat rá választ.

mars_kolonia7.jpg

Az Ares I. és az Ares V. (foto: AFP)

Összességében emberi kolóniák létrehozása (Naprendszerünkben) egyelőre meghaladja tudásunkat és felkészültségünket. Ugyanakkor küszöbön áll ennek kivitelezése. Az amerikai NASA, a kínai CNSA és az orosz RKA mellett (ezek jelenleg a legnagyobb űrügynökségek) a milliárdos Elon Musk is elkülönített már bizonyos pénzforrásokat (vagy legalábbis tervbe vette) egy jövőbeni Mars utazáshoz. Jelenleg azonban még az odaút és a landolás is feladja a leckét, nem beszélve a telep kialakításáról és fenntartásáról, illetve az említett pszichológiai problémák kivédéséről.

Ami egy esetleges űrkolónia kialakítását illeti ...

Fontos, hogy egy ilyen telep biztosítani tudja a kolónia lakói számára a földihez hasonló életritmust, vagyis a munka, szórakozás, pihenés hármasát. Pszichológusok szerint ugyanis csak a motivált, célokért küzdő, konstruktív módon lekötött közösségek lehetnek működőképesek. Biztosítani kell tehát az ott élők számára a napi teendőket, feladatokat csak úgy, mint a szórakozás, kikapcsolódás, sőt testmozgás, sport illetve pihenés lehetőségeit is. Ha nem tudunk futni, mozogni, sportolni, akkor hosszú távon lelki és testi problémák is kialakulhatnak. Ha nincs szórakozási lehetőség, általános depresszió alakulhat ki. Kellenek tehát edzőtermek, futópályák, sőt mozik, színházak, játéktermek is. 

Mindezek kialakítása azonban nem is olyan egyszerű feladat, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy az egész komplexumban azonos életfeltételek szükségesek (levegő, hőmérséklet ... stb), miközben a hely igencsak korlátozott. Sokan ezt egy búra alatt kialakított "város" létrehozásával képzelik el (bár egy ilyen "búra" kialakítása mind anyagában, mind műszaki megoldásaiban problémát jelent jelenleg).

Mások úgy gondolják, hogy több, egymással folyosókkal, járatokkal összekötött kabinrendszer-szerű komplexum volna ideális, mely lábakon állna. Egyes helyiségek alvásra szolgálnának, mások munkahelyekként funkcionálnának, és lennének sport, illetve szórakozás céljaira kialakított kabinok is. Az ilyen megoldáshoz mintát nyújthatnak egyes mélytengeri telepek, antarktiszi kutatóbázisok vagy űrállomások. Fontos az energia-termelés biztosítása és érdemes gondolni az élelem-előállításra is (melyhez külön épületek szükségesek). Leginkább egy körszerűen kialakított, sok helyiséges, bővíthető telep tűnik ideálisnak. Gondolni kell a vezetésre, sőt valamiféle belső rendfenntartó szervezetre is, mely szükség esetén fellép a rend érdekében. Az is előremutató ötlet, ha eleve kettő, vagy három külön kolónia készül, melyek közt idővel cserélődhet a személyzet (változatosság biztosítása). 

Az elmondottak dacára az állandó, évekig vagy évtizedekig való bezártság, az ugyanazon emberekkel való kényszer-együttélés, a szabad levegőtől, természettől való elszakadás óriási próbatételt jelenete és egyes szociológusok, pszichológusok szerint törvényszerűen előbb-utóbb végzetessé válna. Ahogyan az emberi történelem megmutatta: a háborúk örök részesei históriánknak. 

Itt azonban még nem tartunk. Jelenleg csak tervezgeti az emberiség a Mars meghódítását, miközben annak kitűzött időpontját egyre messzebbi és messzebbi dátumra tologatja. 

 

Ha tetszett a poszt, keresd Facebook oldalunkat is!

2logo_kaveszunetben.jpg

***

Rekordszámú hosszú hétvége lesz 2018 -ban [37.]

