Érdekes témák egy kávé mellé

Kávészünet

A háború esélye és Irán várható lépései [49.]

2020. január 09. - Fortress

A 2018 májusa óta (az USA által újra bevezetett kereskedelmi embargó elrendelésétől) folyamatosan romló amerikai - iráni viszony 2020 január 3-án zuhant újabb mélypontjára, miután előző este Bagdadban tartózkodó Kászim Szulejmáni iráni tábornokot egy amerikai MQ-9 Reaper drón megölte. Az Irán második emberének is tartott altábornagy mind a perzsa hadsereg irányításában (mely hadsereget egyébként a világ 14. legerősebbjének tartanak), mind a Forradalmi Gárda vezetésében, mind pedig az iráni külpolitika alakításában kulcsszerepet játszott. Többek közt ő irányította a Közel-Kelet több országában működő (de főleg Szíriában és Libanonban tevékenykedő) Hezbollah alakulatait is. Halálakor egyébként a Hezbollah egyik vezetője, Abu Mahdi Muhandisz is mellette volt éppen és szintén életét vesztette a merényletben.

iran_usa.jpgA merényletet többen értékelték már - független szakértők, amerikaiak és irániak is - de a vélemények széles skálán mozognak. Az Egyesült Államok hivatalosan preventív lépésként határozta meg Szulejmani likvidálását, mellyel állítólag megakadályoztak több olyan lépést is, melyekkel Irán az Egyesült Államok és általában a Nyugat érdekeit és biztonságát sértette volna. Kérdés azonban, hogy a vélhetően hírszerzési információkra támaszkodó döntés valóban elérte e célját, vagy csupán tovább hergelte az iráni vezetést és a Szulejmani helyére lépő új tábornokot (Iszmáil Gánit). Ha Szulejmani nehezen (vagy egyáltalán nem) pótolható kulcsfigurája volt az iráni biztonságpolitikai rendszernek (kiterjedt személyes kapcsolatokkal a térségben) és HA valóban USA ellenes katonai, hadászati lépésekre készült szervezetei révén, akkor Donald Trump döntése likvidálásáról akár értelmet is nyerhet. Ha viszont megölése csak olajat öntött a tűzre és Ali Hámenei ajatollah (Irán legfőbb vezetője) szemében csak fokozta az eltökéltséget az USA elleni fellépések további megtételében, akkor a merénylet visszájára is elsülhet. Nem beszélve arról, ha Szulejmani pótlása is könnyen megoldható Teherán számára. 

A felmerülő kérdések mellett további nagy dilemma, hogy milyen lépésekre készülhet most Irán? Január 8-án az irániak több tucat rakétával támadták meg az amerikaiak két iraki bázisát is: Erbilben és az al-Andban kormányzóságban (az Al-Asszad légibázison), azonban a becsapódások csak minimális károkat okoztak. Az Irán területéről indított rakétákat időben érzékelték az amerikaiak és meg tudtak tenni minden szükséges óvintézkedést. Egyetlen amerikai, német, vagy magyar katona sem sérült meg, viszont egy iraki tiszt halálos sérüléseket szenvedett és 5 másik iraki katona kórházba került. A Szulejmanit likvidáló merénylet után 6 nappal történt támadás viszont aligha az egyetlen válaszlépés az Egyesült Államok ellen.

