Érdekes témák egy kávé mellé

Kávészünet

Antianyag-hajtómű, az évezred legnagyobb felfedezése lehet

2024. február 26. - Fortress

Napjainkban az űrkutatás korszakát éljük, amikor az emberiség egyik legfontosabb tudományos célpontja különböző égitestek elérése illetve olyan távolságok megtétele a világűrben, melyek a lehető legmesszebb lévő galaxis-részekről adnak információkat számunkra. A Holdon többször is járt már ember, a Marson azonban (mely a következő legközelebbi égitest) csak különböző eszközökkel vagyunk jelen egyelőre (hiszen több Mars-járó szerkezet van jelenleg is a Vörös bolygón). Viszont a Voyager-2 űrszonda, melyet az emberiség 1977-ben indított útjára, már 17,2 milliárd kilométerre távolodott el Földünktől. Az emberiség a felsorolt eredmények mellett, a legmodernebb távcsöveivel (pl. Hubble űrtávcső) több milliárd fényévre lévő galaxisokat is érzékelni tud.

antianyag_hajtomu.jpg

A kép forrása: www.medium.com

A fejlődés azonban hosszú ideje megtorpant az űrutazás tekintetében, hiszen a jelenlegi hagyományos hajtóművekkel egyetlen fényév megtétele is több, mint 10 ezer évig tartana az emberiség számára. (Az említett Voyager-2 sebessége 17 km/s, és ez a legtöbb amire képesek vagyunk.) Csakhogy a Science Alert című tudományos lap szerint áttörés történt, hiszen az emberiség felfedezte az úgynevezett "antianyagot" (még 1995-ben) melyet a legfrissebb kutatások szerint hajtóművekben is alkalmazni lehet. Az új megoldással drasztikusan és forradalmian meggyorsítható az űrutazás és például a 4,2 fényévre található legközelebbi csillagrendszer, a Proxima Centauri is elérhető lehet alig 5 esztendei utazással. Vagyis 1 fényév megtételéhez (és ezzel a Naprendszer szélének eléréséhez) nem kell már 10 ezer évnyi utazás, csupán kevesebb, mint egyetlen földi év.

antianyag.jpg

Antianyagot vizsgáló berendezés Svájcban (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet [CERN]) Forrás: sciencealert.com

Az antianyagot kutató Positron Dynamics vezérigazgatója Ryan Weed és fizikusa dr Gerard Jackson nem kevesebbet állítanak, mint hogy akár 1-2 évtizeden belül létrehozható lehet egy antianyag űrhajó prototípusa. Szerintünk ugyanis a Kripton-79 által kibocsátott pozitronok felhasználhatóak lehetnek egy olyan hajtóműben, mely az antianyag megsemmisítésével (és fúziós reakcióval) generál tolóerőt. Ugyanakkor késleltetheti a kutatásokat az antianyag-előállítás hihetetlenül magas költsége.

Mindenesetre az már most egyértelműen látszik, hogy antianyag-kutatások napjaink leghaladóbb és legkülönlegesebb tudományos kísérleteit jelentik. Fontosságuk abban rejlik, hogy alapjaiban változtathatják meg tudásunkat a világmindenségről, melyet az antianyag-meghajtás révén bejárhatunk és akár más értelmes életformákkal is képesek lehetünk a találkozásra.

proxima_centauri.jpg

A kép forrása: sciencenews.org

Nem kizárt, hogy akár a legközelebbi csillagrendszerben a Proxima Centauri b jelölésű bolygón is találkozhat az emberiség idegen életformákkal, mint ahogyan a sok tucat egyéb extraszoláris bolygó valamelyikén is, melyek így elérhetővé válhatnak.

Mindenesetre nem túlzás kijelenteni, hogy antianyag-hajtómű feltalálása az emberiség számára legalább akkora jelentőségű és történelmi hatású felfedezés lenne, mint a kerék vagy az elektromosság feltalálása. 

Felhasznált források:

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

 Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

A 8 vagy 16 személyiségtípus [59.]

szemelyiseg.jpg

Mindig érdekes dolog felmérni, hogy személyiségünk és pszichénk milyen típusba sorol bennünket, vagyis az emberek melyik csoportjához tartozunk belső működésünk, gondolkodásunk viselkedésünk és alaptermészetünk szerint. A híres svájci pszichológus, Carl Gustave Jung (1875-1961) - a még híresebb Sigmund Freud tanítványa - 1921-ben "Pszichológiai típusok" című művében 8 személyiségtípust különböztetett meg:

  1. Introvertált érzékelő
  2. introvertált intuitív
  3. introvertált gondolkodó
  4. introvertált érző
  5. extravertált érzékelő
  6. extravertált intuitív
  7. extravertált gondolkodó
  8. extravertált érző.