Biztosan mindenkinek jó hír, hogy a munkanaptár előrejelzése szerint 2018 -ben rekordszámú hosszú hétvégénk lesz. Négy kivételével (február, június, július, szeptember) minden hónapban lesz olyan ünnep, ami "összevonódik" majd egy-egy hétvégével, három, vagy négynapossá téve a szünetet. Nézzük konkrétabban! Segít a következő táblázat (forrás: hrportal.hu):

unnepnapok.jpg

Márciusban két hétvége is "megnyúlik" majd: március 15 ugyanis csütörtökre esik, így megkapjuk majd a pénteket hozzá, aztán március 30, nagypéntek teszi három napossá a weekend -et. Április 2 a Húsvét miatt lesz szünet, április 30 pedig a másnapi május 1 okán. Májusban ott lesz még 21., pünkösd, ami hétfőre esik. Június és július kiesik ugyan, de augusztus 20 megint csak hétfőre esik. Októberben megkapjuk 22., mert kedden az 1956 -os forradalom nemzeti ünnepét tartjuk. November elseje Mindenszentek napja, ami csütörtökön lesz, így a péntekkel együtt 4 napossá teszi majd azt a hétvégét. Decemberben egy húzóban 5 napot is otthon lehetünk majd szabi nélkül, hiszen 22 és 23 egyébként is hétvége, aztán ott a hétfő amit megkapunk áthelyezett pihenőnapként, hiszen utána kedd és szerda karácsony. 

Munkaszüneti napok listája 2018 -ban:

  • január 1. (hétfő) Újév első napja
  • március 10. (szombat) munkanap
  • március 15. (csütörtök) Nemzeti Ünnep
  • március 16. (péntek) pihenőnap
  • március 30. (péntek) Nagypéntek, pihenőnap
  • április 2. (hétfő) Húsvét
  • április 21. (szombat) munkanap
  • április 30. (hétfő) pihenőnap
  • május 1. (kedd) Munka ünnepe
  • május 21. (hétfő) Pünkösd
  • augusztus 20. (hétfő) Államalapítás
  • október 13. (szombat) munkanap
  • október 22. (hétfő) pihenőnap
  • október 23. (kedd) 1956-os forradalom évforduló
  • november 1. (csütörtök) Mindenszentek
  • november 2. (péntek) pihenőnap
  • november 10. (szombat) munkanap
  • december 1. (szombat) munkanap
  • december 15. (szombat) munkanap
  • december 24. (hétfő) Szenteste, pihenőnap
  • december 25-26. (kedd-szerda) Karácsony
  • december 31. (hétfő) pihenőnap 

Két háború is küszöbön áll [36.]

Fontos és meghatározó világpolitikai eseményektől hangos a nemzetközi sajtó: Észak-Koreában és Izraelben is válságos helyzet kezd kialakulni, háborúk kirobbanásának veszélyével. Észak-Koreában Kim Dzsongun sérelmesnek tartja, hogy határaihoz közel amerikai hadgyakorlat zajlik (Dél-koreai együttműködésben) 12 ezer amerikai katona és 230 harci repülő részvételével. (Hétfő óta.) Ráadásul Donald Trump szokatlan nyíltsággal beszél egy Észak-Korea elleni esetleges támadásról, a diktatúra megbüntetéséről. A Phenjan által agresszívnek tartott lépések miatt az Észak-koreaiak már úgy fogalmaznak, hogy félszigeten biztosra vehető a háború, csak annak időpontja a kérdéses. Ennek dacára (vagy pont ezért) gőzerővel fejlesztik tovább rakétarendszerüket és a napokban is fellőttek egy újabbat. Állításuk szerint már az USA bármely pontjára képesek atomtöltetet eljuttatni, akár Washingtonba is.

