Hamarosan sor kerül az amerikai elnökválasztásra, mégpedig 2020 november harmadikán, amikor a jelenleg hivatalban lévő, republikánus támogatottságú, 74 éves Donald Trump méri össze erejét (és népszerűségét), a demokrata színekben induló, 77 éves (november 20-án már 78-at betöltő), ír-katolikus Joe Biden szenátorral. Cikkünk legfőbb jellemzőiket és várható politikai szándékaikat veti össze, bemutatva őket röviden.

Ha Biden nyerne - amire az elemzők szerint 60-70% az esély - akkor John F. Kennedy óta először lenne újra katolikus elnöke az Egyesült Államoknak. Ráadásul Biden alelnök-jelöltje egy színesbőrű hölgy, Kamala Harris (korábban kaliforniai ügyész, jamaicai és indiai bevándorlók gyermeke), ami ugyancsak különlegesség és mellesleg teljesen egyedi az USA politikai történetében (mármint a színesbőrű női alelnök). Folytatva a sajátosságok sorát: Biden birtokolhatná az amerikai történelem legidősebben megválasztott elnöke "címet" is, hiszen még beiktatása előtt betölti a 78-at (nem sokkal a választások után). Mint ismeretes jelenleg ezt a "rekordot" még Trump tartja, aki 4 hónappal 70. születésnapja után nyerte meg a választásokat 2016-ban (előtte pedig Ronald Reagan volt a legidősebben hatalomra került elnök, aki beiktatása után 3 héttel ünnepelte a 70-et).

Ami a két elnökjelölt politikáját illeti: kilenc kérdésben mindenképp lényeges és fontos különbségek figyelhetőek meg közöttük. Nézzük ezeket sorban:

1. Járvány-politika
2. Gazdaságpolitika
   
3. Környezetvédelmi politika
4. A belső zavargások kezelése
5. Puerto Rico és Washington állami rangra emelésének kérdése
6. Az Európához fűződő gazdasági viszony alakítása
7. A határok lezárásának és az illegális bevándorlók kitoloncolásának kérdése
8. Kína-politika
9. Irán-politika

A felsoroltakat illetően Trump politikája közismert: a járvány-helyzetet rosszul kezelte, majd tagadta, végül látszat intézkedéseket hozott és ígérgetésekbe kezdett (csoda-vakcina, csoda-gyógyszer, amit csakis Amerika tud előállítani ... stb). A gazdaságpolitikája viszont kifejezetten jól alakult, az amerikai gazdaság teljesítményén ugyanis javítani tudott (az általános recessziós hatások és járvány-helyzet ellenére is) és jelentősen csökkenteni tudta a munkanélküliséget.

Trump-Biden vita szeptember 30-án Salt Lake Cityben (forrás: theprint.hu)

A Trump által képviselt környezetvédelmi-politika ugyanakkor a katasztrófával egyenlő, sőt sokak szerint az USA kiléptetése a nemzetközi klímavédelmi egyezményből egyenesen megbocsáthatatlan bűn. A belső zavargásokkal kapcsolatban (melyek május 25-én a George Floyd színesbőrű lakos elleni rendőri fellépés és gyilkosság nyomán kezdődtek) Trump képtelen volt a békét keresve fellépni és inkább a szélsőjobbnak kedvezett mindvégig. Puerto Rico és Washington 51., illetve 52. államként való elismerése megosztja Amerikát, Trump viszont inkább Grönland félkomoly felvásárlásával foglalkozott eddig. Az Európához fűződő amerikai gazdasági viszony alakulását Trump alatt a fokozatos távolodás jellemezte és sokak szerint a tendencia fokozódni fog, ha újabb 4 évre marad a Fehér Házban. A határok és illegális bevándorlók kérdésében a jelenlegi elnök keményvonalas politikát folytat, akárcsak Kína és Irán ügyében, mely államokat ellenségként tünteti fel.

Biden politikai szándékai sajnos kevéssé ismertek, a kampány nagy részében inkább azt a taktikát választotta, hogy hagyta Trump hibáinak folyamatos napirenden tartását és ezeket emelte ki kommunikációs megnyilvánulásaiban. Ugyanakkor a Biden mögött álló demokraták szándékai alapján feltételezhető, hogy a kilenc felsorolt kérdésben épp ellentétes lesz politikája (ha hatalomra kerül). Biden támogatói felelősségteljesebb környezetvédelmi politikát, a belső nyugalom helyreállítását, Európa-partnerséget, humánusabb menekült-politikát és kompromisszumkészebb Kína-, illetve Irán politikát várnak jelöltjüktől.

Kép forrása: mandiner.hu 2020.szeptember 17.

Jelenleg az elemzők szerint Biden vezet a versenyben, de a billegő körzetek sokat számítanak majd az utolsó hajrában [lásd fenti térképen a szürkével jelölt államok]. A legutóbbi kongresszusi választásokon (2016-ban) az előzetes felmérések több százalékpontos Clinton előnyt mutattak, mégis Trump győzött végül, annak dacára, hogy Hillary Clinton valóban több szavazatot kapott. A sajátos amerikai választási törvények okozták ezt a furcsa helyzetet, ugyanis súlyozottan számít hogy hány állam támogat egy jelöltet és kevésbé az, hogy abszolut számban hány szavazatot kap. Most hasonló a helyzet: Biden vezet, de könnyen lehet, hogy még a 8-9 százalékos fölényt is áthidal majd, ha több amerikai államban tarol Trump. Bizonytalan még az is, hogy a 2016-os választáshoz hasonlóan újra felmerül e majd a választási csalás, melyet ezúttal is orosz vagy Trumpnak dolgozó hackerek követhetnek el.

Jelentős a tét: a világ legerősebb gazdasági - katonai nagyhatalma vehet új irányt Biden győzelme esetén, ami kihatással lesz a Föld egészére így ránk magyarokra is (ha valóban győzni tud). Meglátjuk, 17 nap múlva kiderül!

Felhasznált források:

• nationalreview.com - Victor Davis Hanson, 2020 szeptember 29
• Danubeinsitute - 2020 október 13.

***

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

2020.10.15.(18:24)