Ezek közt két nagy csoport figyelhető meg: az extrovertáltak és az introvertáltak. A kifelé forduló vagy extrovertált személyiség szangvinikus, kolerikus vérmérsékletű, pszichikus aktivitása főleg a külvilág felé irányul. Az a célja, hogy megváltoztassa a világot és nagyon szereti a társasági életet, aktív a környezetében, csábítja minden új dolog. A befelé forduló vagy introvertált személyiség ellenben melankolikus vagy flegmatikus vérmérsékletű, meggondoltan, lassan cselekszik, félénk és bizalmatlan. Állandó gondja a környezethez való alkalmazkodás. Az egyedüllétből merít energiát, például egy könyv elolvasása jelent számára feltöltődést.

1. Gondolkodó-introvertált

A kategóriába tartozó emberek reflektív-introvertáltsággal inkább a saját gondolataikra koncentrálnak, mint arra, ami rajtuk kívül történik. Kifejezetten érdeklik őket az elvont gondolatok, elmélkedések és elméleti harcok a különféle filozófiák és az életlátás módjai között. Többnyire kreatív önkifejezők. Jung számára ez a típusú személyiség az, amelyet a populáris kultúrában összefüggésbe hozhatunk a filozofálásra való hajlammal, az eszmék közötti kapcsolatok iránti aggodalommal. Viselkedésük gyakran tűnik közönyösnek néha arrogánsnak, mert nem izgatja őket környezetük és inkább mindenek a mélyére szeretnek ásni.

2. Szentimentális (érzékelő) introvertált

A személyiségtípusba tartozó emberek nehezen alakítanak ki társas kapcsolatokat. Kicsit öntörvényűek. Nem túl beszédesek, de kedvesek, empatikusak és különösebb nehézségek nélkül képesek affektív kötelékeket létrehozni kis emberkörrel. Hajlamosak arra, hogy ne mutassanak ragaszkodást senki irányába, többek között a spontaneitás hiánya miatt, amikor kifejezik érzéseiket. Szeretnek csendben, észrevétlenek maradni.

3. Introvertált érző

Mint az introverzió által meghatározott többi személyiségnél, itt is az érzékenység jellemző, de szubjektív jelenségekre összpontosít. Ezek a jelenségek inkább az érzékszerveken keresztül kapott ingerekhez kapcsolódnak, mint az érzésekhez vagy az absztrakt gondolatokhoz. Az ide sorolható személyek csak saját maguknak akarnak megfelelni, nem a társadalomnak. Kívülről gyakran érdektelennek tűnnek, valójában viszont fejlett gondolkodásúak, filozofikus, költői alkatúak. Carl Jung meghatározása szerint az ide tartozók gyakran művészettel vagy kézművességgel foglalkoznak.

4. Intuitív-introvertált

Az ilyen típusú személyiség ösztönös-introvertált, az ide tartozó személy az érdeklődését a fantáziája felé összpontosítja, a jövőről gondolkodik és a jövőre tekint ... a jelenre való odafigyelés árán. Ezek az emberek inkább álmodozó jellegűek, szívesen elszakadnának a közvetlen valóságtól, és inkább teret adnának a képzeletnek. Gyakran szenvedélyesek, szélsőségesek, csapongó lelkek, művészemberek. (A tesztek alapján e sorok írója is ebbe a tipusba tartozik.)

5. Extravertált gondolkodó

Ez a személyiségtípus fényvisszaverő-extravertált. Erős a hajlama arra, hogy mindenre magyarázatot teremtsen abból, amit maga körül lát. Ez azt jelenti, hogy ezeket a szabályokat az objektív valóság felépítésének elmozdíthatatlan alapelveiként értik. Következetes, törtető, erős az igazságérzete. Mások igényeivel, elvárásaival keveset törődik csak saját nézeteit tartja jónak. Ezenkívül Carl Jung szerint az ide tartozók megpróbálják ráerőltetni világlátásukat más emberekre is.

6. Szentimentális (érzékelő) extrovertált

Ez a kategória szentimentális-extrovertált Nagyon empatikus emberek alkotnák, könnyen összekapcsolhatók másokkal és nagyon élvezik a társaságot. Jung szerint ezt a személyiségtípust az határozza meg, hogy nagyon jó társadalmi készségekkel, valamint alacsony reflexiós és elvont gondolkodási hajlandósággal függ össze. Maximalista, akinek fontosak a külsőségek.

7. Extrovertált-érző

Az ilyen típusú személyiség szabálykövető, szociális beállítottságú, jól alkalmazkodik környezetéhez. Nagyon örül annak, hogy valódi emberekkel és környezettel kölcsönhatásban keresheti az élvezetet. Ezeket az egyéneket úgy írják le, hogy nagyon nyitottak az új tapasztalatokra, oly módon, hogy ellentétes magatartást tanúsítanak azokkal szemben, akik ellenzik azt, ami ismeretlen. Gyakran tűnnek hangulatembernek mert a saját elvárásaik és a társadalmi elvárások közt ingadoznak.