kimdzsongun.jpg

Egy esetleges háború Észak-Korea és az USA közt mindenesetre felforgatná a világ biztonságpolitikai helyzetét, főleg akkor, ha Kína is beavatkozna. A koreai félsziget északi részén ugyanis kb. 1 millió katona lesi Kim Dzsongun parancsait, miközben 458 vadászgépet tudnak bevetni. Ehhez jönne még Kína segítsége is, a világ harmadik legnagyobb haderejének mozgósításával. De még ha Peking távol is maradna egy esetleges koreai háborútól, az igazi veszélyt az jelenti, hogy Észak-Korea bármikor megteheti, hogy kilő egy nagy hatótávolságú atomrakétát. Persze az USA korszerű elhárító-rendszerrel rendelkezik, de ez korántsem működik tökéletesen és bármikor „átcsúszhat” egy töltet, mely hatalmas pusztítást okozhat bármelyik amerikai nagyvárosban (százezreket vagy milliókat megölve). Az ifjú koreai diktátor egy rendszere elleni támadás miatti sértettségében bármikor képes lehet egy ilyen végzetes lépésre. Tudják ezt a Pentagonban és a Fehér Házban is, ezért fogják százszor is meggondolni minden lépésüket.

A másik háborús válsághelyzet Izraelben kezd kialakulni, ahol a palesztinokat vezető Hamasz intifádát (általános felkelést) hirdetett Izrael ellen. (Az első intifáda 1987-ben, a második 2000 –ben kezdődött és mindkettő évekig tartott.) Ezúttal Donald Trump volt a felkelés kiváltó oka, mert a napokban bejelentette, hogy az USA Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának.  A közlés azért érintette érzékenyen a palesztinokat, mert a várost szerintük jogtalanul tartja már 50 éve megszállás alatt a zsidó állam és eddig a külföldi nagyhatalmak, köztük Amerika is óvakodtak elismerni Izrael 1967 –es lépését. Az általános elkeseredés komoly háborús helyzetet szülhet, amibe Irán is beavatkozhat, mégpedig a palesztinok oldalán (hiszen Izrael első számú főellensége a perzsa ország). Nem tudni mi állhat Trump bejelentésének hátterében (és annak időzítése is kérdéses), de meggondolatlanságnak tűnik, amivel senki nem nyert semmit, ellenben most egy újabb háborús gócpont születhet.

intifada2.jpg

Izrael területén a főbb kormányzati szervek és nagykövetségek épp a Jeruzsálem körüli viták miatt Tel-Avivban működnek. Ezek egy részének Jeruzsálembe költöztetése óriási felháborodást fog szülni a palesztinok körében és az egész arab világban.

A két válság egyelőre háttérbe szoríthatja a még zajló egyéb konfliktusokat, így például a szíriai helyzetet, az Iszlám Állam megmaradt állásainak felszámolását, a jemeni belháborút, a Dél-kínai tengeren zajló versengést, vagy Ukrajna ügyét.

Ha tetszett a poszt, keresd Facebook oldalunkat is!

2logo_kaveszunetben.jpg

Az Észak-Nyugat átjáró (Northwest Passage) [35.]

A történelemből ismert és Kenneth Roberts 1937-ben megírt világhírű regényéből Európában is mindenfelé emlegetett Északnyugati átjáró három teljes évszázadon keresztül izgatta az európai hajósokat. Az amerikai kontinensen már a XVI. század óta megjelenő gyarmatosító hatalmak - Anglia, Franciaország, Spanyolország, Hollandia - mindent elkövettek, hogy valahol északon átjárót találjanak a két óceán (az Atlanti és a Csendes) közt, hogy gyors áthaladást biztosítsanak a nyugati part (Kalifornia) és a Keleti part (New-York) illetve Európa között.

