Szögezzük le: a horvátországi Adria gyönyörű hely, egy sziklás, köves partokkal, szigetekkel övezett, látnivalókkal teli, csodálatos nyaraló-paradicsom. Gyermekkorom óta legalább tucatszor bejártam, kezdetben szüleimmel, majd feleségemmel, végül saját családommal is. Mindig nagyon tetszett és mindig csodálatos nyarakat töltöttem ott. Kérdés persze: mit tartogat a magyar turisták számára és konkrétan miért is olyan fantasztikus hely (illetve milyen gondok fordulnak elő mégis, ha oda utazunk nyaralni)?

Az Adria kb 850 km hosszan húzódik ÉNY - DK irányban és alig 160 km az átlagos szélessége, vagyis az egyik legkisebb európai tenger. (Kevesebb a területe, mint a Fekete-tenger fele.) Meglepően sekélynek is számít a kontinens többi tengeréhez képest, hiszen északon (az Isztria mentén) csak 50 méter az átlagos mélysége, középen is csak 100-150 méterig mélyül és legmélyebb pontján, a Közép-Adriai mélytengeri árokban is alig éri el a 266 métert (ami soknak tűnik, de a Földközi tenger 1500 méteres átlagmélységéhez képest elenyésző). Persze akad komolyabb mélység is az Adrián, de csak az Otrantói szoros közelében (1230 m) és ez már nem annyira az Adria szűkebben vett területe.

A horvát Adria 1778 km hosszú partvidékkel büszkélkedhet, ami rendkívül tagolt, sok - sok öböllel és szigettel. Ugyanakkor a tengerpart hegyvidéki, a Dinári hegység mészkő vonulatai 1000 - 1500 méteres magasságokkal övezik a tengert. Dalmácia a tengerpart déli részét alkotja (három átlagos magyar megyényi terület), nagyjából Zadartól lefelé Dubrovnikig és a montenegrói határig.

Így a fürdőhelyek többsége sziklás vagy kavicsos, zegzugos, vadregényes jellegű. Elvétve található homokos, sík partszakasz. A talaj többnyire érdekes vörös színű, a növénytakaró gyér, de a partokon fás részekkel teli. Jó lenne azt mondani, hogy az Adria teljesen cápamentes, de ez sajnos nem volna igaz. Összesen 47 cápafaj él Horvátország felségvizeiben, melyek közül 15 közepes, vagy nagy méretű (vagyis 1,5 méternél hosszabb). És sajnos Carcharodon Carcharias, azaz Fehér cápa is elő-elő fordul. Azért az megnyugtató, hogy elvétve akad ember elleni cápatámadás. Az utolsó 2008 október 6-án Vis szigeténél történt (egy nagy fehér cápa által), de a "találkozás" nem okozott halált. (A legutolsó halálos kimenetelű cápatámadás egyébként 1974-ben volt az Adrián.) 

A horvát Adria part-menti tengeri élővilága néhány évtizede még gazdagnak volt mondható, tele tengeri csillagokkal, kagylókkal, tengeri uborkákkal, tengeri sünökkel, halakkal és egyéb vízi élőlényekkel, növényekkel, ám sajnos sokat változott a helyzet negatív irányba. Emlékszem a 80-as években gyerekként a parton délután vagy este végigsétálva egymást követték a tengeri kagylók, egyéb herkentyűk árusai, ma viszont nagyítóval sem lehet találni sehol kagylóboltokat. Ugyanakkor a víz mégis tiszta, frissítő, kellemes. Én idén 26 fokosnak mértem, de a statisztikák szerint nyáron inkább a 24-25 fokos vízhőmérséklet a jellemző. (Az még bőven kellemes.)

Árak, autópályák, szállás

Nemrégiben Horvátországban nyaralva még 45 Ft volt egy kuna. (Visszaváltáskor sajnos 41 Ft -tal lehet  csak kalkulálni.) Elég nagy a drágaság, jellemzően kétszer háromszor drágább minden, mint nálunk. Ahol most nyaraltunk (az Isztrián) egy gömb fagyi 8 kunába, azaz 360 Ft -be került, és egy átlagos pizza volt 50 kuna (2250 Ft). Ezek mondjuk még annyira nem vészes árak, de ha az üdítőket nézzük, már gázosabb a helyzet: egy másfél literes kóla a legolcsóbb helyen is (mondjuk egy SPAR -ban) 13 kuna (585 Ft), de egy "beülős helyen" már decije 15 -20. A kenyér kisebb mint nálunk (a horvátok nem annyira kenyér evők, mint mi) és kábé 9-10 kunáért kapsz egy cipónyit belőle. A tartós fogyasztási cikkek is drágák, de ezekbe most nem mennék bele.

Ami az autópályákat illeti sajnos rossza  helyzet. Ugyan nem rossz minőségűek, de egy 300-400 kilométeres szakaszon legalább négy alkalommal kell áthajtani egy-egy fizetős kapun, ami baromira lelassítja a haladást. Ráadásul most Zágráb környékén rendszeresen be is dugulnak ezek a helyek. Sajnos odamenet és visszafelé is két órát ültünk családommal egy - egy ilyen dugóban, mert a 3 sávon özönlő forgalom feltorlódott a kapuknál. Ez azt okozta, hogy a 4 órásra tervezett út a magyar határtól (Letenyétől) le a tengerpartig 6 órás lett, amiből két órát egy dugóban csücsültünk. Az autópályák mentén egyébként alig akad pihenőhely. Egyébként Letenyétől az isztriai tengerpartig 160 kuna (7200 Ft) volt az autópálya használat.

A szállások terén nagyon nagy a választék és az árak is széles skálán mozognak. Mi a Bookingon keresztül szereztünk egy apartmant, ami másfél szobás volt 100 ezerért (főidényben) 7 éjszakára, klímával, jó helyen, de ez inkább a legalja a lehetőségeknek, ennél inkább a magasabb árak a jellemzőek még sima apartmanoknál (stúdióknál) is.

Hajókirándulások, szórakozás

Ezen a téren is sok a lehetőség, szinte mindenhol szerveznek egy napos hajókirándulásokat, egy négy tagú családnak átlagosan 500 és 1000 kuna közti árakon. (Felnőtteknek 200-300, gyerekeknek 100-150 kuna.) Ezek azért nem rosszak rendszerint. Azok a legjobbak, amelyekben van strandolási lehetőség és kis városnézés is, legalább 2-3 kikötéssel. 

A tengerparti éttermek nagyon jók, a kiszolgálók simán beszélik az angolt és németet, a kaják nagyon finomak. Az árak húzósak kicsit, főleg az alkoholok, üdítők esetében. A turisztikailag frekventáltabb városokban vannak programok, zenés helyek is. 

Ami a konkrét nyaralási célpontokat illeti: nekem nagy kedvencem Dubrovnik, mert gyönyörű a vár és a 100 km -re fekvő Makarska is. Hegyvidéki a környék, gyönyörű kilátással. Nagyon szép egyébként még Zadar is, illetve északon az Isztrián Porecs és Rovinj, főleg az olaszos óvárosaik miatt. Nem lehet kihagyni a Plitvicei tavak dicséretét sem, mert valóban lélegzet elállító az egész. A hely a boszniai határ közelében fekszik, a tengertő kicsit távolabb.