8. Intuitív-extrovertált

Carl Jung utolsó személyiségtípusa mindenféle közepes vagy hosszú időtartamú projektek és kalandok megvalósítására törekszik, úgy, hogy amikor az egyik fázis véget ér, azonnal el akarja kezdeni a másikat. Utazás, vállalkozásalapítás, átalakítási tervek jellemzik. A környezettel való kölcsönhatással kapcsolatos jövőbeli kilátások állnak ezeknek az embereknek a középpontjában, és megpróbálják rávenni a közösség többi tagját, hogy segítsék őket törekvéseikben (függetlenül attól, hogy mások annyit profitálnak, mint ők vagy sem). [forrás]

Válasszuk ki a magunk személyiségtípusát a fenti lehetőségek közül és tegyünk szert mélyebb önismeretre. Ehhez legelőször azt kell eldöntenünk, hogy extrovertált vagy introvertált típusok vagyunk e. Aztán jön a második kérdés: érző, érzékelő, intuitív (ösztönös) vagy gondolkodó típusoknak tartjuk e magunkat. Ami engem illet: introvertált intuitìv vagyok, bár az egyik  tesztemen "extrovertált intuitív" jött ki [ENFJ]). De szerintem mindenképp melankolikus kategóriába tartozom. Számomra ezen még van gondolkodni-való. És nálad mi a helyzet? Tudd meg a linkre kattintva

Létezik egy 16 személyiségtípusra kondicionált felosztás is, a Myers-Briggs tipológia melyben találó megnevezések jelölik az egyes típusokat: Építész (INTJ), Tudós (INTP), Parancsnok (ENTJ), Vitázó (ENTP), Védőügyvéd (INFJ), Mediátor (INFP), Főszereplő (ENFJ), Kampányfőnök (ENFP), Logisztikus (ISTJ), Védő (ISFJ), Vezető (ESTJ), Konzul (ESFJ), Virtuóz (ISTP), Kalandvágyó (ISFP), Vállalkozó (ESTP), Szórakoztató (ESFP). Ebben nálam 65%-ban introvertált jött ki, azon belül a "Védőügyvéd" (INFJ-T) személyiségtípus, mely 59%-ban inkább intuitív mint realista, 58%-ban elvi beállítottságú (mint logikai), 67%-ban tervező (mint kutató) és 64%-ban inkább óvatos (mint öntudatos). Az INFJ jelentése egyébként: introvertàlt (I), intuitìv (N) èrző (F), megitèlő (J). A többi jelölés: extrovertàl (E), érzékelő (S), gondolkodó (T), észlelő (P). Teszt itt.

szemelyisegtipusok.jpg

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

 

Néhány éve itt jártak az idegenek és mi észre sem vettük [58.]

Pontosítva a címet: megközelítette bolygónkat egy idegen civilizáció, ismeretlen eredetű objektuma, miközben mi, Földlakók azt hittük, csupán egy üstökös, vagy aszteroida haladt el mellettünk. Az esetre 2017 október 19-én került sor, amikor a Hawaii szigetekhez tartozó Mauin egy csillagvizsgáló teleszkópja érzékelte a - később Hawaii nyelven 'Oumuamua (azaz első távoli üzenet) névre keresztelt - furcsa formájú tárgyat. A különös objektum 11 napig volt érzékelhető a Földről, majd elhagyta bolygónk körzetét és Pegazus csillagkép irányába haladva, néhány hónappal később távozott naprendszerünkből.

oumuamua.jpg

A kép forrása: bbc.com, AFP

Az Oumuamua alakját még a csillagászok is megdöbbentőnek találták, hiszen az aszteroidákra jellemző 3:1 méretarány helyett 10:1 volt a hossz-vastagság aránya. Hossza elérte a 400 métert, vastagsága azonban csak 40 méter volt. Amíg mellettünk elhaladt többször változtatta sebességét is, melynek legnagyobb értéke a Nap közelében elérte 316 ezer km/h -t. 

A temérdek szempontból rendhagyó eseményt a nemzetközi csillagász-szakma - néhány megmagyarázhatatlan érdekesség elismerésén túl - meglepő közönnyel fogadta, egyetlen kivétellel: Avi Loeb professzor, a Harvard Egyetem tanszékvezető előadója és kutatója egy egész könyvet szentelt a jelenségnek. Műve Extraterrestrial: The First Sign of Intelligent Life Beyond Earth (Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai) címen éppen most, 2021 január 26-án jelent meg (magyar nyelven is). Művében a professzor felveti annak lehetőségét, hogy az 'Oumuamua valójában egy olyan idegenek által készített objektum, mely a világegyetem feltérképezését végzi, miközben szondaként járja a galaxisokat. Elképzelhető, hogy adatokat gyűjt (és talán továbbít) egy messzi civilizáció számára. Ha így van, érdekes lenne tudni, hogy rólunk tett e vajon "jelentést" vagy az óriási fejlődésbeli különbség miatt úgy ment el mellettünk, mint ahogy mi is elmennénk egy hangyaboly zárt világa mellett, nem akarva kapcsolatot teremteni velük.

