Mindenkinek jár egy kávészünet valamilyen érdekes témával

Kávészünet

Az Észak-Nyugat átjáró (Northwest Passage) [35.]

2017. november 06. - Lector Oris

A történelemből ismert és Kenneth Roberts 1937-ben megírt világhírű regényéből Európában is mindenfelé emlegetett Északnyugati átjáró három teljes évszázadon keresztül izgatta az európai hajósokat. Az amerikai kontinensen már a XVI. század óta megjelenő gyarmatosító hatalmak - Anglia, Franciaország, Spanyolország, Hollandia - mindent elkövettek, hogy valahol északon átjárót találjanak a két óceán (az Atlanti és a Csendes) közt, hogy gyors áthaladást biztosítsanak a nyugati part (Kalifornia) és a Keleti part (New-York) illetve Európa között.

Szükség volt erre, mert Közép-Amerikában ekkor még nem létezett a Panama-csatorna (az majd csak 1913 -ra készül el) így csak az egész kontinens déli megkerülésével volt lehetséges az átutazás. (Vagy szárazföldön.) A tengeri útvonal hatalmas költségekkel járt az iszonyú távolság miatt és kiszolgáltatottságot is jelentett a Magellán-szoros környékét birtokló spanyolok és portugálok felé. Az Észak-Amerikát megszerezni vágyó briteknek, franciáknak és hollandoknak tehát égetően nagy szükségük lett egy SAJÁT, északi átjáróra nyugat és kelet között.  

eszaknyugati_atjaro.jpgCsakhogy sokáig senki nem találta ezt a hajózási útvonalat, bár mindenki sejtette: léteznie kell valahol. Kísérletet tett megkeresésére: 1517-ben Sebastian Cabot, 1576-ban Martin Forbisher, 1578-ban és 1583-ban sir Humphrey Gilbert, 1609-ben és 1610–1611-ben Henry Hudson, 1612-ben és 1615-ben Robert Bylot és William Baffin. Sokaknak közülük, szinte mániájává vált a titokzatos csatorna megtalálása.

Végül az átjárót Kanada északi szigetei közt a XIX. században találták csak meg. Előbb John Franklin (1845), majd Roald Amundsen (1906) hajózta végig az útvonalat. 

eszaknyugati_atjaro3.jpg

A hajózás és kereskedelem megindult és végre 300 év után lekerült az átjáró megkeresése a hajósok, felfedezők, utazók "feladat-listájáról". 

A 2017-es budapesti úszó VB értékelése [34.]

Ha röviden és csak a sport-eredmények alapján kellene értékelnem, akkor azt mondanám: egyértelműen jól sikerült. A magyar sportolók ugyanis összesen 9 érmet szereztek: 2 aranyat, 5 ezüstöt és 2 bronzot. EZ a végső egyenleg, amivel a nemzetek összevetésében az előkelő 9. helyen zártunk! Ez pedig pestiesen szólva "nem semmi" egy 9,5 milliós, aprócska országtól.

vb.jpg

Mindez valóban jól hangzik, de azt, hogy ez a sok érem, a dicsőségtáblán való kiemelkedő helyezésünk (világviszonylatban is erősödő sport-hírnevünk) arányban van e a körülbelül 170 milliárdos végszámlával, amit állítólag az egész rendezvényre ráköltött a magyar állam, nem vállalkozom most kommentálni. Én ha lehet maradnék a sport-eredményeknél.