Szükség volt erre, mert Közép-Amerikában ekkor még nem létezett a Panama-csatorna (az majd csak 1913 -ra készül el) így csak az egész kontinens déli megkerülésével volt lehetséges az átutazás. (Vagy szárazföldön.) A tengeri útvonal hatalmas költségekkel járt az iszonyú távolság miatt és kiszolgáltatottságot is jelentett a Magellán-szoros környékét birtokló spanyolok és portugálok felé. Az Észak-Amerikát megszerezni vágyó briteknek, franciáknak és hollandoknak tehát égetően nagy szükségük lett egy SAJÁT, északi átjáróra nyugat és kelet között.  

eszaknyugati_atjaro.jpgCsakhogy sokáig senki nem találta ezt a hajózási útvonalat, bár mindenki sejtette: léteznie kell valahol. Kísérletet tett megkeresésére: 1517-ben Sebastian Cabot, 1576-ban Martin Forbisher, 1578-ban és 1583-ban sir Humphrey Gilbert, 1609-ben és 1610–1611-ben Henry Hudson, 1612-ben és 1615-ben Robert Bylot és William Baffin. Sokaknak közülük, szinte mániájává vált a titokzatos csatorna megtalálása.

Végül az átjárót Kanada északi szigetei közt a XIX. században találták csak meg. Előbb John Franklin (1845), majd Roald Amundsen (1906) hajózta végig az útvonalat. 

eszaknyugati_atjaro3.jpg

A hajózás és kereskedelem megindult és végre 300 év után lekerült az átjáró megkeresése a hajósok, felfedezők, utazók "feladat-listájáról". 

A 2017-es budapesti úszó VB értékelése [34.]

Ha röviden és csak a sport-eredmények alapján kellene értékelnem, akkor azt mondanám: egyértelműen jól sikerült. A magyar sportolók ugyanis összesen 9 érmet szereztek: 2 aranyat, 5 ezüstöt és 2 bronzot. EZ a végső egyenleg, amivel a nemzetek összevetésében az előkelő 9. helyen zártunk! Ez pedig pestiesen szólva "nem semmi" egy 9,5 milliós, aprócska országtól.

vb.jpg

Mindez valóban jól hangzik, de azt, hogy ez a sok érem, a dicsőségtáblán való kiemelkedő helyezésünk (világviszonylatban is erősödő sport-hírnevünk) arányban van e a körülbelül 170 milliárdos végszámlával, amit állítólag az egész rendezvényre ráköltött a magyar állam, nem vállalkozom most kommentálni. Én ha lehet maradnék a sport-eredményeknél.

Két éve picit jobbak voltunk, amikor a 2015-ös Kazanyi világbajnokságon 10 érmünk lett, mégpedig: 3 arany, 3 ezüst és 4 bronz. Még előtte a 2013-as barcelonai VB -n pedig 7 érmet hozhattunk haza: 4 aranyat, 1 ezüstöt, 2 bronzot. Ha az utóbbi 5 világbajnokságot vizsgáljuk, akkor a 2011-es sanghaji VB volt mélypont volt, alig 5 éremmel (1 arany és 4 bronz), ugyanis a 2009 -es római bajnokságon megint picit jobban szerepeltünk: 6 érmünk született (2 arany, 1 ezüst, 3 bronz). Tehát az utolsó 5 VB eredményei közül az idei, a második legjobb lettSportolóink megérdemlik, hogy pontos eredményeiket is közzétegyük:

Aranyérmek: 

  • Hosszú Katinka 400 méter vegyes
  • Hosszú Katinka 200 méter vegyes

Ezüstérmek: 

  • Hosszú Katinka 200 méter hát
  • Férfi vízilabda válogatott
  • Milák Kristóf 100 méter pillangó
  • Verrasztó Dávid 400 méter vegyes
  • Cseh László 200 méter pillangó

Bronzérmek:

  • Hosszú Katinka 200 méter pillangó 
  • Gyors váltó 4x100 méter ( Kozma Dominik, Németh Nándor, Holoda Péter, Bohus Richárd )