avi_loeb.jpg

Bár a tudományos világ nem sorakozott fel Loeb elképzelése mögé, sokan figyeltek fel a tudós elgondolására, így valószínűleg könyve is óriási siker lesz (tegyük hozzá: joggal). Személyes véleményemet fogalmazom meg, amikor azt mondom: a legkevésbé sem légből kapott a professzor hipotézise. Az 'Oumuamua mind alakját, mind sebességét, mind pedig pályáját tekintve eltér minden korábban megfigyelt üstököstől és aszteroidától. Ami pedig az idegen civilizáció kérdését illeti: Loeb becslése szerint galaxisunkban (a Tejútrendszerben) legalább 50 milliárd olyan bolygó létezik, amely mind méretét, mind felszíni nyomását, mind légkörét, hőmérsékletét, mágnesességét (mely kiemelkedően fontos a légkör megtartásában) és egyéb paramétereit tekintve is hasonló a Föld adottságaihoz, sőt még vízzel is rendelkezik. Ezek bármelyikén kialakulhatott élet, sőt fejlett életforma, akár a miénket meghaladó civilizáció is (és akkor még nem beszéltünk a galaxisunkon kívüli területekről).  

naprendszer.jpg

Az 'Oumuamua könnyen lehet, hogy egy fejlett kultúra, egy nálunk magasabb technológiai és civilizációs szinten álló életforma "terméke", mely a világűrt kutatja, mint ahogyan mi is szondákat küldünk saját galaxisunk feltérképezésére. Az amerikai Voyager 1 űrszonda 1977 óta rója a világűrt, jelenleg a Naprendszer határvidékén jár, nagyjából 21 milliárd kilométerre tőlünk (61 ezer km/h -val haladva).

De nézzük, miért is olyan nehéz sokak számára elhinni, hogy a rejtélyes objektum nem egy aszteroida, hanem annál sokkal több? Szokatlan és műszerezett űrhajóra cseppet sem emlékeztető megjelenése szerepel első helyen. Vegyük azonban figyelembe azt az eshetőséget is, hogy egy nagyságrendekkel előttünk járó civilizáció egészen más objektumokat készít, mint mi. Ha például egy mai korszerű helikopter megjelenne egy őskori szinten álló emberi közösség látóterében, valószínűleg egyáltalán nem hinnék, hogy emberkéz alkotta dologgal állnak szemben, hiszen az ő fogalmaik szerint az ember kőbaltát, kést, lándzsát készít, ám az előttük felbukkanó rejtélyes dolog inkább egy óriási szitakötőre emlékezteti őket. Ugyanígy mi is csak saját fejlettségünknek megfelelő határok közt tudunk gondolkodni a világűrben keringő tárgyakról, nem feltételezve, hogy egy fejlett eszköz nagyon eltérhet attól, amit jelenleg tudósaink előállítanak az űr meghódítására.

Ha az Oumuamua valóban idegen civilizáció terméke, akkor könnyen lehetséges, hogy felfedezte az emberiség földi kultúráját és talán érdemesnek minősíti majd a kapcsolatfelvételre is. Az már más kérdés, hogy ez mennyire lenne kedvező számunkra, tekintve, hogy a történelemben eddig a fejlettebb világok rendszerint eltiporták a gyengébbeket, mint ahogyan az amerikai indiánok világát felfedező spanyol, portugál majd angol felfedezők is majdnem kiirtották a fejletlenebb azték, maja, később pedig az Észak-amerikai indián civilizációkat.

Felhasznált anyagok:

 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

2020.12.12.23:25

 

Helyek, ahol jelenleg is háborúk zajlanak [57.]

A 2020-as esztendő úgy vonul be jelenkorunk történelmében, mint válságok sújtotta időszak. Ennek oka nem csak a COVID-19 járvány, melynek halálos áldozatainak száma közeledik a kétmillióhoz (jelenleg 1,61 milliónál tart), hanem számtalan egyéb katasztrófa is: a migrációs válság, a terrorizmus, a sok övezetben általánossá váló éhezés és nagy mértékben a sok fegyveres harc, illetve háború bolygónk több pontján. Az alábbi térképen, a idei év komolyabb fegyveres konfliktusainak országai láthatóak, vörös színnel jelölve.

haboruk_2020.jpg

A kép adatainak forrása: statista.com

Ezek között akadnak országok közti harcok, belső polgárháborúk és fegyveres villongások is, sőt Mexikó esetében a kábítószer kartellek közti bandaháborúk is (pl a világ legveszélyesebb szervezetének terrorja).

A legsúlyosabb harcok 12 országa

 

Alig egy tucatnyi hely, mégis százezreket, sőt milliókat érintő fegyveres konfliktusok pontjai bolygónkon. A következő országokról van szó: Afganisztán, Jemen, Etiópia, Burkina Faso, Líbia, Perzsa öböl, Kasmír, Venezuela, Ukrajna, Szíria, Szomália, Örményország.