Két éve picit jobbak voltunk, amikor a 2015-ös Kazanyi világbajnokságon 10 érmünk lett, mégpedig: 3 arany, 3 ezüst és 4 bronz. Még előtte a 2013-as barcelonai VB -n pedig 7 érmet hozhattunk haza: 4 aranyat, 1 ezüstöt, 2 bronzot. Ha az utóbbi 5 világbajnokságot vizsgáljuk, akkor a 2011-es sanghaji VB volt mélypont volt, alig 5 éremmel (1 arany és 4 bronz), ugyanis a 2009 -es római bajnokságon megint picit jobban szerepeltünk: 6 érmünk született (2 arany, 1 ezüst, 3 bronz). Tehát az utolsó 5 VB eredményei közül az idei, a második legjobb lettSportolóink megérdemlik, hogy pontos eredményeiket is közzétegyük:

Aranyérmek: 

  • Hosszú Katinka 400 méter vegyes
  • Hosszú Katinka 200 méter vegyes

Ezüstérmek: 

  • Hosszú Katinka 200 méter hát
  • Férfi vízilabda válogatott
  • Milák Kristóf 100 méter pillangó
  • Verrasztó Dávid 400 méter vegyes
  • Cseh László 200 méter pillangó

Bronzérmek:

  • Hosszú Katinka 200 méter pillangó 
  • Gyors váltó 4x100 méter ( Kozma Dominik, Németh Nándor, Holoda Péter, Bohus Richárd )

Büszkék lehetünk tehát rájuk, hihetetlen küzdeni akarásról tettek tanúbizonyságot. Személyes érintettség okán külön kiemelném vízilabdázóinkat, akiket csak a horvátok tudtak legyőzni a döntőben. Megdöbbentően nagy küzdőszellem mutatkozott meg a fiúknál, amikor 4:0 -ról képesek voltak a világ egyik legjobb csapatával szemben 4:4 -re "feljönni". Le a kalappal előttük. Kivételeset nyújtott Vámos Marci és Nagy Viktor is végig a tornán, de minden vízipólósunk megérdemli az elismerést (Decker Attila, Decker Ádám, Gór-Nagy Miklós, Erdélyi Balázs, Hárai Balázs, Hosnyánszky Norbert, Manhercz Krisztián, Mezei Tamás, Török Béla, Varga Dénes, Zalánki Gergő.

Szívet melengető érzés volt magyarnak lenni a VB 17 napja alatt, 2017 július 14 és július 30 közt! Reméljük, hogy a következő, 2019 -es úszó világbajnokságon - melyet egyébként a dél-koreai Kvangdzuban rendeznek majd meg (és várhatóan nagyon rossz lesz a nagy időeltolódás miatt követni a versenyeket, mert minden éjjel lesz) - szintén jól teljesítenek majd fiaink és lányaink! Úgy legyen! Addig pedig: SZÉP VOLT FIÚK, SZÉP VOLT LÁNYOK!

Amikor az egész világ ledöbbent győzelmünkön - focitörténelem [33.]

Volt a magyar focinak aranykora, például, amikor 1953 november 25-én 6:3 -ra lenyomtuk az angolokat a Wembley -ben 105 ezer néző előtt, miközben egész Magyarország a rádiókra tapadt, Szepesi Györgyöt hallgatva. Ez is "nagyot szólt", de nem kell az Aranycsapatig visszamennünk, ha történelmi győzelmet akarunk találni.

15 évvel ezelőtt ugyanis egy nyári napon, hasonlóan ledöbbentő dolog történt: minden magyarnak jó estéje volt, ugyanis hihetetlen módon a ZTE megverte a Manchaster Unitedet Budapesten, a Puskás Ferenc stadionban, mégpedig az UEFA-bajnokok ligája 3. selejtezőkörében! Mindezt 2002 augusztus 14 -én, 40 ezer örjöngő néző és egy egész országnyi örömmámorban úszó szurkoló előtt. A meccset édesapámmal néztem egészen a 90. percig, amikor megszületett az egyetlen gól és mi egyszerre ugrottunk talpra: Szamosi Tamás beadását Koplárovics Béla kábé 4-5 méterről az angol hálóba bombázta. Felrobbant a stadion és mi apámmal egymást átölelve üvöltöztünk. Hihetetlen érzés volt! A stadionban elszabadult minden: az emberek szó szerint megvadultak, örjöngtek, ordibáltak, könnyeztek, zengett a "mi van, mi van mi van" meg a ria ria Hungária! Soha nem felejtem el. Koplárovicsot a mennybe menesztették, mindenki megismerte nevét és szurkolói dalok születtek róla. (Ma egyébként egy kis osztrák faluban él és egy gyárban dolgozik, egyszerű körülmények közt boldogulva.) A képek minőségéért bocsánat! Az első képen Szamosi készül beadni Bélának, a második a gól.

