Érdekes témák egy kávé mellé

Kávészünet

Helyek, ahol jelenleg is háborúk zajlanak [57.]

2020. december 12. - Fortress

A 2020-as esztendő úgy vonul be jelenkorunk történelmében, mint válságok sújtotta időszak. Ennek oka nem csak a COVID-19 járvány, melynek halálos áldozatainak száma közeledik a kétmillióhoz (jelenleg 1,61 milliónál tart), hanem számtalan egyéb katasztrófa is: a migrációs válság, a terrorizmus, a sok övezetben általánossá váló éhezés és nagy mértékben a sok fegyveres harc, illetve háború bolygónk több pontján. Az alábbi térképen, a idei év komolyabb fegyveres konfliktusainak országai láthatóak, vörös színnel jelölve.

haboruk_2020.jpg

A kép adatainak forrása: statista.com

Ezek között akadnak országok közti harcok, belső polgárháborúk és fegyveres villongások is, sőt Mexikó esetében a kábítószer kartellek közti bandaháborúk is (pl a világ legveszélyesebb szervezetének terrorja).

A legsúlyosabb harcok 12 országa

 

Alig egy tucatnyi hely, mégis százezreket, sőt milliókat érintő fegyveres konfliktusok pontjai bolygónkon. A következő országokról van szó: Afganisztán, Jemen, Etiópia, Burkina Faso, Líbia, Perzsa öböl, Kasmír, Venezuela, Ukrajna, Szíria, Szomália, Örményország.

Ezek közt a három afrikai országban - Etiópiában, Líbiában és Burkina Fasoban (melyek egyébként a Föld legforróbb országai közé tartoznak) polgárháborúk zajlanak. Etiópiában a korábban komoly hatalmi pozíciókat birtokló tigré (tigrinya) népesség (illetve annak fegyveres szervezete a TPLF) és az amhara-oromo többséget megtestesítő kormányzat közöttzajlanak a harcok. A tigrék fegyveres szervezetei több tartományban külön-utas hatalmat próbálnak kialakítani, semmibe véve a kormányt és az oromo elnököt (Abij Ahmedet). Líbia egy kettészakadt országgá változott: keleten Tobruk székhellyel egy Egyiptom által támogatott hatalmi központ jött létre (betegségéig Halifa Haftár tábornok vezetésével), míg nyugaton, Tripoli központtal a hivatalos líbiai kormány vezeti Líbia nyugati területeit, erős török támogatással. Burkina Fasoban, ahol a lakosság 60%-a muszlim, évek óta egyre erősebb pozíciókat foglalnak el a nagy iszlamista terrorszervezetek (Iszlám Állam, Al-Kaida), valóságos terror alatt tartva komplett tartományokat. Évente százak, sőt ezrek halnak meg az iszlamista támadásokban, szerte Burkina Fasoban (mely a világ 10 legszegényebb országa közé tartozik).

A háborús országok sorában kiemelkedő jelentőségű Afganisztán, mely ellen 2001 október 7 -én indított támadást az USA és azóta állomásoztat harcoló egységeket a vadregényes államban (Operation Enduring Freedom). Ennek dacára Amerika nem tudja visszaszorítani az iszlamista Talibán mozgalmat. A tálibok napjainkban is uralják Afganisztán nagyobbik részét (elfojtva minden más népet, etnikumot), Amerika pedig a teljes kivonulásra készül. Jemen, mint arab ország speciális helyzetű a háború-sújtotta országok sorában. Területén a húszi, síita kisebbség 2014 augusztusa óta folytat lázadó harcokat (jelentős iráni támogatással) a Szaúd-Arábia által patronált jemeni szunnita kormánnyal szemben. A helyzet humanitárius válsággal fenyeget és 5 év alatt 100 ezer életet követelt. 

haboruk_2020_2.jpg

Afganisztán 2020 (forrás: commondreams.org)

A Pakisztán és India közé ékelődött, de nagyobbrészt Indiához tartozó Kasmírt és a világ legmagasabb hegyei övezik. A muszlim és hindu vallás metszéspontjában lévő himalájai terület 73 éve, 1947 óta vita képezi vita tárgyát. Amikor India tavaly bejelentette a hozzá tartozó övezet autonómiájának megszüntetését, Kasmírban újra fellángoltak az indulatok és a fegyveres villongások illetve terror-akciók. A belső feszültséget a két atomhatalom, India és Pakisztán esetleges háborújának veszélye is súlyosbítja. A Perzsa-öböl Irán expanzív jellegű külpolitikája miatt hosszú évek óta "lőporos hordó" Ázsiában. Az öbölbe érkező olajszállító hajók állandó fenyegetettségnek vannak kitéve és az USA kontra Irán válság gyakran a Perzsa-öbölben lezajlott robbantásos incidensekben (hajók elleni támadásokban) ölt testet. Félő, hogy az USA - Izrael - Irán hármaskonfliktus egyszer valódi háborút szül majd a térségben.