Ezek közt a három afrikai országban - Etiópiában, Líbiában és Burkina Fasoban (melyek egyébként a Föld legforróbb országai közé tartoznak) polgárháborúk zajlanak. Etiópiában a korábban komoly hatalmi pozíciókat birtokló tigré (tigrinya) népesség (illetve annak fegyveres szervezete a TPLF) és az amhara-oromo többséget megtestesítő kormányzat közöttzajlanak a harcok. A tigrék fegyveres szervezetei több tartományban külön-utas hatalmat próbálnak kialakítani, semmibe véve a kormányt és az oromo elnököt (Abij Ahmedet). Líbia egy kettészakadt országgá változott: keleten Tobruk székhellyel egy Egyiptom által támogatott hatalmi központ jött létre (betegségéig Halifa Haftár tábornok vezetésével), míg nyugaton, Tripoli központtal a hivatalos líbiai kormány vezeti Líbia nyugati területeit, erős török támogatással. Burkina Fasoban, ahol a lakosság 60%-a muszlim, évek óta egyre erősebb pozíciókat foglalnak el a nagy iszlamista terrorszervezetek (Iszlám Állam, Al-Kaida), valóságos terror alatt tartva komplett tartományokat. Évente százak, sőt ezrek halnak meg az iszlamista támadásokban, szerte Burkina Fasoban (mely a világ 10 legszegényebb országa közé tartozik).

A háborús országok sorában kiemelkedő jelentőségű Afganisztán, mely ellen 2001 október 7 -én indított támadást az USA és azóta állomásoztat harcoló egységeket a vadregényes államban (Operation Enduring Freedom). Ennek dacára Amerika nem tudja visszaszorítani az iszlamista Talibán mozgalmat. A tálibok napjainkban is uralják Afganisztán nagyobbik részét (elfojtva minden más népet, etnikumot), Amerika pedig a teljes kivonulásra készül. Jemen, mint arab ország speciális helyzetű a háború-sújtotta országok sorában. Területén a húszi, síita kisebbség 2014 augusztusa óta folytat lázadó harcokat (jelentős iráni támogatással) a Szaúd-Arábia által patronált jemeni szunnita kormánnyal szemben. A helyzet humanitárius válsággal fenyeget és 5 év alatt 100 ezer életet követelt. 

haboruk_2020_2.jpg

Afganisztán 2020 (forrás: commondreams.org)

A Pakisztán és India közé ékelődött, de nagyobbrészt Indiához tartozó Kasmírt és a világ legmagasabb hegyei övezik. A muszlim és hindu vallás metszéspontjában lévő himalájai terület 73 éve, 1947 óta vita képezi vita tárgyát. Amikor India tavaly bejelentette a hozzá tartozó övezet autonómiájának megszüntetését, Kasmírban újra fellángoltak az indulatok és a fegyveres villongások illetve terror-akciók. A belső feszültséget a két atomhatalom, India és Pakisztán esetleges háborújának veszélye is súlyosbítja. A Perzsa-öböl Irán expanzív jellegű külpolitikája miatt hosszú évek óta "lőporos hordó" Ázsiában. Az öbölbe érkező olajszállító hajók állandó fenyegetettségnek vannak kitéve és az USA kontra Irán válság gyakran a Perzsa-öbölben lezajlott robbantásos incidensekben (hajók elleni támadásokban) ölt testet. Félő, hogy az USA - Izrael - Irán hármaskonfliktus egyszer valódi háborút szül majd a térségben.

Venezuela Nicolás Maduro elnök 2018 májusi újraválasztása után változott fegyveres válság-övezetté, miután a Madurót el nem fogadók a diktatúra ellen lázadva kezdtek meg-meg újuló lázadásokat, időnként külföldi támogatásokkal. Ukrajna 2014 óta, a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása óta fegyveres harcok színtere, melyek 2020-ban az ország keleti megyéiben, főként Luhanszkban 2020-ban is komoly összecsapásokat hoztak. Következik Szíria, ahol legalább féltucatnyi ország állomásoztat erőket (vagy támogat helyszíni csapatokat), így például Törökország, Irán, Oroszország és az USA is, miközben a diktatúra ellen lázadók is számtalan politikai csoportra oszlanak, nem beszélve a hazátlan kurdokról (akik Szíria északi részén próbálnak némi autonómiát kiharcolni). Szomália már 1991 óta, Mohamed Sziad Barré elnök elűzése óta él folyamatos harcokban. Ugyan 2012-ben egy nemzetközileg is elismert kormányzat került végre hatalomra a fővárosban, ám sajnos a mai napig nem képes visszaszorítani a főleg délen erős iszlamista al-Shabaab terrorszervezet harcosait. Az ENSZ békefenntartókat sz USA pedig ütőképes katonai egységeket (700 főt) állomásoztat Szomáliában, de ezek kivonása napirenden van Amerika külpolitikájában. Az aprócska, ám keresztény Örményország hosszú évtizedek óta (1988-tól) áll területvitában és konfliktusban a vele szomszédos, muszlim Azerbajdzsánnal (Hegyi-Karabah kapcsán). A két ország több háborút is megvívott egymással, a legutolsót éppen idén, 2020-ban (szeptember és december közt). Mivel a térség egyik legjelentősebb katonai nagyhatalma, Törökország mindenben támogatja Azerbajdzsánt, így a mostani harcok is azeri győzelemmel végződtek (orosz közvetítéssel lezárva a háborút). A konfliktus kiújulása azonban csak idő kérdése.