hamenei_trump.jpg

A nagy ellenfelek: Ali Hamenei és Donald Trump /kép forrása: olicity.news/

A rendkívül ellenséges Irán - USA viszony nagyon hosszú múltra tekint vissza és egészen 1979 -ig kell visszamennünk a kezdetéhez. Ekkor tört ugyanis ki az az iszlám forradalom, mely elűzte Irán éléről az Amerika- és nyugatbarát sahhot és a perzsa államot teokratikus berendezkedésű állammá változtatta. Az új felállásban, mely ma is változatlan formában működik: Iránt egy vallási vezető igazgatja, mely egyszerre ura az állam-apparátusnak és az iszlám egyház-szervezetnek. Az egyszerre világi és vallási hatalommal bíró személy a síita ajatollah címet birtokolja: ő 1979 és 1989 közt Rubolláh Homeini volt majd 1989 óta Ali Hámenei tölti be ezt a posztot. Az új Irán - ahol az iszlám vallás tisztelete és előírásrendszere minden meghatároz - 1979-től ellenséges az Egyesült Államokkal szemben (iráni túszdráma 1979), de az utóbbi 20 évben a két ország közti kapcsolat végzetesen hektikussá vált.

2003-ban az USA kereskedelmi embargót vezetett be Iránnal szemben a perzsa urándúsítás miatt (melynek ellenőrzését Teherán megtagadta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől). Később 2015-ben Barack Obama ugyan átmenetileg rendezte a kapcsolatokat Iránnal (feloldva az embargót az urándúsítás leállítása vagy legalábbis minimalizálás fejében), de 2018-ban az új elnök, Donald Trump visszaállította a szankciókat. Az elmúlt évben az USA és Irán kölcsönösen terrorszervezetnek nyilvánították egymás hadseregét (Washington a komplett Forradalmi Gárdát is Iránban), majd több súlyos katonai incidens is történt az Ománi-öbölben olajszállító tankerek ellen (melyekkel az amerikaiak Iránt gyanúsították). Végül következett 2020 január másodikájának estéje, amikor az amerikaiak megölték Szulejmani tábornokot, az ajatollah bizalmasát.

iran_adatok.jpg

Jelenleg Irán egyszerre tekinti magát az iszlám vallás legfőbb védelmezőjének a "hitetlen nyugattal és legfőképpen a gonosz Egyesült Államokkal illetve Izraellel szemben" és a síita vallás (az iszlám kisebb ága) egyetlen igazi vezetőjének. Tény, hogy a muszlimok 12-13 százalékát kitevő síita irányzat legnagyobb arányban Irán területén képviselteti magát, illetve mellette Jemenben, Szíriában, Libanonban van számottevően jelen. Ilyen módon a perzsa állam afféle vallási központként is megjelenítheti magát az arab világban és Amerika-ellenes politikája, mérete (terület, lakosságszám, olajkincsek ... stb) illetve regionális szerepe révén akár a nagyhatalmi játszmáknak is fontos szereplőjévé válhat. Főleg abban az esetben igaz mindez, ha egyre szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolata a valódi nagyhatalom Kínával és Oroszországgal tovább erősödik.

Irán a továbbiakban befolyásolhatja az olajárakat és a Hormuzi-szoros forgalmát is (mely a Perzsa-öbölbe tartó vagy onnan távozó olajkereskedelem legfontosabb áthaladási pontja). Emellett az orosz technológiai segítséggel, illetve kínai pénzekkel folyó iráni atomprogram akár néhány éven belül a tizedik atomhatalommá teheti a perzsa államot. Az elkövetkező hónapok (középtávon évek) mindenesetre eldönthetik, hogy Irán milyen mértékben lesz gyújtópontja a nemzetközi konfliktusoknak és elég erős szövetségi rendszert tud e kiépíteni egy helyi vagy akár világméretű háborús helyzet kialakításához. A poszt címében feltett kérdésre tehát - "mi a háború esélye?" - egyelőre az a válasz, hogy csekély, hiszen Iránnak időre van szüksége mind atomprogramja befejezéséhez, mind szövetségi rendszere kiépítéséhez (bárkik is lesznek majd ebben). 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

2020.01.09.11:30

A bejegyzés trackback címe:

https://kaveszunetben.blog.hu/api/trackback/id/tr3215399052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Control. 2020.01.09. 22:58:18