zte2.jpg

Alex Ferguson kiakadva nyilatkozott, az angol sajtó szalagcímekkel hozta a mérkőzést, az egész világ felkapta a fejét, a hazai média meg Bozsik Pétert nyaggadta. Érdekes is volt amit mondott és külön pikánssá tette szavait, hogy az Aranycsapat tagjaként hírnevet szerzett Bozsik József fiaként pontosan tudta milyen szívmelengető tud lenni egy váratlan és világra szóló győzelem. Magasan ragyogott a magyarok csillaga azon a bizonyos napon, 2002 augusztus 14 -én és sajnos ez azóta sem fordult elő. Talán csak 2016 június 22 -én, amikor az EB -n, egy parádés és hihetetlen meccsen 3:3 -at játszottunk a világ egyik legjobb csapatával (a későbbi Európa Bajnok) Portugáliával. Micsoda érzés volt látni a világklasszis Cristiano Ronaldo tehetetlen vergődéseit és dühkitöréseit minden magyar gól után. Az egész olyan volt, mint egy álom. A gólok egyébként így jöttek: 19. perc: Gera, 42. perc: Nani, 47. perc: Dzsudzsák, 50. perc: Ronaldo, 55. perc: Dzsudzsák, 62. perc: Ronaldo.

zte1.jpg

Némileg csökkentheti az említett sikereket, hogy a ZTE -t a visszavágón (az Old Traffordban) 5:0 -ra rakták meg az angolok, és a 2016 -os EB -ről is kicsit korán kellett hazajönnünk, de hát semmi sem lehet tökéletes. A foci akkor is fantasztikus dolog, csak sajnos nekünk magyaroknak ritkán tud átütő örömet okozni. De olyankor emlékezetes, akárhány év elteltével is. Még mindig vannak emberek, akik kisgyermekkorukból emlékeznek az 53 -as 6:3 -ra, vagy velem együtt látták a képernyők előtt (esetleg a helyszínen) 2002 -es ZTE diadalt is, akárcsak a 2016 -os portugál-magyart. Nagy élmények voltak, soha nem feledett események.

A magyarok tudnak focizni, még ha időnként bosszantó dolgokat produkálnak is (mint Andorra ellen legutóbb). Hinni kell a sikerekben, nekik is és nekünk is. Ez a dolog titka, na meg az, hogy ne feledjük a gyönyörű előzményeinket és sikereinket. Mint a 2002 -es ZTE győzelmet, amikor az egész világ ledöbbent győzelmünkön.

Az olasz - magyar vízilabda meccs bírójának újbóli megbízásához [32.]

Nagy sikerrel folyik a 2017 -es női és férfi vízilabda-világbajnokság. A hölgyek simán verték eddig Japánt, Franciaországot és Hollandiát, a fiúk pedig Märtz Tamás vezetésével szintén már a harmadik mérkőzésükre készülnek (mégpedig a franciák ellen). Előző meccsük azonban (július 19 -én) sokaknál verte ki a biztosítékot. No, nem azért mintha elpáholták volna fiainkat (9-9 lett a végeredmény), hanem mert felháborító módon végig ellenünk fújtak a bírák: az orosz Szergej Naumov és az izraeli Schwartz. 

vizilabda.jpg

Még a laikusoknak is feltűnt, hogy szinte MINDEN bírói döntés, - főként Naumov részéről - az összes esetben az olaszoknak kedvezett, és a mi fiainkat hozta hátrányos helyzetbe. Ezt végignézve már a mérkőzés első negyede után erőt vett rajtam a felháborodás, de később ez már dühbe fordult. Persze van olyan, hogy nem szeretnek bennünket magyarokat és olyan is, hogy az ellenfél a bírók kedvence, de azért ebben a meccsben már tényleg túlzást mutatott a bírói részrehajlás. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az egész VB -t, mi magyarok rendezzük, külön érdekes és érthetetlen az egész. Félreértés ne essék: senki nem vár olyasmit, hogy rendezőkként (és a legrégebbi, legsikeresebb "pólónemzetként") külön elbírálást kapjunk, de azt igen, hogy tisztességes, részrehajlástól mentes ítélkezést kapjunk. Na, ez most nagyon nem jött össze.

