A 2018 májusa óta (az USA által újra bevezetett kereskedelmi embargó elrendelésétől) folyamatosan romló amerikai - iráni viszony 2020 január 3-án zuhant újabb mélypontjára, miután előző este Bagdadban tartózkodó Kászim Szulejmáni iráni tábornokot egy amerikai MQ-9 Reaper drón megölte. Az Irán második emberének is tartott altábornagy mind a perzsa hadsereg irányításában (mely hadsereget egyébként a világ 14. legerősebbjének tartanak), mind a Forradalmi Gárda vezetésében, mind pedig az iráni külpolitika alakításában kulcsszerepet játszott. Többek közt ő irányította a Közel-Kelet több országában működő (de főleg Szíriában és Libanonban tevékenykedő) Hezbollah alakulatait is. Halálakor egyébként a Hezbollah egyik vezetője, Abu Mahdi Muhandisz is mellette volt éppen és szintén életét vesztette a merényletben.

A merényletet többen értékelték már - független szakértők, amerikaiak és irániak is - de a vélemények széles skálán mozognak. Az Egyesült Államok hivatalosan preventív lépésként határozta meg Szulejmani likvidálását, mellyel állítólag megakadályoztak több olyan lépést is, melyekkel Irán az Egyesült Államok és általában a Nyugat érdekeit és biztonságát sértette volna. Kérdés azonban, hogy a vélhetően hírszerzési információkra támaszkodó döntés valóban elérte e célját, vagy csupán tovább hergelte az iráni vezetést és a Szulejmani helyére lépő új tábornokot (Iszmáil Gánit). Ha Szulejmani nehezen (vagy egyáltalán nem) pótolható kulcsfigurája volt az iráni biztonságpolitikai rendszernek (kiterjedt személyes kapcsolatokkal a térségben) és HA valóban USA ellenes katonai, hadászati lépésekre készült szervezetei révén, akkor Donald Trump döntése likvidálásáról akár értelmet is nyerhet. Ha viszont megölése csak olajat öntött a tűzre és Ali Hámenei ajatollah (Irán legfőbb vezetője) szemében csak fokozta az eltökéltséget az USA elleni fellépések további megtételében, akkor a merénylet visszájára is elsülhet. Nem beszélve arról, ha Szulejmani pótlása is könnyen megoldható Teherán számára. 

A felmerülő kérdések mellett további nagy dilemma, hogy milyen lépésekre készülhet most Irán? Január 8-án az irániak több tucat rakétával támadták meg az amerikaiak két iraki bázisát is: Erbilben és az al-Andban kormányzóságban (az Al-Asszad légibázison), azonban a becsapódások csak minimális károkat okoztak. Az Irán területéről indított rakétákat időben érzékelték az amerikaiak és meg tudtak tenni minden szükséges óvintézkedést. Egyetlen amerikai, német, vagy magyar katona sem sérült meg, viszont egy iraki tiszt halálos sérüléseket szenvedett és 5 másik iraki katona kórházba került. A Szulejmanit likvidáló merénylet után 6 nappal történt támadás viszont aligha az egyetlen válaszlépés az Egyesült Államok ellen.

A nagy ellenfelek: Ali Hamenei és Donald Trump /kép forrása: olicity.news/

A rendkívül ellenséges Irán - USA viszony nagyon hosszú múltra tekint vissza és egészen 1979 -ig kell visszamennünk a kezdetéhez. Ekkor tört ugyanis ki az az iszlám forradalom, mely elűzte Irán éléről az Amerika- és nyugatbarát sahhot és a perzsa államot teokratikus berendezkedésű állammá változtatta. Az új felállásban, mely ma is változatlan formában működik: Iránt egy vallási vezető igazgatja, mely egyszerre ura az állam-apparátusnak és az iszlám egyház-szervezetnek. Az egyszerre világi és vallási hatalommal bíró személy a síita ajatollah címet birtokolja: ő 1979 és 1989 közt Rubolláh Homeini volt majd 1989 óta Ali Hámenei tölti be ezt a posztot. Az új Irán - ahol az iszlám vallás tisztelete és előírásrendszere minden meghatároz - 1979-től ellenséges az Egyesült Államokkal szemben (iráni túszdráma 1979), de az utóbbi 20 évben a két ország közti kapcsolat végzetesen hektikussá vált.

2003-ban az USA kereskedelmi embargót vezetett be Iránnal szemben a perzsa urándúsítás miatt (melynek ellenőrzését Teherán megtagadta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől). Később 2015-ben Barack Obama ugyan átmenetileg rendezte a kapcsolatokat Iránnal (feloldva az embargót az urándúsítás leállítása vagy legalábbis minimalizálás fejében), de 2018-ban az új elnök, Donald Trump visszaállította a szankciókat. Az elmúlt évben az USA és Irán kölcsönösen terrorszervezetnek nyilvánították egymás hadseregét (Washington a komplett Forradalmi Gárdát is Iránban), majd több súlyos katonai incidens is történt az Ománi-öbölben olajszállító tankerek ellen (melyekkel az amerikaiak Iránt gyanúsították). Végül következett 2020 január másodikájának estéje, amikor az amerikaiak megölték Szulejmani tábornokot, az ajatollah bizalmasát.

Jelenleg Irán egyszerre tekinti magát az iszlám vallás legfőbb védelmezőjének a "hitetlen nyugattal és legfőképpen a gonosz Egyesült Államokkal illetve Izraellel szemben" és a síita vallás (az iszlám kisebb ága) egyetlen igazi vezetőjének. Tény, hogy a muszlimok 12-13 százalékát kitevő síita irányzat legnagyobb arányban Irán területén képviselteti magát, illetve mellette Jemenben, Szíriában, Libanonban van számottevően jelen. Ilyen módon a perzsa állam afféle vallási központként is megjelenítheti magát az arab világban és Amerika-ellenes politikája, mérete (terület, lakosságszám, olajkincsek ... stb) illetve regionális szerepe révén akár a nagyhatalmi játszmáknak is fontos szereplőjévé válhat. Főleg abban az esetben igaz mindez, ha egyre szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolata a valódi nagyhatalom Kínával és Oroszországgal tovább erősödik.

Irán a továbbiakban befolyásolhatja az olajárakat és a Hormuzi-szoros forgalmát is (mely a Perzsa-öbölbe tartó vagy onnan távozó olajkereskedelem legfontosabb áthaladási pontja). Emellett az orosz technológiai segítséggel, illetve kínai pénzekkel folyó iráni atomprogram akár néhány éven belül a tizedik atomhatalommá teheti a perzsa államot. Az elkövetkező hónapok (középtávon évek) mindenesetre eldönthetik, hogy Irán milyen mértékben lesz gyújtópontja a nemzetközi konfliktusoknak és elég erős szövetségi rendszert tud e kiépíteni egy helyi vagy akár világméretű háborús helyzet kialakításához. A poszt címében feltett kérdésre tehát - "mi a háború esélye?" - egyelőre az a válasz, hogy csekély, hiszen Iránnak időre van szüksége mind atomprogramja befejezéséhez, mind szövetségi rendszere kiépítéséhez (bárkik is lesznek majd ebben). 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

2020.01.09.11:30