Fontos és meghatározó világpolitikai eseményektől hangos a nemzetközi sajtó: Észak-Koreában és Izraelben is válságos helyzet kezd kialakulni, háborúk kirobbanásának veszélyével. Észak-Koreában Kim Dzsongun sérelmesnek tartja, hogy határaihoz közel amerikai hadgyakorlat zajlik (Dél-koreai együttműködésben) 12 ezer amerikai katona és 230 harci repülő részvételével. (Hétfő óta.) Ráadásul Donald Trump szokatlan nyíltsággal beszél egy Észak-Korea elleni esetleges támadásról, a diktatúra megbüntetéséről. A Phenjan által agresszívnek tartott lépések miatt az Észak-koreaiak már úgy fogalmaznak, hogy félszigeten biztosra vehető a háború, csak annak időpontja a kérdéses. Ennek dacára (vagy pont ezért) gőzerővel fejlesztik tovább rakétarendszerüket és a napokban is fellőttek egy újabbat. Állításuk szerint már az USA bármely pontjára képesek atomtöltetet eljuttatni, akár Washingtonba is.
Egy esetleges háború Észak-Korea és az USA közt mindenesetre felforgatná a világ biztonságpolitikai helyzetét, főleg akkor, ha Kína is beavatkozna. A koreai félsziget északi részén ugyanis kb. 1 millió katona lesi Kim Dzsongun parancsait, miközben 458 vadászgépet tudnak bevetni. Ehhez jönne még Kína segítsége is, a világ harmadik legnagyobb haderejének mozgósításával. De még ha Peking távol is maradna egy esetleges koreai háborútól, az igazi veszélyt az jelenti, hogy Észak-Korea bármikor megteheti, hogy kilő egy nagy hatótávolságú atomrakétát. Persze az USA korszerű elhárító-rendszerrel rendelkezik, de ez korántsem működik tökéletesen és bármikor „átcsúszhat” egy töltet, mely hatalmas pusztítást okozhat bármelyik amerikai nagyvárosban (százezreket vagy milliókat megölve). Az ifjú koreai diktátor egy rendszere elleni támadás miatti sértettségében bármikor képes lehet egy ilyen végzetes lépésre. Tudják ezt a Pentagonban és a Fehér Házban is, ezért fogják százszor is meggondolni minden lépésüket.
A másik háborús válsághelyzet Izraelben kezd kialakulni, ahol a palesztinokat vezető Hamasz intifádát (általános felkelést) hirdetett Izrael ellen. (Az első intifáda 1987-ben, a második 2000 –ben kezdődött és mindkettő évekig tartott.) Ezúttal Donald Trump volt a felkelés kiváltó oka, mert a napokban bejelentette, hogy az USA Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának. A közlés azért érintette érzékenyen a palesztinokat, mert a várost szerintük jogtalanul tartja már 50 éve megszállás alatt a zsidó állam és eddig a külföldi nagyhatalmak, köztük Amerika is óvakodtak elismerni Izrael 1967 –es lépését. Az általános elkeseredés komoly háborús helyzetet szülhet, amibe Irán is beavatkozhat, mégpedig a palesztinok oldalán (hiszen Izrael első számú főellensége a perzsa ország). Nem tudni mi állhat Trump bejelentésének hátterében (és annak időzítése is kérdéses), de meggondolatlanságnak tűnik, amivel senki nem nyert semmit, ellenben most egy újabb háborús gócpont születhet.
Izrael területén a főbb kormányzati szervek és nagykövetségek épp a Jeruzsálem körüli viták miatt Tel-Avivban működnek. Ezek egy részének Jeruzsálembe költöztetése óriási felháborodást fog szülni a palesztinok körében és az egész arab világban.
A két válság egyelőre háttérbe szoríthatja a még zajló egyéb konfliktusokat, így például a szíriai helyzetet, az Iszlám Állam megmaradt állásainak felszámolását, a jemeni belháborút, a Dél-kínai tengeren zajló versengést, vagy Ukrajna ügyét.
Ha tetszett a poszt, keresd Facebook oldalunkat is!