A posztban kiemelt 12 ország mellett rengeteg más állam is rendszeres harcok színtere, így például Nigéria, Közép-Afrika, Indonézia, Zaire, Dél-Szudán így elmondható, hogy Földünk 2020-ban sem lehetett a globális béke planétája. Sőt sajnos olyan konfliktusok is kialakultak, melyek nagyhatalmak közti háború veszélyét tartogatják: így a Kína  - USA viszály, illetve az Észak-Korea - USA feszültség.

Felhasznált források:

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

2020.12.12.23:25

Amerikai váltógazdaság: demokraták és republikánusok harca [56.]

Az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedésére az ország megalakulása óta (1783) jellemző az úgynevezett politikai váltógazdaság rendszere, amikor két nagy párt felváltva veszi kezébe a kormányzást.

kave_nyitokep.jpg

Kép forrása: mprnews.org

Ez a két párt kezdetben, Andrew Jackson elnöksége előtt (1825-1829) még Föderalista és Antiföderalista néven létezett, majd később, napjainkig terjedően a demokrata illetve republikánus párt nevet kapta. Andrew Jackson megátalkodott, konok és erőszakos természetével kiérdemelte a "jackass" (hím szamár) gúnynevet, melyet később sorra megkaptak a demokraták, mígnem büszke szimbólumukká vált (máig) a szamár. A Republikánus Párt szimbóluma három évtizeddel később keletkezett, amikor a polgárháború küszöbén Abraham Lincoln - az Egyesült Államok föderatív, unionista berendezkedéséhez minden áron ragaszkodva - meghátrálás nélküli előretörést ígérve egy elefánthoz hasonlította az északiak harcmodorát. Így vált az antiföderalistákból lett déli demokraták szimbóluma a szamár, az északi föderalista republikánusoké pedig az elefánt.

amerikai_partok.jpg

A kép forrása: clipart-library.com

Később a polgárháború után a két párt támogatottsága nem követte szorosan a korábbi észak - dél alapú megosztottságot, bár a XX. századra jellemzővé vált, hogy a keleti és nyugati part nagyvárosaiban többször tudtak nyerni a demokraták, míg a középnyugatot sokszor a republikánusok vitték el (így volt ez most is, a Trump - Biden választási harcban).

Jelentős különbségek mutatkoznak a két párt szavazói-támogatói körét illetően is, melyet sok közvélemény-kutató vizsgált már, megállapítva, hogy bár nem nagyon lehet kizárólagosságokat és általánosításokat említeni, mégis körvonalazható két tábor. Egyik oldalon a konzervatív felfogású (gyakran nacionalista), Európában jobboldalinak megfelelő, fehér-többségű középrétegek állnak, nagy részben a messzi középnyugaton (Montana-Kansas-Texas vonalon). Jellemzően republikánus szavazók a fegyveres testületek tagjai, a rendőrök és katonák is. Ezzel a táborral szemben a másik oldalon lévő demokrata szavazók közt nagyon sok a színesbőrű, a latin származású (spanyol ajkú), a nagyvárosokban élő szegény, illetve a polgári középrétegbe tartozó értelmiségi és művész. (A filmvilág többsége is rendszerint a demokrata elnökjelölteket támogatja.)

usa_valaszt_2016_2020.jpg

Ha az elmúlt két választást nézzük (a 2016-os és idei voksolást - lásd fenti térképünket), feltűnhet, hogy a három legnagyobb amerikai város, Los Angeles (és vele egész Kalifornia), New York illetve Chicago (és vele Illinois) demokrata többségűnek mondható. (Ezek mind 4 éve, mind pedig idén a demokrata jelöltet támogatták.)

Az USA történetében az egyes demokrata és republikánus ciklusok egymást követték. A két leghosszabb ideig tartó republikánus korszak: 1869 - 1885 közt, illetve 1897 - 1913 közötti években következett és a polgárháború utáni 16 éves rekonstrukciós korszakként, illetve a századforduló 16 éves fellendülési periódusaként vonult be Amerika történetébe (utóbbi Theodore Roosevelthez kötődik leginkább). Ami a leghosszabb demokrata időszakot illeti: ez 1933 és 1953 között tartott (leginkább Franklin Delano Roosevelt elnöksége alatt).

elnokok_usa.jpg

Az USA elnökei az utóbbi 100 évben (a kép forrása: fabius.blog.hu)

Érdekes eredményt hoz az egyes nagy történelmi események alapján történő vizsgálódás is, ha megnézzük, hogy mely korszakban, melyik párt irányította Amerikát. A polgárháborút követően és a századfordulón is - mint már említettük - republikánus volt a vezetés, ám a két világháború alatt végig demokrata elnökök és kabinetek kormányozták az Egyesült Államokat (Woodrow Wilson 1913 - 1921 között, így az I. világháborúban is, Franklin D. Roosevelt 1933 - 1945 között, a második nagy világégés alatt). A vietnámi háború már vegyesen alakult: előbb 1963-1969 közt Lyndon B. Johnson demokrataként, majd 1969-1973 közt Richard Nixon republikánusként birtokolta a Fehér Házat. Kiemelt jelentőségű a hidegháború lezárulása, mely Ronald Reagan és idősebb George Bush, összesen 12 évig tartó republikánus időszakában történt, 1981 - 1993 között.