Büszkék lehetünk tehát rájuk, hihetetlen küzdeni akarásról tettek tanúbizonyságot. Személyes érintettség okán külön kiemelném vízilabdázóinkat, akiket csak a horvátok tudtak legyőzni a döntőben. Megdöbbentően nagy küzdőszellem mutatkozott meg a fiúknál, amikor 4:0 -ról képesek voltak a világ egyik legjobb csapatával szemben 4:4 -re "feljönni". Le a kalappal előttük. Kivételeset nyújtott Vámos Marci és Nagy Viktor is végig a tornán, de minden vízipólósunk megérdemli az elismerést (Decker Attila, Decker Ádám, Gór-Nagy Miklós, Erdélyi Balázs, Hárai Balázs, Hosnyánszky Norbert, Manhercz Krisztián, Mezei Tamás, Török Béla, Varga Dénes, Zalánki Gergő.

Szívet melengető érzés volt magyarnak lenni a VB 17 napja alatt, 2017 július 14 és július 30 közt! Reméljük, hogy a következő, 2019 -es úszó világbajnokságon - melyet egyébként a dél-koreai Kvangdzuban rendeznek majd meg (és várhatóan nagyon rossz lesz a nagy időeltolódás miatt követni a versenyeket, mert minden éjjel lesz) - szintén jól teljesítenek majd fiaink és lányaink! Úgy legyen! Addig pedig: SZÉP VOLT FIÚK, SZÉP VOLT LÁNYOK!

Amikor az egész világ ledöbbent győzelmünkön - focitörténelem [33.]

Volt a magyar focinak aranykora, például, amikor 1953 november 25-én 6:3 -ra lenyomtuk az angolokat a Wembley -ben 105 ezer néző előtt, miközben egész Magyarország a rádiókra tapadt, Szepesi Györgyöt hallgatva. Ez is "nagyot szólt", de nem kell az Aranycsapatig visszamennünk, ha történelmi győzelmet akarunk találni.

15 évvel ezelőtt ugyanis egy nyári napon, hasonlóan ledöbbentő dolog történt: minden magyarnak jó estéje volt, ugyanis hihetetlen módon a ZTE megverte a Manchaster Unitedet Budapesten, a Puskás Ferenc stadionban, mégpedig az UEFA-bajnokok ligája 3. selejtezőkörében! Mindezt 2002 augusztus 14 -én, 40 ezer örjöngő néző és egy egész országnyi örömmámorban úszó szurkoló előtt. A meccset édesapámmal néztem egészen a 90. percig, amikor megszületett az egyetlen gól és mi egyszerre ugrottunk talpra: Szamosi Tamás beadását Koplárovics Béla kábé 4-5 méterről az angol hálóba bombázta. Felrobbant a stadion és mi apámmal egymást átölelve üvöltöztünk. Hihetetlen érzés volt! A stadionban elszabadult minden: az emberek szó szerint megvadultak, örjöngtek, ordibáltak, könnyeztek, zengett a "mi van, mi van mi van" meg a ria ria Hungária! Soha nem felejtem el. Koplárovicsot a mennybe menesztették, mindenki megismerte nevét és szurkolói dalok születtek róla. (Ma egyébként egy kis osztrák faluban él és egy gyárban dolgozik, egyszerű körülmények közt boldogulva.) A képek minőségéért bocsánat! Az első képen Szamosi készül beadni Bélának, a második a gól.

zte2.jpg

Alex Ferguson kiakadva nyilatkozott, az angol sajtó szalagcímekkel hozta a mérkőzést, az egész világ felkapta a fejét, a hazai média meg Bozsik Pétert nyaggadta. Érdekes is volt amit mondott és külön pikánssá tette szavait, hogy az Aranycsapat tagjaként hírnevet szerzett Bozsik József fiaként pontosan tudta milyen szívmelengető tud lenni egy váratlan és világra szóló győzelem. Magasan ragyogott a magyarok csillaga azon a bizonyos napon, 2002 augusztus 14 -én és sajnos ez azóta sem fordult elő. Talán csak 2016 június 22 -én, amikor az EB -n, egy parádés és hihetetlen meccsen 3:3 -at játszottunk a világ egyik legjobb csapatával (a későbbi Európa Bajnok) Portugáliával. Micsoda érzés volt látni a világklasszis Cristiano Ronaldo tehetetlen vergődéseit és dühkitöréseit minden magyar gól után. Az egész olyan volt, mint egy álom. A gólok egyébként így jöttek: 19. perc: Gera, 42. perc: Nani, 47. perc: Dzsudzsák, 50. perc: Ronaldo, 55. perc: Dzsudzsák, 62. perc: Ronaldo.

