Mindenkinek jár egy kávészünet valamilyen érdekes témával

Kávészünet

A 2024-es budapesti olimpia költségei

2017. január 26. - Dr. Nagy László

A Forbes magazin egy tavaly júniusi cikkében - melyről a 24.hu számolt be - 1983 milliárd forintra taksálja a 2024-es budapesti olimpia költségeit. A PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó vállalat - és az ő számításaik alapján a Monumentum Mozgalom, mely jelenleg aláírásokat gyűjt az olimpia nálunk történő megtartása ellen - óvatosabban saccolva, megvalósíthatósági tanulmányában 774 milliárd forintra becsüli a sportrendezvény beruházási költségeit. Ebből egyébként közel 200 milliárd lenne a sport létesítményekre fordítandó összeg. Az Index szerint minden magyarra 165 ezer forint kiadás jutna. Ugyanakkor tény: az elmúlt három olimpia (Rio, London, Peking) végül mind sokkal többe kerültek, mint azt az előzetes becslések mutatták. Így inkább kétszeres szorzóval érdemes kalkulálni, és nagyjából 1500 milliárd körüli összeggel számolniamit Budapest esetében a sajnos szükséges biztonsági és infrasrtukturális költségek tovább módosíthatnak, felfelé mozdítva a végső számot. Bár tény az is, hogy az utolsó három olimpia nagyon eltérő végösszegből jött ki: 2008-ban a pekingi olimpia például még 6,5 milliárd dollárba (kb. 1900 milliárd forintba) került, négy évvel később, a londoni, már 15 milliárd dollárt (4320 milliárd forintot) igényelt, a riói pontos költségeit pedig még ugyan nem tudjuk, de 4-4,5 milliárd dollárra (1152 milliárd forintra) tervezték. (Ami valószínűleg megduplázódott és jó 2000 milliárd forint feletti lett.)

olimpia_kovetei.jpg

Az olimpiai pályázat 9 nagykövete, 2016 november /fotó: MTI-Illyés Tibor/

És most nézzük a dolog másik oldalát. Akár 800 milliárd, akár 1500 milliárd forint lenne a "végszámla", az olimpia bizony nagyon szép dolog. Nemzeti büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy kis hazánk a világ figyelmének fókuszába kerülhet, bemutathatjuk országunkat, hagyományainkat, csodálatos fővárosunkat a Föld minden országa számára és nem utolsó sorban a beruházásokkal (melyek itt maradnak) modernizálhatjuk Budapestet is. Ráadásul egyes kalkulációk szerint az egész még nyereséges is lehet, és a "beleölt" 1500 milliárd Ft kétszerese is visszajöhet. (Bár ha a kiadások elérnék a londoni olimpia 4300 milliárdos költségeit mindez már sajnos nem igaz.) Ugyanakkor új munkahelyek létesülnének, növekedne a GDP, javulna a versenyképességünk, modernebb lenne úthálózatunk (és repterünk), illetve lényegesen jobb lenne közlekedési rendszerünk is.

Egy olimpia mindig szívmelengető dolog, hiszen a rendező ország a világ színpadára léphet az érdeklődés fókuszába kerülhet és később a nagyobb ismertséggel együtt járó növekvő idegenforgalom vagy beruházási kedv révén több módon is profitálhat a megrendezésből. Mindehhez azonban elő kell teremteni egy hatalmas összeget. Közgazdászként és a témához kapcsolódó összes hozzáférhető adatot, statisztikát átböngészve, a korábbi olimpiák tervezett majd valós költségvetéseit is áttekintve kijelentem: minimum 2000 milliárd forint szükséges. Alsó hangon, ... okos költésekkel, átgondolt tervezéssel, ... korrupció, illetve csalások nélkül! (Ilyesmi csak a mesében lehet, vajon?)

Egyfelől 46 évesen szeretném még megérni és büszkén átélni azt a felemelő érzést, hogy szeretett hazám olimpiát rendez. ... Másfelől belátom: az, hogy szeretnénk valamit, még nem biztos, hogy lehetővé is teszi számunkra annak megvalósulását. ... Végül: ha csakugyan rendelkezésünkre áll 2000 milliárd, nem inkább gyermekeink jövőjét (oktatás), vagy betegeink sorsát (egészségügy) kellene inkább rendbe tennünk?