Kászim Szulejmáni altábornagyot akkor ölték meg, amikor a bagdadi repülőtéren megérkezve kiszállt a gépből és utána épp autójába ült kísérőivel. Vagyis a drónnak éppen akkor kellett megérkeznie a célpont fölé, amikor a pasas elindult a kocsihoz és akkor kellett indulnia a drónról a rakétának, mikor beszállt (majd robbant). Brutális mennyire jól kiszámítottak mindent. Ha a drón túl korán érkezik: a tábornok biztonsági emberei kiszúrják, ha meg túl későn, akkor lemarad a megfelelő pillanatról. Nagyon komoly színvonalú technikai cuccokkal és információ-mennyiséggel dolgozik az amerikai hírszerzés.

Az Ellenálló 2020.01.10. 12:30:36

Nem lesz itt semmi. Irán nem fog nekimenni az USA-nak, mert öngyilkosság lenne, illetve nem sok szövetségessel rendelkezik (se az oroszok se Kína nem állna ki mellettük jelenleg). Épp elég baj nekik a nép elégedetlensége.

Muad\\\'Dib 2020.01.10. 12:41:50

@Az Ellenálló:
"...a nép elégedetlensége."
Ami most hála az amcsiknak jelentősen csökkent is, mert lett helyette egy össznemzeti ügy ami eltereli a figyelmet a bajokról.

blaubner 2020.01.10. 13:07:56

valószínűleg hosszú idő óta trump az első elnök, akinek elhiszik a fenyegetésit, t.i., hogy a bejelentett 52 tervezett célponton keresztül porig rombolja iránt.
katonailag valószínűleg ezt kihevernék, de a teljes regionális tekintélye oda lenne, azaz nem tudná megvalósítani az országhatárokon feletti siita birodalom kiépítését.
valószínűleg abban sem lehet biztos az iráni vezetés, hogy az amcsik nem tudják lokalizálni az atomerőművüket, és ha azt szétbombázzák, akkor évtizedekre vége az atomprogramjuknak, és úgy járnak, mint irak, amikor 1981-ben izrael sikeresen lebombázta az osiraki atomerőművüket, amelyet azóta sem építettek újjá.

chrisred 2020.01.10. 13:07:56

Az amerikai hírszerzés szerint Szulejmani akciókra készült ellenük. Minden bizonnyal Szaddám tömegpusztító fegyvereit akarta bevetni, hiszen azokat sehol sem találták. :)

chrisred 2020.01.10. 13:13:23

@blaubner: Szerintem a Bush-Cheney tandem elég hitelesen bemutatta, hogy képesek egy országot totálisan szétdúlni. Trump meg Kimmel szemben szájhősnek bizonyult és a Kínával szembeni gazdasági öntökönrúgásból is kihátrált.

blaubner 2020.01.10. 13:29:24

@chrisred: ja, bush is lehetett volna, csak ő nem ugrott neki iránnak. a másik kettőben nem értek egyet veled, észak-korea egyelőre gazdaságilag a végét járja, a kína-usa vámháborúban meg - tudtommal - trump taktikája bejött, az usa jobban jött ki belőle. legalábbis az általam olvasott gazdasági elemzések ezt írták korábban.

GABOR2 2020.01.10. 13:31:27

A magyar sajtó nem számol be róla és itt se látom, hogy írnának róla... Az USA-ban hatalmas pánik volt, hogy Irán kibertámadást hajt végre (volt is támadás) és kb. minden angol nyelvű Iránnal kapcsolatos cikkben megjelent.
Próbáltam betölteni az űrt:
ujtechkor.blog.hu/2020/01/07/az_irani_bosszu_amirol_a_magyarok_nem_hallhatnak_es_egy_szanalmas_osztrak_onfenyezes_digitalis_orsza

chrisred 2020.01.10. 13:54:53

@blaubner: Kimmel nem gazdasági kérdésekben akasztottak bajszot, és az, hogy az USA jött ki jobban, elég relatív megítélés, találóbb megfogalmazás, hogy kevésbé rosszul. De a lényeg nem itt volt, hanem hogy Trump még semmit sem vitt végig, amibe belekezdett.