A mérkőzés végén rossz szájízzel állt fel az ember, két dolgon morfondírozva: 1. hogyan kerülhet vb játékvezetői pozícióba olyan ember, aki egyáltalán nem ért a vízilabdához 2. milyen eredmény született volna, ha tisztességes bírókat kapunk? Aztán persze túlléptünk az egészen, kíváncsian várva a mai franciák elleni mérkőzést.

... és ekkor jött a meglepetés ...

a következő meccsünkre ugyanazt az ellenünk ítélkező, felháborítóan hozzá nem értő bírót - Szergej Naumovot - delegálták, aki az olasz meccsen is gyalázatosan szerepelt!! Na, itt áll meg az ember esze!!! Ha egy egész ország felháborodik valamin és minden szakmabeli joggal kritizálja egy bíró ténykedését (sokak által követelve távozását a VB -ről), akkor miért kell juszt is, direkt újra megbízni a következő meccsünk vezetésével? Hergelik az embereket? Tényleg szükség van erre? Vagy nincs elég vízilabda bíró? Elképzelhető, hogy sorsolással kaptuk újra Naumovot, de ilyen különleges esetekben simán "beleférne" hogy kihagyják nevét a sorsolásra kerülők közül. Érthető és teljesen elfogadható volna ez a megoldás.

A magam részéről - akár sorsolás volt a háttérben, akár tudatos döntés történt - idiotizmusnak és az emberek hergelésének tekintem a végeredményt és nagyon kíváncsian várom, mit művel ellenünk ma este a franciák ellen. Hozzá teszem ezúttal nagyon durván kellene megsértenie a szabályokat, ha Naumov a franciákat akarja győztesnek kihozni, mivel a magyar válogatott papírforma szerint klasszisokkal jobb a franciáknál (mint fociban a német válogatott mérkőzne mondjuk a Feröer szigetekkel, vagy Andorrával - bár volt már meglepetés). 

És zárásul egy kérdés: vajon továbbjutó meccseink vezetésével is az oroszt fogják megbízni? Mondjuk Montenegro vagy Horvátország ellen - akiket nem tudunk sajnos elkerülni és akik a lehető legkeményebb ellenfeleink lehetnek - egy ilyen bíróval esélyünk sem nagyon marad. Vagy direkt ez a cél? Jajj de jó, hogy mi rendezzük ezt a VB -t, csupa öröm ilyen döntésekkel. 

vizilabda2.jpg

Zárásul kiemelném: nagyszerű, fiatalos és tehetséges csapatunk van. A "B" csoportban (Olaszország, Ausztrália, Franciaország, Magyarország) a csoport-elsőségért küzdenek. Megérdemlik, hogy megemlítsük neveiket:

Kapusok: Decker Attila, Nagy Viktor
Mezőnyjátékosok: Decker Ádám, Gór-Nagy Miklós, Erdélyi Balázs, Hárai Balázs, Hosnyánszky Norbert, Manhercz Krisztián, Mezei Tamás, Török Béla, Varga Dénes, Vámos Márton, Zalánki Gergő

Ki vagyunk éhezve a sikerekre, hiszen a legutóbbi olimpián, Rióban csak ötödikek lettünk (három délszláv csapat és az olaszok mögött), a 2016-os Európa Bajnokságon bronzot kaptunk (Szerbia és Montenegró előzött meg bennünket), a 2015-ös VB -n pedig a hatodik hely jött össze (három délszláv csapat, a görögök és olaszok után). De akármi is a helyzet a nemzetek összesített éremtábláján vízilabdában akkor is még mi állunk az élen.