Venezuela Nicolás Maduro elnök 2018 májusi újraválasztása után változott fegyveres válság-övezetté, miután a Madurót el nem fogadók a diktatúra ellen lázadva kezdtek meg-meg újuló lázadásokat, időnként külföldi támogatásokkal. Ukrajna 2014 óta, a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása óta fegyveres harcok színtere, melyek 2020-ban az ország keleti megyéiben, főként Luhanszkban 2020-ban is komoly összecsapásokat hoztak. Következik Szíria, ahol legalább féltucatnyi ország állomásoztat erőket (vagy támogat helyszíni csapatokat), így például Törökország, Irán, Oroszország és az USA is, miközben a diktatúra ellen lázadók is számtalan politikai csoportra oszlanak, nem beszélve a hazátlan kurdokról (akik Szíria északi részén próbálnak némi autonómiát kiharcolni). Szomália már 1991 óta, Mohamed Sziad Barré elnök elűzése óta él folyamatos harcokban. Ugyan 2012-ben egy nemzetközileg is elismert kormányzat került végre hatalomra a fővárosban, ám sajnos a mai napig nem képes visszaszorítani a főleg délen erős iszlamista al-Shabaab terrorszervezet harcosait. Az ENSZ békefenntartókat sz USA pedig ütőképes katonai egységeket (700 főt) állomásoztat Szomáliában, de ezek kivonása napirenden van Amerika külpolitikájában. Az aprócska, ám keresztény Örményország hosszú évtizedek óta (1988-tól) áll területvitában és konfliktusban a vele szomszédos, muszlim Azerbajdzsánnal (Hegyi-Karabah kapcsán). A két ország több háborút is megvívott egymással, a legutolsót éppen idén, 2020-ban (szeptember és december közt). Mivel a térség egyik legjelentősebb katonai nagyhatalma, Törökország mindenben támogatja Azerbajdzsánt, így a mostani harcok is azeri győzelemmel végződtek (orosz közvetítéssel lezárva a háborút). A konfliktus kiújulása azonban csak idő kérdése.

A posztban kiemelt 12 ország mellett rengeteg más állam is rendszeres harcok színtere, így például Nigéria, Közép-Afrika, Indonézia, Zaire, Dél-Szudán így elmondható, hogy Földünk 2020-ban sem lehetett a globális béke planétája. Sőt sajnos olyan konfliktusok is kialakultak, melyek nagyhatalmak közti háború veszélyét tartogatják: így a Kína  - USA viszály, illetve az Észak-Korea - USA feszültség.

Felhasznált források:

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

2020.12.12.23:25

A bejegyzés trackback címe:

https://kaveszunetben.blog.hu/api/trackback/id/tr7716329936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

De Wer 2020.12.14. 20:20:51

Egész Észak-Afrika a politikai káosz szélén áll. Szinte minden térségbeli országban labilis a helyzet. A korábbi francia gyarmatokban, Algériában, Líbiában, Csádban, Nigerben, Szudánban, Mauritániában, Maliban, Burkina Fasoban ... stb kisebb-nagyobb fegyveres harcok rendszeresen fordulnak elő. Szerintem a legdurvább: Nigéria és Szomália. Ezekben ezrek (talán tízezrek) halnak meg évente. Senki nem ismeri a pontos számokat.

Örömhernyó 2020.12.15. 02:02:19

@De Wer:

Ebből látható, hogy a világban jelenleg két gonosz erő szítja a háborúkat. Az egyik az iszlám. Ahol a pár százalékos határt átlépi a mohamedánok száma, elkezdenek háborúzni, mert ezt diktálja az ideológiájuk. Nem vallásnak nevezem, mert a vallás nem ilyen. Az iszlám egy totalitárius politikai ideológia, hisz minden célja evilági, az iszlám világuralom megtetemtése, iszlám jogrendszer bevezetése. Vesd össze: kommunizmus, nemzeti szocializmus, liberalizmus.

A másik gonosz erő az amerikai demokráciaexport. Ez borítja időnként lángba Latin-Amerikát, de most Ukrajnát is. Mexikóban az USA drogpolitikája miatt évente több ember hal meg, mint a közel-keleti konfliktusokban összesen. Ez az amerikai kormány hibája. A közelmúltig Mexikó egy szegény, de biztonságosnak mondható ország volt. Aztán megindult a drogok elleni háborúnak csúfolt művelet, ami megerősítette, felfegyverezte a kartelleket. Az ATF (alkohol, dohány és fegyverek ellenőrzésére léteehozott ügynökség) Hussein Obama elnöksége alatt is szállított fegyvereket a kartelleknek, amikkel aztán amerikai határőrt is megöltek (meg persze sok ezer mexikóit).
en.m.wikipedia.org/wiki/ATF_gunwalking_scandal

werinter 2020.12.15. 08:29:27

Zaire? Ilyen ország nincsen már a világon tudtommal.

De Wer 2020.12.15. 20:58:20

@Örömhernyó: Először is az iszlám ma közel két milliárd ember vallása, aminek talán ha egy ezrelékére lehetne ráfogni, hogy szélsőséges, vagy dzsihadista nézeteket vall.

