Mindenkinek jár egy kávészünet valamilyen érdekes témával

Kávészünet

Vallások, kultúrák, normák ütközése Európában [14]

2016. július 26. - Harmat Árpád Péter

Nem telik el nap, hogy ne halljunk valamilyen terrorista merényletről, robbantásról, késelésről, lövöldözésről vagy gázolásról valahol Európában. Legutóbb (kedd délelőtt) Észak-Franciaországban támadtak meg egy templomot és öltek meg egy idős papot ISIS fegyveresek. Előtte Németországban zajlottak gyilkosságok és nem tudjuk mire ébredünk holnap?! Az egyes esetek közt azonban jelentős különbségek figyelhetők meg. Vannak valódi terror-akciók, ISIS vagy Al-Kaida fegyveresek által végrehajtott robbantások, merényletek és vannak spontán, terrorizmushoz nem köthető erőszakos esetek, melyek többnyire az európaitól nagyon eltérő kulturális identitásból és elkeseredésből erednek. A Münchenben született, iráni kamasz nem az ISIS parancsára lövöldözött és szilveszterkor sem a kalifa utasítására fogdosták a kölni nőket az arab migránsok. Nagyon sokszor a vallások, kultúrák normák ütközéséről van szó. Olyan konfliktusokról, amelyekben a " ... ha nem tudod megoldani a problémád, akkor üss, szúrj, lőj és gyilkolj ... " harmadik-világbeli "elve" találkozik az európai értékrenddel (mely ezt természetesen nem tudja elfogadni). Az egész megértéséhez nem árt egy kis történelmi kitekintést tennünk.

muszlimok2.jpg

A legjobb a globalizációtól indulni. A globalizáció olyasmi, ami szándékainktól függetlenül folyamatosan zajlik, akkor is, ha nem akarunk róla tudomást venni és akkor is, ha elítéljük. A középkori Európa lakói még elképzelni sem tudták, hogy hogyan élnek embertársaik Ázsiában vagy Afrika mélyén, esetleg az Amazonasznál. Voltak persze nagy utazók, akik hírét hozták a távoli világoknak, de alapos ismeretei szinte senkinek nem voltak más kontinensekről. Aztán később, az újkori modernizáció (ipari forradalom) és a közlekedés fejlődése közelebb „húzta” egymáshoz a kontinenseket és az európaiak számára „kinyílt” a világ. Innentől egyre több információ kötötte össze az embereket. Végül jött a XIX. és a XX. század, amikor a gyarmatosítások már az egész világot érintették.

A legerősebb államok – erős gazdaságuk, hadseregeik, modern eszközeik révén - mindenhová kiterjesztették befolyásukat. Egyes helyeken erővel, másutt ügyes gazdasági húzásokkal, de mindenhol megjelent a nyugati civilizáció (és annak minden járulékos jellemzője). A világ nagy része francia, angol, német, amerikai és egyéb országok érdekszférájába került és az általuk közvetített értékrend általánossá kezdett válni. Ráadásul robbanásszerűvé vált a közlekedés illetve hírközlés fejlődése. A repülőjáratok megkönnyítették az utazást a Föld távoli pontjai közt, és a TV csatornák illetve a sajtó azonnal tudósított mindenről, bárhol is történt valami fontos dolog a földgolyón.

muszlimok.jpg

Mindenhol megjelent az angol nyelv, a számítástechnika, majd az internet, a Coca-Cola, az ExxonMobil, a hamburger és legfőképp a fogyasztói társadalom életformája (a "vásárolj-dolgozz-vásárolj" elve). Ettől a pillanattól kezdve „gőzerővel” indult be a globalizáció: a kulturális, értékrendbeli és életmódot érintő egységesedési folyamat, mely azóta is tart, ha akarjuk, ha nem.