A legelterjedtebb közvélekedés szerint a polgárháború utáni amerikai történelem legjobb demokrata elnöke egyértelműen Franlkin D. Roosevelt volt, ugyanakkor a republikánusokat illetően már erősen megoszlanak a vélemények, mégpedig négy jelölt között: Lincoln, Theodore Roosevelt, Eisenhower és Ronald Reagan. Mindegyiküket sikeresnek lehet nevezni, más-más okokból. Ráadásul ott vannak mindkét oldal nagy, XVIII. századi "ikonjai" (az alapító atyák) Thomas Jefferson a demokratáknál, Monroe és Adams a republikánusoknál.

usa_elnokok_tablo.jpg

Nehéz tehát mérleget vonni arról, hogy a republikánusok vagy demokraták pártja volt e sikeresebb a történelemben. Ennek fő oka, hogy a kérdés rengeteg szubjektumot rejt: mit tekintünk például sikernek (gazdasági fellendülést, pacifista külpolitikát vagyis a háborúk elkerülését esetleg a belső békét ... stb), mihez kötjük egy-egy elnök megítélését (szavahihetőség, bizonyos elvek képviselete ... stb), mennyire fontos számunkra egy-egy világnézet hű képviselete (hagyományőrzés, progresszivitás, erős szociálpolitika, patriotizmus) és sorolhatnánk a szempontokat. (Személyes kedvenceim közé tartozik például a demokratáknál John F. Kennedy és Bill Clinton, akiket jó elnököknek tartok, de akik ugyanakkor meglehetősen megosztó személyiségek a mai napig.)

Összefoglalva: megfelelő tájékozódás után alighanem magunknak kell döntenünk a pártok és elnökök megítélése kérdésében. Akárcsak a szimpátiát és hitelességet illetően most, Trump és Biden vetélkedése kapcsán.

Felhasznált és ajánlott irodalom:

  • Sellers-May-McMillan: Az Egyesült Államok története. Maecenas Könyvek, Bp. 1995.
  • Hahner Péter: Az USA elnökei. Animus Kiadó, Bp., 2012.

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

2020.11.09.17:30

 

Továbbra is Trump maradhat, 5 okból [55.]

Vagy jöhet Biden, más okokból

Esélyesnek látszik november 4-én szerdán reggel, hogy Donald Trump folytathatja majd elnökségét egy újabb 4 éves ciklussal 2021-től is. A választás előtti utolsó napokban még nagyon szoros, fej-fej melletti versengésről szóltak az elemzői hírek, sőt az amerikai médiumok többsége inkább Biden győzelmét prognosztizálta. Az első befutó adatok és közvélemény-kutatások azonban már nagyon hasonló szavazatszámokról szóltak, a billegő államokban inkább Trump elsőbbségével. Ez a poszt előbb Trump esetleges győzelmének okait boncolgatja (ha ő nyer, az vajon miért lehet), majd Biden diadalának hátterét taglalja (megfejtve, hogy ha így alakulna, az miért lenne lehetséges).

trump_nov.JPG

Tóth Gergely (telex.hu) elemzése (2020 november negyedekei állapot.)

Bidennek hoznia kell(ene) Arizonát (ez szinte biztos) és Nebraska 2. számú választókerületét (ez az állam unortodox módon a képviselőházi választókerületek szerint osztja szét az elektorait, ebből valószínűleg egyet meg fog csípni Biden), ezen kívül nyernie kell Michiganben és Wisconsinban. Apró bökkenő, hogy mindkét államban Trump vezet, igaz, a feldolgozásra váró szavazatok olyan forrásból érkeznek, hogy nem kizárt a demokrata fordítás. Meg kell nyernie a 20 elektort adó Pennsylvaniát, ahol a szavazatok kétharmadának összeszámlálását követően tetemes, 14 százalékos hátrányban van; illetve Michigant és Wisconsint. A michigani és wisconsini kötelező körök mellé elég lenne hoznia a 16 elektort biztosító Georgiát vagy Észak-Karolinát is; viszont ez utóbbiakban hiába záródik az a bizonyos olló, a szavazatok több mint 90 százalékát összeszámlálták, így egyre valószínűtlenebb a demokrata győzelem. /telex.hu/

Mit várhattunk volna Bidentől? Joe Biden a demokraták elnökjelöltje egy sokkal megengedőbb, toleránsabb és humánusabb menekült-politikát ígért, amihez a szegények, rászorultak kiterjedtebb támogatása társult volna. Biden egyértelműen Barack Obama egészségügyi és szociális belpolitikájának folytatására készült. Gyökeres fordulat lett volna várható a klímapolitikában is (annak sokkal komolyabban-vételével), mint ahogyan a belső zavarások kezelésében is egészen más hozzáállást ígért a Biden-csapat. Ami viszont valóban súlyponti kérdésként merült fel, az az amerikai gazdaság-irányítás illetve a külpolitika. Ezzel el is érkeztünk a fő kérdéshez: miért várható Trump győzelme.

