Kávészünetben blog - Mindenkinek jár egy kávészünet

Kávészünet

10 + 1 érdekesség az Antarktiszról [42.]

2018. december 26. - Kávészünet blog

Az Antarktisz bolygónk legdélibb pontján, a 60. szélesség körtől délre fekvő területek és szigetek elnevezése. Sokak szerint gyönyörű táj, másoknak az örök tél és hideg hátborzongató vidéke, ismét mások számára pedig titokzatos világ. Ám akárhogyan is nézzük: a legtöbbünket érdekli ez a bámulatos kontinens. Összesen 10 + 1 érdekességet érdemes megemlíteni az Antarktisszal kapcsolatban: 

antarctica3.jpg

1. Név: Neve a görög eredetű Antarktikosz azaz Arktisszal szembeni szóból ered. Maga az Arktisz az északi sarkot jelöli és az arktosz, azaz medve kifejezésből eredeztethető.

2. Terület: Az Antarktisz területe 14,2 millió négyzetkilométer, ami azt jelenti, hogy lényegesen nagyobb a mi kontinensünknél. Európa területéhez hozzá kellene adni Indiát és Madagaszkár szigetét is ahhoz, hogy megközelítsük az Antarktisz nagyságát.

antarctica_map.jpg3. Lakosság: Az Antarktisznak nincs állandó lakossága, nincsenek városai, országai, csupán telepei vannak (állandó és ideiglenes telepei). Így a kontinens lélekszáma nyáron 4 ezer fő körüli, télen pedig alig ezer fő lakja. Legnagyobb bázisa az USA birtokában lévő McMurdo, közel ezer fős telep a Ross-szigeten. A közvélekedés ezt a bázist tekinti az Antarktisz "fővárosának". A kontinens bázisainak leginkább jellemző megközelítési útvonala Dél-Amerikából "érkezik" a Déli sarkra. McMurdo -ba pedig rendszerint az Új-Zélandi Christchurch városából érkeznek a repülők. Ez 3825 km, utazási idő: 5 óra 56 perc.

4. Felfedezése: Az első ember, aki az Antarktisz partjára lépett (és nem valamelyik part-menti szigetre), az Carsten Borchgrevink, norvég biológus volt 1895 -ben. Az első pedig, aki elérte a déli sarkpontot, a szintén norvég Roald Amundsen volt, 1911 december 14 -én. A bátor felfedező partraszállása után 10 hónappal érte el a déli sarkot, végig versenyben nagy vetélytársával Robert Falcon Scott -tal (aki viszont sajnos meghalt a visszafelé tartó úton). Maga az út, a sarkpontig, 2800 km hosszan a Ross-jégen vezetett keresztül (épp a későbbi Mc Murdo teleppel szembeni pontról indulva) épp 56 napig tartott, szánhúzó kutyákkal, -30 fokban. (Az elindulástól a visszaérkezésig volt a teljes út 99 nap.) A Déli sarkponton egyébként 1956 óta van állandó kutatóbázis (napjainkban 150 fővel), melyet az első ide eljutó két felfedezőről Amundsen-Scott kutatóállomásnak hívnak.

antarctica_bazis.jpg

5. Hőmérséklet: Az Antarktiszon július - augusztus a tél időszaka (hiszen a déli féltekén éppen fordítva vannak az évszakok, mint nálunk). A kontinens belsejében télen mínusz 40 és mínusz 70 fok közt van a jellemző hőmérséklet. Rekord hideget - mely egyben bolygónk negatív hőmérsékleti rekordja is - 2013 nyarán (július 31-én) mérték az Antarktiszon, mégpedig a keleti részeken: - 94,7 fokot [forrás] Bár sokan a 2010 -es (augusztus 10-én mért) 93,2 fokot tekintik hivatalos rekordnak. [forrás] Az antarktiszi időjárás jellemző "tartozéka" az iszonyatos hideg mellett a híres antarktiszi szél, mely néha eléri a 300 km/h -t is. 

antarctica_hofok.jpg

6. Legvastagabb jég, legmagasabb pont: A kontinensen a legnagyobb jégvastagság: 4775 méter, a legmagasabb pont pedig az Ellsworth-hegységben található Vinson Massif 5140 méterrel (a Ronne-jég szélén). Egyébként az Antarktisz a legnagyobb átlagos magasságú földrész. (Átlagos tengerszint feletti magassága 2000 méter.) A déli sarkpont tengerszint feletti magassága pedig 2804 méter (a sarki fennsík közepén).