A budapesti, magyar olimpia nagy álom minden magyar számára és azt tartja a mondás: merjünk nagyot álmodni. A kérdés csak az: ezúttal álmodás közben mekkora az a takaró, amin túlnyújtózkodhatunk?

... Mindenesetre szeptember 13-án eldől, hogy ki rendezheti az olimpiát: Los Angeles, Párizs vagy Budapest.

Koncz Zsuzsa és Bródy János

koncz_brody_1.jpg

Koncz Zsuzsa és Bródy János (forrás: blikk.hu)

A „168 óra” című közéleti hetilap 2016. december 1.-i számában, Göbölyös N. László a  „Vad világban is nyílik virág" címmel készített egy szerintem nagyon érdekes riportot Koncz Zsuzsával, aki többször is megemlíti benne Bródy Jánost.

Göbölyös: „Vadvilág címmel jelent meg néhány hete a negyedik lemeze, amely egy hónap alatt aranylemez lett. Kerestem az egyetlen szót az eddigi életművére: talán a „következetesség” a legmegfelelőbb. Bár sokakkal dolgozott együtt, dalai mégis egyfajta egységet alkotnak.”

Koncz Zs.: „ A lemezeim mindig minden rendszerben arról próbáltak szólni, amit éppen éreztem és gondoltam a világról, az életünkről, a történeteinkről, az embereket összekötő és szétválasztó dolgokról.

Nem véletlen, hogy, hogy a „Szerelem” c. lemez a pályám elején született. De már ott is megjelentek azok a helyzetek, amelyek ráirányították a figyelmemet és talán a hallgatóságomét is – a külvilágra. Például az „Én nem tudtam azt, kérem” c. kis dalban: „Jó, hogy megmondták, hogy a világon a legszebb hely Magyarország….”

Göbölyös: „Az új lemezen vissza is utal erre a dalra: „Addig jár a korsó, míg el nem lopják…..”

Koncz Zs.: Amikor megszülettek Bródy János első szövegei, éreztem, hogy ez így már sokkal érdekesebb, mint a magyar jogtudományi egyetem, ahová beiratkoztam és több mint két évet el is végeztem.

Komolyan foglalkoztatott, ami körülöttünk folyt, és igen sok dolog erős ellenérzést váltott ki bennem.

A legjobbkor jöttek a Bródy-szövegek,- így aztán a zenénél maradtam.

koncz_foto.jpg

 Koncz Zsuzsa  /168 óra., 2016 december I. 48. szám/

Göbölyös: „Az ön számára a költészet mindig nagyon fontos volt. Az új lemezen egy Ady Endre- vers, a „Történelmi lecke fiúknak” feldolgozása hordoz komoly, aktuális mondanivalót, szinte fenyegető zenével.”

Koncz Zs.: „Bródy zenésítette meg a verset és nagyon örültem neki. Eddig egyetlen Ady verset énekeltem, de valahogy mindig éreztem, hogy lesz folytatás. Ez a költemény nagyon fontossá vált a lemezen. Az, hogy az ő 1912-ben leírt soraival beszélhetünk mindennapjainkról, mindent elmond a költői zsenialitásról. Závodi Gábor hangszerelése és Maróthy Zoltán gitárjátéka egyébként nagyon szépen, azt kiteljesítve simul Bródy zenéjéhez, és vershez is nagy hozzáértéssel, érzékenységgel közelít.”

Göbölyös: „ A lemezbemutatón megjegyezte, hogy dalai manapság ritkán hallhatók a rádióban, tévében.”

Koncz Zs.: „Kérdés az, hogy szerettek-e a rádiók valaha is olyan dalokat játszani, amelyek szólnak valamiről. Meglehet, inkább úgy vélik: a zene csak szórakoztasson. Márpedig a gondolat nem mindig szórakoztató.

De így van ezzel Bródy vagy Zorán is, akiket szintén ritkán hallok a médiában.”

koncz_zsuzsa_arckep.jpg

Koncz Zsuzsa /168 óra., 2016 december I. 48. szám/

Göbölyös: „ A lemezhez kötődő koncertsorozat csúcsa a 2017. március 11-i Aréna-koncert lesz.”