zte1.jpg

Némileg csökkentheti az említett sikereket, hogy a ZTE -t a visszavágón (az Old Traffordban) 5:0 -ra rakták meg az angolok, és a 2016 -os EB -ről is kicsit korán kellett hazajönnünk, de hát semmi sem lehet tökéletes. A foci akkor is fantasztikus dolog, csak sajnos nekünk magyaroknak ritkán tud átütő örömet okozni. De olyankor emlékezetes, akárhány év elteltével is. Még mindig vannak emberek, akik kisgyermekkorukból emlékeznek az 53 -as 6:3 -ra, vagy velem együtt látták a képernyők előtt (esetleg a helyszínen) 2002 -es ZTE diadalt is, akárcsak a 2016 -os portugál-magyart. Nagy élmények voltak, soha nem feledett események.

A magyarok tudnak focizni, még ha időnként bosszantó dolgokat produkálnak is (mint Andorra ellen legutóbb). Hinni kell a sikerekben, nekik is és nekünk is. Ez a dolog titka, na meg az, hogy ne feledjük a gyönyörű előzményeinket és sikereinket. Mint a 2002 -es ZTE győzelmet, amikor az egész világ ledöbbent győzelmünkön.

Az olasz - magyar vízilabda meccs bírójának újbóli megbízásához [32.]

Nagy sikerrel folyik a 2017 -es női és férfi vízilabda-világbajnokság. A hölgyek simán verték eddig Japánt, Franciaországot és Hollandiát, a fiúk pedig Märtz Tamás vezetésével szintén már a harmadik mérkőzésükre készülnek (mégpedig a franciák ellen). Előző meccsük azonban (július 19 -én) sokaknál verte ki a biztosítékot. No, nem azért mintha elpáholták volna fiainkat (9-9 lett a végeredmény), hanem mert felháborító módon végig ellenünk fújtak a bírák: az orosz Szergej Naumov és az izraeli Schwartz. 

vizilabda.jpg

Még a laikusoknak is feltűnt, hogy szinte MINDEN bírói döntés, - főként Naumov részéről - az összes esetben az olaszoknak kedvezett, és a mi fiainkat hozta hátrányos helyzetbe. Ezt végignézve már a mérkőzés első negyede után erőt vett rajtam a felháborodás, de később ez már dühbe fordult. Persze van olyan, hogy nem szeretnek bennünket magyarokat és olyan is, hogy az ellenfél a bírók kedvence, de azért ebben a meccsben már tényleg túlzást mutatott a bírói részrehajlás. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az egész VB -t, mi magyarok rendezzük, külön érdekes és érthetetlen az egész. Félreértés ne essék: senki nem vár olyasmit, hogy rendezőkként (és a legrégebbi, legsikeresebb "pólónemzetként") külön elbírálást kapjunk, de azt igen, hogy tisztességes, részrehajlástól mentes ítélkezést kapjunk. Na, ez most nagyon nem jött össze.

A mérkőzés végén rossz szájízzel állt fel az ember, két dolgon morfondírozva: 1. hogyan kerülhet vb játékvezetői pozícióba olyan ember, aki egyáltalán nem ért a vízilabdához 2. milyen eredmény született volna, ha tisztességes bírókat kapunk? Aztán persze túlléptünk az egészen, kíváncsian várva a mai franciák elleni mérkőzést.