Amikor megjelent a nyugati értékrend (gazdasági társaságok, nyugati termékek, modern eszközök, életmódbeli minták révén) például az arab országokban vagy Afrikában, a helyi lakosság egy része elzárkózott előle, másik része harcot kezdett ellene (nyugat-ellenes terrorista szervezetek által) és csak kicsiny hányada fogadta el azt. Később viszont az elmaradott övezetek lakói ráébredtek arra, hogy elhagyva szülőföldjüket és Európába, Amerikába vándorolva biztonságot, békét illetve jólétet „nyerhetnek” maguknak. Esélyt egy sokkal jobb életre. Megkezdődött hát az elszegényedett, háborúk sújtotta régiók lakosságának Európába és Észak-Amerikába áramlása (A folyamat gyakorlatilag már a századfordulótól fokozódó mértékben érezhető.) A betelepülés azonban az első száz esztendőben még nem öltött népvándorlásszerű méreteket. Az Európába és USA –ba érkezők lassú alkalmazkodással nagyobb súrlódások nélkül tudtak beilleszkedni a fogadó országok társadalmaiba. Így alakult ki például Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság néhány milliós muszlim társadalma, vagy az USA –ban élő, 15% -ot meghaladó (közel 50 milliós) Latin-amerikai közösség.

Aztán néhány éve – az afrikai és ázsiai nyomor fokozódásával és a helyi háborúk elviselhetetlenné válásával - megindult a tömeges migráció is Európa felé. 2015 januárja óta (alig 18 hónap alatt) másfél millió ember érkezett Ázsiából és Afrikából kontinensünkre (és könnyen lehet, hogy az évi 1 milliós bevándorlási metrum még növekedhet is) Ez a népmozgás hirtelen, fokozatosság nélkül, tömeges méretekben indult és tart ma is, teljesen szabályozatlan körülmények között. Az érkezők nagy tömegben és azonnal kerülnek szoros kapcsolatba az európai értékrenddel, - csempészek és menekülttáborok láncolatán keresztül - miközben az égvilágon senki és semmi nem készíti fel őket az európai életformára.

Az az afgán tinédzser, aki június közepén még a Hindukus tövében lévő falujában, mezítláb terelgeti kecskéit, egy-két hónappal később (a nyár végére) már Düsseldorfban sétálgat a Königsallee kirakatai előtt (hála az egyre hatékonyabb embercsempészeknek). Egy-két hónap alatt több száz évnyi civilizációs távolságot kell „átugornia”, miközben semmit (vagy nagyon keveset) tud csak arról, hogy mennyire más az a közeg, ahová érkezik.

Európában a nőket egyenrangúnak tekintjük és megbecsüljük (nem jogfosztottként kezeljük, burka vagy csador viselésére kényszerítve őket); Európában a munka az élet szerves része, mert annak elvégzése biztosítja a megélhetést számunkra. Európában az erőszak nem lehet a problémák megoldásának eszköze, mert évszázadok alatt elértük a jog uralmát, mely mindenkit egyformán véd az igazságtalanságoktól. Európában az egyéni akaratot tiszteljük, és elfogadjuk. Európában fontos a tisztaság, a higiénia, a környezetünk védelme, mert ugyancsak évszázadok alatt megtanultuk ezek jelentőségét. Európában elfogadjuk mások véleményét, meghallgatjuk az ellenérveket, tiszteljük az eltérő gondolatokat és elveket a szólásszabadság garantálásával. Európában szeretjük a békét és fenntartjuk a rendet, mert közös történelmünk megtanított ezek megbecsülésére. Európa elfogadja a vallási sokszínűséget, de azt már nem, hogy egyetlen vallás uralja az összes többit (az élet minden területén szabályozva mindennapjainkat).

Mindezzel szemben az afrikai, ázsiai – és ezen területeket nagyobbrészt jellemző muszlim – közösségek életformája másodrendűnek tartja a nőket, másként tekint a munka szerepére, elfogadja az erőszak időnkénti alkalmazását (sőt probléma-megoldási eszközként használja), a vallási szokásoknak sokszor alárendeli az egyéni akaratot és korlátozottan alkalmazza a polgári szabadságjogokat, a demokrácia vívmányait. (Szaúd-Arábiában 2015-ig nem szavazhattak a nők, Jemenben a férfiak gépfegyverekkel és késekkel az oldalukon mászkálnak, Szudánban pedig 15 ezer forint a minimálbér.)