Koncz Zs.: „Már próbáljuk az új lemez dalait. Maróthy Zolival 95 óta dolgozunk együtt, az elmúlt időkben már dalokat is írt nekem, többek között Bródy János szövegével a címadó Ingoványos vad világot. Bródytól remek két dalt kaptam az Ady-versen kívül is az egyik, egy különös jellemfejlődés stációit meséli el a rendszerváltás előtt, majd után.

Most azon dolgozom, hogy a koncerteken a régi dalok között méltó helyre kerüljenek ezek az újabbak. Még sok munka áll előttünk.

Göbölyös: „És önnek mindehhez megvan a szükséges energiája.”

Koncz Zs.: „ Ahogy Závodi Gabi írja a „Sírva vigad a magyar”-ban:„Nincs ingyen semmi sem.”

És még így is ott van a tudatalattinkban, hogy az élet, veszélyes üzem.”

A leghidegebb városok, leghidegebb mért hőmérsékletek [22]

Itt a tél és az első nagyobb hidegek időszaka, amikor hőmérőnk higanyszála a mínusz 5-10 fok környékére "téved". Nehezen viseljük, panaszkodunk is miatta, pedig ezek a hőfokok sehol nincsenek az igazi nagy hidegekhez képest. De nézzük: hol és milyen hőmérsékletek jelentették a tél nagy "legjeit" a világban és Magyarországon.

Tovább

Kik a valódi trollok? [20]

A troll kifejezés a skandináv mitológiából került a „közhasználatba” némileg módosult jelentéstartalommal. A trollok eredetileg emberszerű, hatalmas és félelmetes mitologikus lények voltak, akik gonosz szándékkal közeledtek az emberekhez, köztük is a hősökhöz. Ebből mára a „gonosz szándék” megmaradt, a mitologikus külső eltűnt. Kérdés azonban: kik, hol és miért gonoszkodnak? Kik azok a trollok tulajdonképpen?

Tovább

A 10 legszebb mondat, amit a legszívesebben hallunk [19]

Ha az ember elmereng azon, hogy mely pillanatokban volt a legboldogabb élete során, akkor rájön arra, hogy ezek a percek rendszerint egy-egy kulcsmondathoz kötődnek. Szigorúan szubjektív alapon kísérletet tettünk ezek összeszedésére hozzátéve, hogy a hozzászólásokban nagy kíváncsisággal várjuk mások javaslatait is! De most nézzük őket sorban:

Tovább

Érmeink az olimpia 11. napja után [17]

Igazán elégedettek lehetünk az olimpia alakulásával, hiszen a 9. nap után (augusztus 15- én reggel) még mindig az első 11 legtöbb érmet szerzett ország közt vagyunk (és 206 a résztvevő államok száma )! Sőt, ha az európai államokat nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy csupán 5 ország előz meg bennünket!

Tovább

Magyarország sikeresen kezdett Rióban [16]

Hazánk rögtön a megnyitó utáni első napon két aranyérmet is szerzett Rió de Janeiroban, ami példa nélkülien sikeres kezdés olimpiai szerepléseinket illetően. Szász Emese nő párbajtőrözőnk 15:13 –ra verte Rossella Fiamingo –t, amivel megszerezte a legcsillogóbb érmet, Hosszú Katinka pedig hihetetlen világcsúcsot felállítva (4:26:36) ugyancsak aranyérmes lett 400 vegyes úszásban. Mindkét lány hatalmasat teljesített, ami mögött sok-sok évnyi kitartó munka áll.

olimpiai_ermesek.jpg

Tovább

15 érdekesség a riói olimpiáról [15]

Már csak napok kérdése és kezdetét veszi az olimpia. Az újkori olimpiákat, az ősi görögök szokásait felelevenítve, 1896 óta rendezik meg 4 évente. A legelsőt, 1896 április 6-án, a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére nyitották meg Athénban. Az első magyar olimpiai bajnok az úszó Hajós Alfréd volt, aki 100 méteres és az 1200 méteres úszószámot is megnyerte a pireuszi öböl jéghideg vizében. A most kezdődő, idei rendezvény-sorozat a XXXI. nyári olimpia lesz.

Tovább