... és ekkor jött a meglepetés ...

a következő meccsünkre ugyanazt az ellenünk ítélkező, felháborítóan hozzá nem értő bírót - Szergej Naumovot - delegálták, aki az olasz meccsen is gyalázatosan szerepelt!! Na, itt áll meg az ember esze!!! Ha egy egész ország felháborodik valamin és minden szakmabeli joggal kritizálja egy bíró ténykedését (sokak által követelve távozását a VB -ről), akkor miért kell juszt is, direkt újra megbízni a következő meccsünk vezetésével? Hergelik az embereket? Tényleg szükség van erre? Vagy nincs elég vízilabda bíró? Elképzelhető, hogy sorsolással kaptuk újra Naumovot, de ilyen különleges esetekben simán "beleférne" hogy kihagyják nevét a sorsolásra kerülők közül. Érthető és teljesen elfogadható volna ez a megoldás.

A magam részéről - akár sorsolás volt a háttérben, akár tudatos döntés történt - idiotizmusnak és az emberek hergelésének tekintem a végeredményt és nagyon kíváncsian várom, mit művel ellenünk ma este a franciák ellen. Hozzá teszem ezúttal nagyon durván kellene megsértenie a szabályokat, ha Naumov a franciákat akarja győztesnek kihozni, mivel a magyar válogatott papírforma szerint klasszisokkal jobb a franciáknál (mint fociban a német válogatott mérkőzne mondjuk a Feröer szigetekkel, vagy Andorrával - bár volt már meglepetés). 

És zárásul egy kérdés: vajon továbbjutó meccseink vezetésével is az oroszt fogják megbízni? Mondjuk Montenegro vagy Horvátország ellen - akiket nem tudunk sajnos elkerülni és akik a lehető legkeményebb ellenfeleink lehetnek - egy ilyen bíróval esélyünk sem nagyon marad. Vagy direkt ez a cél? Jajj de jó, hogy mi rendezzük ezt a VB -t, csupa öröm ilyen döntésekkel. 

vizilabda2.jpg

Zárásul kiemelném: nagyszerű, fiatalos és tehetséges csapatunk van. A "B" csoportban (Olaszország, Ausztrália, Franciaország, Magyarország) a csoport-elsőségért küzdenek. Megérdemlik, hogy megemlítsük neveiket:

Kapusok: Decker Attila, Nagy Viktor
Mezőnyjátékosok: Decker Ádám, Gór-Nagy Miklós, Erdélyi Balázs, Hárai Balázs, Hosnyánszky Norbert, Manhercz Krisztián, Mezei Tamás, Török Béla, Varga Dénes, Vámos Márton, Zalánki Gergő

Ki vagyunk éhezve a sikerekre, hiszen a legutóbbi olimpián, Rióban csak ötödikek lettünk (három délszláv csapat és az olaszok mögött), a 2016-os Európa Bajnokságon bronzot kaptunk (Szerbia és Montenegró előzött meg bennünket), a 2015-ös VB -n pedig a hatodik hely jött össze (három délszláv csapat, a görögök és olaszok után). De akármi is a helyzet a nemzetek összesített éremtábláján vízilabdában akkor is még mi állunk az élen.

HAJRÁ MAGYAROK!

Csak azért is!

vizilabda3.jpg

Egy horvátországi Adria-nyaralás szépségei és problémái [31.]

Szögezzük le: a horvátországi Adria gyönyörű hely, egy sziklás, köves partokkal, szigetekkel övezett, látnivalókkal teli, csodálatos nyaraló-paradicsom. Gyermekkorom óta legalább tucatszor bejártam, kezdetben szüleimmel, majd feleségemmel, végül saját családommal is. Mindig nagyon tetszett és mindig csodálatos nyarakat töltöttem ott. Kérdés persze: mit tartogat a magyar turisták számára és konkrétan miért is olyan fantasztikus hely (illetve milyen gondok fordulnak elő mégis, ha oda utazunk nyaralni)?

Tovább