2020.01.10. 14:03:04

Szerintem a dróntámadás után Teheránban is voltak, akik pezsgőt bontottak, ráadásul a külső fenyegetéssel a lázongó népet is le lehetett állítani. Nem lepne meg, ha ez egy iráni-amerikai közös művelet lett volna a színfalak mögött.

Szalay Miklós 2020.01.10. 14:28:17

Egy alapos kis összefoglaló a háborúról, arról, hogy a politikai konfliktusok kapcsán hogyan manipulálják a népet, és hogy mit lehet tenni egy békésebb világért:

egyvilag.hu/temakep/077.shtml

Periodista. 2020.01.11. 13:18:05

@GABOR2: Idézek egy indexes cikkből:

" ... Peter Singer, a New America Foundation nevű think tank kiberbiztonsági szakértője szerint míg eddig az iráni állami hekkereknek igyekezniük kellett észrevétlennek maradni a tagadhatóság érdekében, a konfliktus eszkalálódása miatt megváltozhatnak a preferenciák, és elképzelhető, hogy most éppen a kevésbé óvatos, látványosabb fellépés lesz a cél. És bár abban minden szakértő egyetért, hogy az iráni kiberhaderő nem mérhető az amerikaihoz, az világos, hogy a komoly károkozáshoz így is bőven elég fejlett. Pláne, ha nem kell az azonosíthatóság elkerülésével bajlódni. ..."

Elképzelhető hekkertámadás Irántól, de az emberi élet kioltása (mondjuk merényletek + bombatámadások) azért mégiscsak nagyobb veszélyt jelentenének. Az USA ellen egyébként is mindennapos a "harmadik világ" hekkertámadása.

