Sokszor képedünk el azon, ha a hőmérő higanyszála 30-35 fok fölé emelkedik és rendszerint nehezen viseljük az ennyire magas hőmérsékleti értékeket, főleg akkor, ha huzamosabb ideig - netán több napon keresztül, vagy esetleg hetekig - lesz része mindennapjainknak. Eközben vannak olyan országok, vidékek, ahol folyamatosan, akár egy-két hónapon keresztül is állandósul a 40 fok feletti hőmérséklet. Ilyen ország például a Perzsa-öböl partján fekvő, aprócska Katar, ahol a fővárosban, a másfél milliós Dohában június elseje és szeptember elseje között 41 fok az átlag-hőmérséklet, de júniusban bizonyos napokon minden évben eléri a 49 fokot is a hőség.

A világ legforróbb városai közül kettő, ahol az 50°C sem ritka

Katar a Föld legmelegebb országa, holtversenyben Líbiával (a második az afrikai Botswana, harmadik pedig az Egyesült Arab Emírségek), de a TOP legforróbbak közé tartozik még Vietnam, Bahrein, Jamaica, Malaysia, India, Indonézia és Etiópia is. Ha az éves átlaghőmérsékletet vizsgáljuk 1961 és 1990 közt, akkor az első három legforróbb ország az afrikai Burkina Faso (28,25°C), illetve Mali (28,5°C) és a Csendes-óceáni Kiribati (28,20°C). Éves átlaghőmérsékletek alapján egyébként Földünk legforróbb vidéke az Afrika szarvát Guinea partjaival összekötő képzeletbeli egyenes mentén található, ahol szinte minden országban és városban 28-30 fok körüli ez az érték. [Lenti térképünkön ezek a legmélyebb vörös színnel jelölt régió, a fehér vonal alatt és felett, majdnem az egyenlítőnél.]

A Föld legforróbb területei vörös színnel vannak jelölve, a meleg övezetek sárgával, a mérsékelt és hideg térségek pedig zölddel, illetve kékkel és lilával.

A valaha mért legmelegebbet egyébként 1913 július 10-én rögzítették Földünkön, mégpedig az USA -ban, a Death Valley területén, Furnace Creek településen: pontosan 56,7 fokot. Korábban évtizedekig a csúcstartónak egy líbiai mérést teintettek, El-Azizia városában, 1922 szeptember 13-án, 58 fokot, de ezt a WMO érvénytelenítette (pontatlan mérésre hivatkozva). Külön kategóriát jelentenek, a felszíni mérés-rekordok: 1972 július 15-én a már említett Furnace Creek Ranch -en 93,9 C fok felszíni hőmérsékletet jegyeztek fel.

Ha nem országokat, hanem tájakat nézünk, akkor kiemelkedik forróságával két övezet is, az egyik az iráni Lut-sivatag, ahol a felszíni hőmérséklet nyaranta napokon keresztül 70 fok feletti és az etiópiai Danakil-mélyföld, ahol az éves átlaghőmérséklet 34,4 fok (és ahol szintén gyakori a 70-71 fokos felszíni hőmérsékleti érték).

A Death Valley (Halál-völgy) 

Ha a városokat vizsgáljuk, a legforróbb főváros a Szudánban található Kartúm, ahol az éves átlaghőmérséklet 29,9°C (összehasonlításul: Budapesten 11°C) a második helyezett Djibuti, a harmadik pedig Niamey, az afrikai Nigerben. A TOP legforróbb fővárosok közé tartozik még Bangkok, Manila és Phnom Penh is. Kiemelkedő még a bangladesi Dakka, ahol ugyan az évi középhőmérséklet "csak" 25,6 fok, ám ehhez közel 90% -os relatív páratartalom társul. A legforróbb város (nem pedig főváros) a szomáliai Bosaso, kereken 30 fokos éves átlaghőmérséklettel.

Európában az 5 legforróbb főváros: Nicosia (Ciprus), Valetta (Málta), Barcelona (Spanyolország), Lisszabon (Portugália) és Athén (Görögország), melyekben 18-20°C körüli az éves átlaghőmérséklet. (Barcelona mint Katalónia székhelye kapta meg tőlünk a "főváros" cimet.) Ha nem a fővárosokat vizsgáljuk, akkor kontinensünk legforróbb települése a spanyolországi Sevilla, ahol többször mértek már nyáron 47 fokot is.

Néhány megdöbbentő hőmérsékleti melegrekord (minden földrészröl):

• Kebili (Tunézia, Afrika): 55°C - 1931 július 7.
• Ahwaz (Irán, Ázsia): 54°C - 2017 június 29.
• Basra (Irak, Ázsia): 53,9°C - 2016 július 22.
• Tirat Zevi (Izrael, Ázsia): 53,9°C - 1942 június 22.
• Mexicali (Mexiko): 52°C - 1995 július 28.
• Oodnadatta (Dél-Ausztrália): 50,7°C - 1960 február 2
• Athén (Görögország): 48°C - 1977 július 10.

Az iráni Lot-sivatag, a Föld legforróbb sivataga

Ami hazánkat illeti, nálunk a valaha mért legmelegebb hőmérsékletet 2007 július 20-án mérték Kiskunhalason, pontosan 41,9°C -ot. A fővárosi melegrekord éppen ma dőlt meg, 2019 június 13-án, Újpesten, ahol 35,3 fokig melegedett a levegő. 

A világ tudósai szerint a napjainkban tapasztalható időjárási anomáliák, szélsőséges időjárási viszonyok, óriási szárazságok, csapadékrekordok, viharok ... stb szoros összefüggésben állnak a globális felmelegedéssel. A fogalom az úgynevezett üvegházhatás következménye (legnagyobb részt), melyért viszont az emberek a felelősek, pontosabban az általuk használt fosszilis tüzelőanyagok (földgáz, kőolaj, kőszén) melyek elégetésével a hagyományos erőművek nagy mennyiségű káros-anyagot bocsátanak ki. A dinitrogén-oxid (N2O), a széndioxid (CO2) és a nagyüzemi állattartásból eredő metán (CH4) a légkörbe kerülve elnyeli a világűrbe kilépni próbáló, hosszú hullámú, alacsony energiájú sugárzást, - ami egyébként napfény melegítő hatása után a földfelszínről sugárzódna vissza az űrbe, de mivel ez akadályozott - igy folyamatos klíma melegedés alakul ki. Mint egy üvegházban, ahová folyamatosan csak "beérkezik" a hő, de eltávozni már nem tud.

Jelenleg a bolygó átlaghőmérséklete 14,69°C ami 0,75 fokkal magasabb, mint 100 éve. [forrás] Bár laikusként a 0,75°C nem tűnhet soknak, tudni kell: globális szinten minden fél-egy fok emelkedés óriási változásokat generál az éghajlatunkban. Ha a tendencia folytatódik, 2100-ra 3 fokkal is megemelkedhet a bolygó átlaghőmérséklete, ami végzetesen átalakíthatja a Föld éghajlati viszonyait. Például ma még tengerparti országok kerülhetnek a tengerszint alá, hatalmas, kontinensnyi területek sivatagosodhatnak el, hatalmas élelmiszer-hiány alakulhat ki és elviselhetetlen szintre kerülhetnek az időjárási anomáliák.

Bolygónk jégsapkái napjainkban is egyre fokozódóan olvadnak, a tengerek vízszintje pedig jelenleg is folyamatosan emelkedik. Az emberiségnek sürgősen megoldást kell találnia a felmelegedésre, különben a Föld élhetősége kerül veszélybe.