7. Állatvilág: Az Antarktisz állatvilágát a tengeri élőlények, halak mellett fókák és pingvinek alkotják. A kontinensen 7 pingvinfaj él, de ezek közül 6 csak költeni jár ide. Egyedül a császárpingvin az, amely állandóan az Antarktiszon él. 

8. Magyar vonatkozás: Találhatók a kontinensen magyar elnevezésű földrajzi helyek is, mint a Bartók gleccser, a Liszt csúcs, a Liszt gleccser és a Boda hegy, melyek magyar kutatók ott tartózkodásának köszönhetik, hogy így kerülhettek a térképekre. A magyar kutatók: Fazekas István, Bolza Alfonz, Pécskay Zoltán.

antarctica2.jpg

9. Jogi státusz: Az Antarktisz jogi státuszát az 1961 június 23-án megírt Antarktisz-egyezmény rögzíti. Ez alapján a kontinenst egyetlen ország sem birtokolhatja és tilos területén a katonai tevékenység illetve a természeti kincsek kitermelése. 

10. Területigények: Az Antarktiszon hét ország követel területeket, mely követeléseket azonban a nemzetközi jog nem ismeri el. A hét ország: Egyesült-Királyság, Franciaország, Ausztrália, Új-Zéland, Chile, Argentína és Norvégia. A lenti térképen jól láthatóak az igényelt zónák, melyek közül az Egyesült Királyság és Argentína igényei közel egybeesnek. (A legnagyobb területi igénnyel Ausztrália lép fel.) A hivatkozási alapokat: a kontinenshez közeli felségterületek adják: Chile, Argentina, Ausztrália és Új-Zéland nem szorulnak magyarázatra, az Egyesült Királyság a Falkland-szigetek miatt érzi jogosnak igényét, Franciaország pedig az antarktiszi partokról alig kétezer km -re fekvő Kerguelen szigetei miatt. A norvégok az első Antarktiszra érkező felfedezőik okán. A déli sarkponthoz a legközelebbi ország egyébként Chile (Tűzföld). 

antarctica_ovezetek.jpg

10 + 1. Külön érdekesség, hogy a kutatók szerint az Antarktisz alatt mintegy 200 milliárd hordó olaj található, melynek kitermelése alapjaiban befolyásolná az egész világ kőolaj-helyzetét. Ám az Antarktisz-egyezmény minden ország számára tiltja egészen 2048 -ig az ásványanyagok kitermelését. 

Zárásul egy képösszeállítás a déli sarkponton épült Amundsen-Scott déli-sarki kutatóállomásról:

antarctica_amundsen_scott.jpg

A Kávészünetben blogon érdekességeket találsz világunkról, tudományról, történelemről, kultúráról, filmekről, csillagokról, múltról és jövőről. Posztjainkat egy jó kávé mellé ajánljuk, pihenésként, mert kávészünet mindenkinek jár.

Ha tetszett a poszt, keresd Facebook oldalunkat is!