Másodszor: az USA épp eleget viaskodik déli szomszédjával, Mexikóval, mindenfajta elnökök alatt. A 350 milliós USA lakosságának egy része szereti a drogokat, Mexikó pedig, drogkartelljeivel leszállítja nekik. EZ az alapprobléma, nem valamiféle rejtélyes deep state összeesküvés amit állítólagos drogokat támogató amerikai körök gerjesztenek.

Örömhernyó 2020.12.16. 03:21:14

@De Wer: Az iszlámot, ha ma találnák ki, semmiképpen nem vallásként, hanem politikai ideológiaként tekintenének rá. Hisz nem nevezhető vallásnak egy olyan ideológia, aminek minden célja evilági, magában foglalja a jogrendszert, államszervezetet, adózást, (iszlám) bankrendszert, háborús jogot, mindent. Az élet, társadalom, jog minden területét leuralja, tehát totalitárius.

A mexikói helyzettel kapcsolatban is teljesen félre vagy tájékozódva. Mexikó a közelmúltig roppant biztonságos volt, amerikaiak oda költöztek le nyugdíjas éveiket tölteni, jártak oda spring break-elni.
Hiába célozgatsz Trumpra, nem miatta van háború Mexikóban (a republikánus elnököknek amúgy nagyon jó mexikói kapcsolatai voltak, Bush családjában konkrétan mexikói feleségek is vannak). Trump előtt kezdődött, a drogok elleni háborúval, amivel megteremtették a szervezett bűnözést. Pont mint az alkoholtilalom idején, Al Capone és más gengszterek jártak jól a bigott tilalommal.
Amerika kiszervezte a drogok elleni háborúját Mexikóba, ahol többen halnak meg emiatt évente, mint Afganisztánban és Irakban a háborúk csúcspontján.
A másik dolog, ami fűti konfliktust, az az amerikai magánbörtön rendszer. Kellenek nekik a rabok, hogy nyereségesek legyenek. Ehhez pedig a legkönnyebb fű, meth vagy kokain miatt becsukni valakit évtizedekre. Ez a maganbörtön-lobbi nyomja a kemény drogtörvényeket. Még most is, hogy sok helyen legális a marihuána.
Közben legális drogoktól (fentanyl) százezrek haltak meg az utóbbi évtizedben.

Örömhernyó 2020.12.16. 08:56:52

@De Wer: "EZ az alapprobléma, nem valamiféle rejtélyes deep state összeesküvés amit állítólagos drogokat támogató amerikai körök gerjesztenek"

Nem a drogokst támogatják bizonyos amerikai körök, hanem a drogok elleni értelmetlen háborút, ami miatt rekordokat dönt a bebörtönzött, nemerőszakos kábítószer fogyasztók száma, így százmilliárdokat költenek a magánbörtönökre, a börtöncégek és rendvédelmi szakszervezetek emiatt lobbiznak is a politikusoknál, hogy fenntartsák a szigorú drogtörvényeket.
Közben legális drogokkal árasztották el az amerikai lakosságok (legális amfetamin - Adderall - legális opioidok - fentanyl). Tehát a drogokat akkor támogatja az amerikai állam, ha azt szabadalmakkal körbebástyázott gyógyszergyártó óriáscégek dobják piacra. Lobbi itt is működik. A fentanyl sokkal több embert ölt meg az utóbbi 10 évben, mint mindenféle más drog (alkoholt leszámítva, ami ugye szintén legális).
És mi is lett az eredménye a drogok elleni háborúnak? Felfejlődtek a kartellek Mexikóban, háborús állapotok vannak, El Chapo fiát szabadon kellett engedniük a hatóságoknak, mert a kartell megostromolta a várost. Az állam meghátrálni kényszerült. Mindezt az amerikai drogpolitika okozta. Ahogy az elhibázott amerikai külpolitika az oka az afganisztáni, iraki helyzetnek is, az Iszlám Állam felemelkedésének. Nem állítom, hogy az amerikaiak hoztak létre a kartelleket és a szélsőséges mohamedánista szervezeteket, de azzal, hogy beteszik mindenhova a lábukat, mindenféle helyismeret, előrelátás nélkül és a hagyományos berendezkedés felrúgásával sikerül a legrosszabb forgatókönyvet megvalósítani. Lásd Ukrajna, ahol sikerült neonácikat hatalomra segíteni, akik nem csak a keleti orosz ajkú lakossgot, de a kárpátaljai magyarokat és a lengyel kisebbséget is terrorizálni kezdik. Mindezt a demokráciaexport nevében hatalomra juttatott helyi csatlósaik csinálják. De a lényeg, hogy Biden fia havi 80ezer dollárt keresett az ukrán gáz és olajcég bizottsági tagságával, meg hogy a rombolást követő afganisztáni és iraki újjáépítésben haveri cégeknek juttatták a milliárd dollárokat.
süti beállítások módosítása