HAJRÁ MAGYAROK!

Csak azért is!

vizilabda3.jpg

Egy horvátországi Adria-nyaralás szépségei és problémái [31.]

Szögezzük le: a horvátországi Adria gyönyörű hely, egy sziklás, köves partokkal, szigetekkel övezett, látnivalókkal teli, csodálatos nyaraló-paradicsom. Gyermekkorom óta legalább tucatszor bejártam, kezdetben szüleimmel, majd feleségemmel, végül saját családommal is. Mindig nagyon tetszett és mindig csodálatos nyarakat töltöttem ott. Kérdés persze: mit tartogat a magyar turisták számára és konkrétan miért is olyan fantasztikus hely (illetve milyen gondok fordulnak elő mégis, ha oda utazunk nyaralni)?

Tovább

Létezhet értelmes élet a Földön kívül? [30.]

A klasszikus vicc szerint: "még a Földön sem létezik értelmes élet, nem hogy azon kívül". De a tréfát félretéve az emberek három csoportra oszlanak, ha felmerül a földönkívüliek kérdése: vannak, akik kategorikusan tagadják még halvány esélyét is annak, hogy léteznének, aztán a második csoportba tartozók vallják, hogy léteznek (vagy legalábbis nem zárják ki a lehetőségét) és végül a harmadik csoport tagjai gúnyos, dehonesztáló és becsmérlő megnyilvánulásokkal sietnek lehúzni mindenkit, aki egy sornál is többet (vagy egy mondatnál is bővebben) merészel kommunikálni a témában.

Tovább

A Mars-utazás és Mars kolónia problémái [29.]

A Marson soha nem járt még ember, pedig a második legközelebbi bolygó hozzánk. A két égitest mozgását vizsgálva átlagosan 225 millió km -nyi távolságra van tőlünk, néha 60 millió km -re is megközelítjük egymást, - mint legutóbb 1988 szeptemberében, amikor csak 58,7 millió km volt a távolság - de a legtávolabbi pontokon 402 millió km is lehet közöttünk. Legközelebb egyébként a Vénusz van hozzánk: 42 millió km, ha közeledik és 258 millió km a legmesszebbi pozíciójában.

Tovább

Láthatatlan, magányos emberek, akikre senki nem figyel [28.]

Vagyunk páran, akik afféle "láthatatlan emberekként" éljük életünket. Senkit nem érdeklünk, senki nem figyel ránk és senki nincs, aki kedvelne bennünket. Ez a valóság számunkra legalábbis mi így érezzük (vagy mindkettő). Persze ennek is meg van bizonyára a maga oka (mindegyikünknél más): lehet a rossz természetünk, lehet a befelé forduló introvertált egyéniségünk, vagy mint nálam egyszerűen a passzív, másoktól távolságot tartó alkatunk

Tovább

A magas érzelmi intelligencia hátrányai [27.]

A poszt eredetije: wmno.hu (2017.05.06.) A magas érzelmi intelligencia hátrányai

Az emberi értelem egyik kevésbé fontosnak ítélt pillére az EI, azaz az érzelmi intelligencia. Napjainkban azonban, amikor a hatékony kommunikáció és a mindent behálózó kapcsolati tőke elengedhetetlen egy stabil életszínvonal fenntartásához, nagyon is lényegessé válik ezen képességünk fejlettsége.

Tovább

Éjszakai ragadozók, egy döbbenetes film [26.]

Éppen hat hónappal a magyarországi mozi premier után láttam az Éjszakai ragadozók (Nocturnal Animals) című amerikai thrillert Amy Adams (Érkezés), Jake Gyllenhaal (Mélyütés, Túl a barátságon) és Michael Shannon (Az acélember) főszereplésével, egy teljesen kezdő rendező: Tom Ford készítésében. A filmet a kritikusok jó része 2016 egyik legjobb alkotásának tartja

Tovább