2logo_kaveszunetben.jpg

2018.12.26. (00:38) 

A bejegyzés trackback címe:

https://kaveszunetben.blog.hu/api/trackback/id/tr9114514594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Filmelemző. 2018.12.26. 13:22:35

Hihetetlen és szinte alig elképzelhető mínusz 62 fokban élni az életet azon a bizonyos bázison, ott a déli sarkponton. Márpedig a táblázat szerint május és szeptember között ezek nagyon gyakori hőmérsékleti értékek ott. Kíváncsi lennék, hogy mivel fűtik azt a bázist?

népszopás 2018.12.26. 17:23:16

az 5. pont táblázatában nem egyértelmű, mi akar lenni az év oszlop tartalma - ha átlag, akkor a rekord min. téves

gigabursch 2018.12.26. 18:32:23

@Filmelemző.:
Nem csak hideg, de szél is van.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2018.12.26. 18:36:38

@népszopás: Szerintem marha egyszerű. Ha az van odaírva, hogy átlag, akkor átlag, ha meg rekord, akkor rekord. Tehát nem téves. Nyilvánvaló, hogy az éves hidegrekord nem a havi rekordok átlaga, hanem a havi rekordok közül a leghidegebb.

HARP3R 2018.12.26. 18:40:07

@gigabursch: -60 fok és 300 km/h -ás szél; na ez a kőkemény! Nem tudom hogyan lehet ezt kibírni. Pedig akadnak olyanok, akik jól bírják és éveket töltenek az Antarktiszon.

molnibalage 2018.12.26. 19:12:22

@HARP3R: A 300 km/h az csak a katabatikus szeleknél van, időszakos, nagyon rövid idejű maximum. Ez akkor van, amikor lehűl a partvidék és a magasságdifi miatt a belterületek hideg levegője az óceán felé áramlik tömegénél fogva.

Tartósan ilyen erős szelet nem tud a légkör produkálni forgószelek nélkül a Földön tudtommal a troposzférában a jetstream áramlást leszámítva, de az a troposzféra igancsak felső része és ott is igen ritka a 300 km/h feletti érték.

@Filmelemző.:
www.youtube.com/watch?v=P5lQ9DCXIbs
Ebben szerintem lesz válasz. Végigmegy az egész bázison, az energiatermelő részen is.

De itt célzottabban. Keróval működő belső égésű motorok hulladékhője.
www.jeffreydonenfeld.com/blog/2012/12/the-south-pole-power-plant/

dunca 2018.12.26. 19:30:49

+1 érdekesség: 138 vulkán van az Antarktiszon, ebből 91-et csak nemrég fedeztek fel.

népszopás 2018.12.26. 19:55:28

@bm613: ja tényleg, oda is van írva

Allesmor Obranna 2018.12.26. 19:59:18

"10 + 1. Külön érdekesség, hogy a kutatók szerint az Antarktisz alatt mintegy 200 milliárd hordó olaj található, melynek kitermelése alapjaiban befolyásolná a kőolaj-helyzetet kontinensünkön."

Ezt nem értem. Mármint a mi kontinensünkön, Európán? Vagy az Antarktiszon? Ott biztos befolyásolná a kitermelés a kőolajhelyzetet, mivel (még) nem termelnek ki ott semmit.
Gondolom, a többi kontinens kőolajhelyzete is befolyásolódna.

gigabursch 2018.12.27. 00:05:11

Kimaradt egy térkép arról, hogy a jég alatt két nagy sziget is van (pangea.blog.hu/2014/01/02/mi_tortenne_ha_a_fold_osszes_jegtakaroja_elolvadna).

@molnibalage: katabatikus
Új szót tanultam. Köszi!

Alajos Hinárossy 2018.12.27. 03:28:53

Egy kis kiegészítés: a közhiedelemmel ellentétben az Antarktisznak igenis van állandó lakossága, ugyanis Chile és Argentína - nagyobb nyomatékot adva területi igényeiknek - egyaránt létrehoztak egy-egy polgári lakosság által is lakott települést a kontinens Dél-Amerikához legközelebb eső csücskében, az úgynevezett Antarktiszi-félszigeten. A chilei település (A Wikipédia alapján 150 fős nyári, 80 fős téli lakossággal) neve Villa Las Estrellas, a nála valamivel kisebb argentiné (szintén a Wikipédia alapján kb. 55 fős lakossággal) pedig Base Esperanza. A két településről számos érdekesség található az alábbi linkeken:

en.wikipedia.org/wiki/Villa_Las_Estrellas

en.wikipedia.org/wiki/Esperanza_Base

Első mohikán 2018.12.27. 05:38:35

Még egy érdekesség; az Antarktiszon van a Föld mágneses ÉSZAKI pólusa. Hiszen az iránytűk déli pólusa mutat arra, márpedig az azonos mágneses pólusok taszítanák egymást... :-)

hutp 2018.12.27. 08:50:52

Még egy érdekesség: az Antarktisz az utolsó háborítatlan terület, az emberiség utolsó "frontvonala", az utolsó meghódítatlan terület, és nagy kérdés, hogy mihez kezdünk vele. Ugyanis, legyünk őszinték, az a bizonyos egyezmény csak addig lesz érvényben, amíg a kontinens amúgy is lakhatatlan... mihelyt élhetővé válik, mert kizöldül a széle, azonnal mindenki el fog feledkezni a megállapodásról, és rohan, hogy gyarmatosítson.

molnibalage 2018.12.27. 09:32:36

@hutp: Amikor az a terület kizöldült akkor a ma ismert civilizáció megszűnne létezni, mert az akkora éghajlatváltozást takar.
Eleve hogyan zöldül ki az, ahol istentudja mikor volt növénytakaró? Mert most jég van mindenütt. Ahol nem, ott szikla.

Equalizer. 2018.12.27. 09:46:11

@hutp: hogyan tud "kizöldülni" jég és a kő? A másik: ha elolvadnak az Antarktisz partjai, több milliárd tonna jég válna vízzé, megváltozna az óceánok édesviz-sósvíz aránya, ami leállítaná a kontinenseket fűtő áramlatokat. Globális klíma-katasztrófa következne. Úgyhogy inkább ne zöldüljön a Déli-sark.

Vombat. 2018.12.27. 09:58:47

Miért lábakon áll a déli-sarki telep épületegyüttese (az Amundsen-Scott àllomás)? Esetleg a havas szelek miatt, melyek betakarnál különben?

gigabursch 2018.12.27. 10:08:34

@Vombat.:
Ott a hó nem olvad el, folyton magasodik. Évről évre feljebb léptetik a konténereket.
Volt erről egy film is valamelyik áltudományos csatornán.

gigabursch 2018.12.27. 10:10:20

@molnibalage:
Spórák, magok röpködnek ám, ha épp nem a hullámok viszik. Nem mindenhez kell szajkó vagy varjú (tölgymakkok)

gigabursch 2018.12.27. 10:12:30

@Első mohikán:
Igen, ezt a szűk értelmesebb része az embereknek tudja - többit meg jobban érdekli a polidili

NORAD 2018.12.27. 10:15:49

@Alajos Hinárossy: Ezek nem tekinthetők városoknak, valódi településeknek, mert a kontinensről (Dél-Amerikából) kapnak mindent, ami az élethez szükséges. Nem képesek az önellátásra. Nincsenek állattartó és növénytermelő területeik. Egyszerű polgári telepek csupán. (Politikai céllal kialakítva.)

Argus. 2018.12.27. 10:51:38

@Vombat.: Én is gondolkoztam már ezen. Hogy miért lábakra építik az antarktiszi kutatóállomásokat. Elképzelhető, hogy a jegesedés miatt. Talán @molnibalage: tudja.

molnibalage 2018.12.27. 12:33:28

@Vombat.: A korábbi kupola állomást többször eltemette a hó emlékeim szerint.

@gigabursch: És szerinted hány száz vagy ezer év kell, hogy egy ekkora jég alatt levő sanszosan tökkopár sziklán legyen növényzet? Honnan veszed, hogy egyáltalán van talaj a jégréteg alatt és nem csiszolta le régen a jég? Vagy a skandináv fjordok szikla felületén sok vegetációt látsz?