Európa a maga „vívmányaiért” évszázadokon keresztül küzdött. A most érkezőknek meg kell tanulniuk ezeket és meg kell ismerniük hagyományainkat is. Sőt. El kell fogadniuk azok betartását. Európa számára tehát jelenleg a legnagyobb kihívás, hogy valami módon áthidalja a milliós nagyságrendben érkező, eltérő kultúrájú népek és az európai értékrend közti szakadékot. Nem könnyű feladat, de azonnal megoldandó, mert közös érdek: Nekik is és nekünk is!

Harmat Árpád Péter

Ez az, amiről a mai kávé mellett beszélgetni akartam veletek. Ti mit gondoltok?

Facebook oldalunk

2016.07.26.11:50

A bejegyzés trackback címe:

https://kaveszunetben.blog.hu/api/trackback/id/tr748915246

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lector Oris 2016.07.27. 11:17:01

Eleve természetellenes az, amikor egy másfél milliós, eltérő vallású, identitású, szokású és múltú kevert etnikumokból álló (arab, bantu, berber, pastu, bengáli, indiai, perzsa, szomáli stb) néptömeg jelenik meg rövid időn belül, egy teljesen más szokásrendszerű területen. Törvényszerű a feszültség kialakulása. Még az a csoda, hogy "csak" ennyi erőszakos cselekmény történik!

Dr. Nagy László 2016.07.27. 11:21:09

@Lector Oris: ... teljesen egyetértek! Abba kellene belegondolni, hogy az EU -ban 510 millióan élnek, az egész európai kontinensen pedig 750 millióan. Ehhez jött most 1.5 millió afrikai és ázsiai migráns, akiknek alig 0,01% -a csinált eddig zűrt.

WAR10CK. 2016.07.27. 11:22:54

@Dr. Nagy László: mondjuk akkor sem normális, hogy ilyen tömegben érkeznek. Nekik is jobb lenne, ha saját hazájukban élhetnének. Az igazi megoldás az lenne, ha odahaza próbálnának meg boldogulni, és EBBEN segítené ezeket az országokat a fejlett világ!

midnight coder 2016.07.27. 20:25:11

"Európa számára tehát jelenleg a legnagyobb kihívás, hogy valami módon áthidalja a milliós nagyságrendben érkező, eltérő kultúrájú népek és az európai értékrend közti szakadékot. Nem könnyű feladat, de azonnal megoldandó, mert közös érdek: Nekik is és nekünk is!"

Hány éve is van velünk a cigányság itt Európában ? És mennyire is sikerült az integrációjuk ? Pedig az övék egy az európaihoz sokkal-sokkal közelebbi civilizáció, ráadásul olyan korban érkeztek, amikor még az írástudatlan kecskepásztornak volt esélye munkát találni Európában.

$pi$ 2016.07.27. 20:25:34

@Dr. Nagy László: "0,01% -a csinált eddig zűrt"

Ó, nem zűrt azt majdnem mind csinált. Hangoskodtak, szemeteltek, tülekedtek, követelőztek, beszólogattak, tüntettek, kerítést feszegettek.

Az alig 0,01% az a tömeggyilkos. Akik tucatjával gyilkoltak ártatlan embereket véletlenszerűen vagy ilyeneket támogattak.

Ne keverjük már a "zűr" és "tömeggyilkos" szavakat. Tudom, a zűr jobban hangzik, mint ahogyan a "gyerekcsíny" is jobban hangzik mint a "késelés" vagy "rablás", de mégis...

-JzK- 2016.07.27. 23:13:31

A képlet pofon egyszerű: van arab - van robbantás, nincs arab - nincs robbantás. Terror, bűnözés, élősködés azért van, mert Európában ide nem illő, etnikailag és kulturálisan idegen elemek telepedtek meg, méghozzá tömegesen. Ők nem valóak ide, nem tartoznak ide, és az "etnikai diverzitásról" szóló hippi lázálom egy beteges zsákutca, amely csak az európai államnemzetek kiirtását fogja szép lassan eredményezni...

www.youtube.com/watch?v=XkxgVi-gCyI

Papucsban a Teraszon 2016.07.27. 23:13:34

Európa nem tartozik felelősséggel ezekért az emberekért.