kiskutyauto 2020.01.18. 18:13:11

1. az atomarzenál léte vagy nem léte, ma már nem meghatározó egy nemzetközi háború kitörésében. Senki, még a legőrültebb diktátor sem mer atomot bevetni, mert mindenki tudja, 20 IQ elég hozzá, hogy ha valaki atomot lő a másikra, akkor elszabadul a pokol a világon... és a világon levő atomfegyverek 1%-a elég az emberiség kipusztításához... 2% pedig a földi élet eltörléséhez... az atomarzenál "jelentősége" annyi, hogy mutatja az adott ország erejét, fejlettségét, és hadi fenyegetőségét... Puszta demonstráció. A nagyon gazdag hatalmak, mint pl Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Kanada, Ausztália és már Kínát is ide lehet venni, bár náluk sosem lehet tudni, mi igaz mi nem és kb az oroszok is ugyanez a kategória. Beadnak jelentéseket az atomarzenáljukról... emiatt "tudjuk" hogy mennyi az annyi... csak a baj az hogy nem hinném hogy egyetlen is lenne köztük aki igazat jelent. A szegényebb gazdagok ugyebár többet mondanak mint ami van a szuperhatalmak kevesebbet, letagadnak jó sokat, nehogy az legyen hogy terrorizálják és zsarolják a világot. Így hát leginkább a szakértők megnézik a kurrens jelentést, és az összes releváns infót, majd kijön egy végeredmény, hogy nagy valószínűséggel mennyi az annyi valóban. Node, attól hogy pihen egy rakéta valahol, meg pihen atomtöltet is valahol, még nincs atombomba, sem rakéta... Hogy felkészítsenek bevetésre egy ilyen eszközt, elképesztő sok és precíz munka kell, emberek ezrei komoly munkája, extrém erőforrások stb; amihez rengeteg pénz kell... Nemhogy Irán vagy az oroszok (akinél ugyebár, a nép többsége nyomorban él!), de még USA sem tudna azonnal kilőni és pontosan célba juttatni egy atomrakétát, pláne bombát (bár azt egyszerűbb nekik sokkal, az elképesztő hordozóhajó flottájuk miatt... az összes országnak a bolygón együttvéve sincs annyi és olyan fejlett óriás repülő hordozóhajója, mint USA-nak ugyebár...).
Tehát nem olyan egyszerű az hogy hopp lövök egy atomot, már csak technikailag, operatíve ill financiálisan. Namost van aki olyan naiv, hogy el tudja képzelni, hogy Kína, Oroszország és Irán, de még Törökországot is idevehetjük... ahol mind ostoba diktatúra van, és a nép többsége nyomorog, képes megvalósítani ezt? Mikor mindegyikben regionális éhínségek vannak többfelé is. Persze elhiszem, hogy aki képesnek érzi magát, megpróbálja. Aztán meglátjuk meddig jut el. Legjobb esetben is egy két kisebb rakéta, amit képesek talán célba juttatni. Ehhez képest a fejlett országok, ezalatt százával tudnák megszórni atomrakétákkal a teljes keleti ellenségeskedő térséget és porig rombolni, holott nekik is nagyon nagy teher és kihívás egy atomháború. Előnye, hogy nem kell katonákkal nagyon odamenni, sőt inkább az ott levő csapatokkal gyorsan eljönni onnan. Élek a gyanúperrel, hogy sorolt országok egyetlen atomfegyver bevetésére sem képesek. Előkészített ill raktározott eszközeik vannak, de végigvinni egy atomtámadást sikerrel nem tudnának, sem a törökök, sem az oroszok, sem a kínaiak, sem Irán... Meg tudnák próbálni, s míg bénáznának addig a túlvégen sorolt országok bármelyike egyedül is úgy meg tudná szórni őket atomrakétával, hogy fűszál sem maradna... és ezt MINDENKI JÓL TUDJA, mégha nyomják a nagy bábszínházat is... Olyan fölényben vannak a fejlett országok, ami felfoghatatlan a kisember számára (pláne egy keleti térségbeli ostoba allahozó kisember számára). Egy Németország csak egyedül bevetné a fegyverzetét, amit ők is, ahogy a többi fejlett ország, folyamatosan mind fejlesztenek, modernizálnak, esélye nem lenne a keleti hatalmaknak, Putyinnak sem hiába feszeng és pöffeszkedik... Atomháború aligha lesz, sem most sem máskor ezen okoknál fogva...
Hagyományos háborúnál meg van ám egy olyan kritérium szintén hogy pénz, mégtöbb pénz, ellátmány, támogatás, hátország ugyebár...
Nem annyi a háború hogy sok katonánk ottvan és futkosnak össze-vissza nótázgatva. Azokat el kell szállásolni, etetni kell, folyamatos LŐSZER utánpótlás kell, aztán nem árt modern profi harcászat ugyebár, ami amúgy régóta a légierő...
Mit akar Irán szutyok 146 vadászgéppel, aminek a felét sem tudja bevetni, mert sem pénz, sem szakértelem nincs? USA és az EU, illet a Nato... eközben ha akar kb 10 000 vadászgépet tud felküldeni ellenük, tehát elképesztő erőfölényben vannak minden téren a nyugati hatalmak, sokkal fejlettebbek, sokkal több pénzük van. Pontosan ezért megy régóta a szájkarate keletről, mert tudják hogy esélyük nincs, hiszen a túlszaporodott ostoba tömeget sem tudják ellátni megfelelően, nemhogy profi ütőképes nagy hadsereget bevetni... Az euroatlanti úgymond "keresztény" kultúrájú országok és szövetségeseik (akikkel összetartanak ugyebár) ezerszer tízezerszer erősebbek, mint ilyen Irán félék... Nem lesz semmiféle háború, mert nem lehetséges az agresszorok részéről, max oroszlán bajusz húzogatás, amire képesek és csinálják is... Kérdés, hogy a türelem meddig fog még tartani...
süti beállítások módosítása