Krisz11 2016.07.28. 00:18:30

@$pi$: "Az alig 0,01% az a tömeggyilkos."
Georg Spötle valami olyasmit nyilatkozott, hogy kb 11 millió bevándorló hátterű ember él Franciaországban, ebből kb 1 millió radikális.
Szerintem az 10%. De mivel nem mindenki jut el terrorcselekmény eltervezéséig, és aki eljut abból is csak minden 10. sikerül, így lehet mondjuk 0,01% a tömeggyilkos. De igazad van, sokkal nagyobb százalékkal van probléma.

mpl 2016.07.28. 09:45:58

Európaban mindig is volt terror, az ETA-tól a baszk szeparatista mozgalomig, de azok lassan (nagyon lassan, többszáz áldozat árán) eljutottak addig, hogy tárgyalásos megoldást keresnek.
Ez egy új, más hátterű probléma, amit a nagyhatalmak gerjesztettek, pl a közel-keleti politikájukkal, most egész Európa issza meg a levét a nagyhatalmi játszmáknak.

midnight coder 2016.07.28. 09:46:09

@draft22: Amíg a KGB finanszírozta, addig voltak baloldali terrorszervezetek, illetve az ír és a baszk szeparatisták is szerettek robbantgatni, de mostanra már azok is leszoktak a dologról. Másrészt, az iszlamisták eddig főleg Európán kívül tevékenykedtek.

E.Katolnai 2016.07.28. 09:48:03

Először is az angol nyelvű térkép és statisztikai adatok nem korrektek, pl. franciaországban jóval több mint 10% a mohamedánok száma, míg Hollandiában és Spanyolo.-ban több mint 2 millió!
Másodszor: „... az afrikai és ázsiai nyomor fokozódásával és a helyi háborúk elviselhetetlenné válásával” - ebből kihagytad kedves Péter a nyomósabb indokot: a gusztustalan túlszaporodást! Nem tudsz olyan afrikai vagy közel-keleti mohamedán országot mondani, ahol nem háromszorozódott volna meg a népesség az utóbbi 60-70 évben. Gazdag európai országok sem bírnának el ilyen ütemű szaporodást, hát akkor a tehetségtelen, szellemileg visszamaradt, lusta népségek …
Harmadszorra, a kihívás az európaiak számára nem áthidalás, hanem a hidak (határok) azonnali lezárása a mohamedánok elől, se családegyesítés, se turista vagy tanuló vízum, hanem teljes tiltás, és az ellenünk lázongók azonnali kidobása Európából.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2016.07.28. 09:53:43

@E.Katolnai: Franciaországban a legtöbb forrás 7-10 százalék közé teszi a muszlimok arányát (nem számát), de pontos adatot még a franciák sem tudnak, mert vallásra vonatkozó felméréseket az egész EU .-ban tilos végezni (szenzitív adatokra nem kérdezhet az állam. Ilyen a nemi identitás és a vallás kérdése is) A posztomban szereplő kimutatás 7,5% -ot ír, ami korrekt adat.

Ami a túlszaporodást illeti, ez valóban probléma, de nem kizárólag a muszlim államokra jellemző hisz Indiában és Kínában is gondot okoz,

Végül, amit harmadikként említ: a határok lezárása. Ez valóban megoldás lehet (valameddig), de attól a másfél millió Európába érkező migráns még itt marad. Posztomban épp arra világítottam rá, hogy velük kell(ene) kezdeni valami, különben a különböző kultúrák folyamatos ütközése tönkreteheti kontinensünket!

Filmflash. 2016.07.28. 09:57:25

A hatások lezárása és falak emelése, csak egy ideig oldja meg a problémát. Olyan mint lázcsillapítóval harcolni a rák ellen.

Hari Seldon 2 2016.07.29. 09:25:12

@Harmat Árpád Péter:
Franciaorszàgban valóban csak becslèsek vannak. Viszont tudni kell, hogy itt az állam úgy alakította tudatosan régòta a csalàdpolitikàt, hogy az a benne au lotte l'en kedvezzen. Eredménye, hogy mostanra nem túl jeletös a TFR különbsèg. Persze, ez is csak becslèsek szerint. De amennyire lehet szubjektíven làtni, az utcàn, itt valòban sok az euròpai fehèr gyerek.