  • Első ok: Trump alapvetően javítani tudott - főleg az Obama-korszakhoz képest - az amerikai gazdaság helyzetén, ami főleg annak figyelembevételével nagy teljesítmény, hogy a világjárvány miatt egy recessziós közegben kellett az Egyesült Államoknak gazdasági téren talpon maradnia. 
  • Második ok, hogy egy globális válságban az USA lakossága nem szokott vezetőt-váltani, sokkal jellemzőbb a legfőbb vezető támogatása, ha komoly bajba kerül az ország.
  • Harmadik ok: Biden bizonytalansági tényező mind életkora, mind szellemi-egészségi állapota, mind pedig korrupciós múltja miatt. Márpedig válság-helyzetben a bizonytalanság a leginkább kerülendő körülmény. (Tegyük még hozzá: esetleges munkaképtelensége esetén alelnöke lépne a helyébe, ám Kamala Harris - mint első női, afroamerikai indiai alelök-jelölt - újabb bizonytalansági tényező a választók többségénél.)
  • Negyedik ok: Trump külpolitikája egy USA központú, politikailag az amerikai érdekeket maximálisan képviselő és a demokraták külpolitikánál jobban patrióta felfogású diplomáciát képvisel
  • Ötödik ok: a migránsok, menekültek, illegálisan érkezők és törvénytelenül az Egyesült Államokban tartózkodók kérdésében (akik együttesen több milliós létszámot képviselnek az USA -ban) Trump politikája a határozottabb és a többség számára nagyobb biztonságot adó.

trump_biden_map.JPG

A kép forrása: WPTA21.com

Más kérdés, hogy a világ, azon belül is Európa illetve Magyarország nyer e egy újabb Trump-korszakkal? A válasz: sajnos nem. A mindenkit, de főleg gyermekeinket komolyan érintő klíma-helyzet tovább romlik majd (ezen a téren Trumptól semmi előrelépés nem várható) és az Amerika - Európa kapcsolatrendszer (mely bennünket, magyarokat közelről érint) egy folytatódó távolodást élhet meg. Nem beszélve a kalandor jellegű Trump-külpolitika veszélyeiről, melyek a világbiztonságot alapvetően befolyásolják (sajnos negatív irányba).

Ezzel el is érkeztünk oda, hogy ha Biden győzne, az vajon miért lenne lehetséges?  Itt is öt tényező említhető meg, nézzük ezeket:

  • Első ok: az embereknek elegük van a megosztottságból, a széthúzásból, a belső harcokból, mindabból, amit a jelenlegi republikánus oldal tesz az Egyesült Államokkal
  • Második ok: Trump rosszul kezeli a belső zavargásokat, mindenfajta toleranciát mellőzve
  • Harmadik ok: Trump rosszul kezeli a koronavírus járványt, eleinte semmibe vette a veszélyt, később pedig látszat-intézkedéseket tett csupán
  • Negyedik ok: Külpolitika . Az Egyesült Államok már-már háború-közeli feszültséghelyzetbe került Kínával és Iránnal is, elsősorban a Trump kabinet kemény diplomáciája miatt.
  • Ötödik ok: Migráns-politika, mely Trump alatt az USA -ba illegálisan érkezők visszatartására és kiutasítására fókuszál, nem gondolva azokra a milliókra, akik már egy ideje az országban élnek, dolgoznak és alapítanak családot.

electorok_usa.jpg

A kép forrása: britannica.com

A fenti térképen az USA államai láthatóak, mindegyikben egy számmal, mely az adott állam népesség-arányosan meghatározott elektori számát jelenti. A pirossal jelzett államok adják a legtöbb elektort, ezek: Kalifornia, Texas, New York, Florida, Pennsylvania, Illinois. Összesen 538 elektori szavazat létezik, de aki 270-et begyűjt, az megnyeri a választást. Lapzártánkkor (november 4-én este) Bidennek már 253 elektori voksa volt a billegőnek számító Wisconsin és Michigan megnyerésével. November 4-én este tehát, még nem dőlt el semmi. De melyik jelölt hozna fellendülést és biztonságos jövőt?

Összességében azt mondhatjuk: az USA Trump elnökségével járna jobban, a világ pedig Bidenével.

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

2020.11.04.10:50

Halloween ünnepének története [54.]

Minden évben október 31 a Halloween ünnepe, november 1 a Mindenszentek napja, november 2 pedig a halottak napja. Három ünnep, melyek mindegyikét megülhetjük, mert egymástól többé-kevésbé függetlenek és mindhárom ősi gyökerekkel bír. Igen, nem tévedés: bizony a Halloween is.

halloween1.jpg

kép forrása: foxnews.com

Az ősi időkben, a történelmi ókorban, a Római Birodalom idején, egészen pontosan a Krisztus előtti első században (vagyis még bőven a kereszténység előtt) a Brit-szigeteken már ünnep volt Samhain szokása. Ekkoriban Samhain havának, azaz a novembernek az első napja előtt a druida papok a holtak szellemeinek várására szólították fel a lakosságot. A korabeli Anglia területén a kelta őslakosság tehát már több mint 2000 éve is fontosnak tartotta, hogy az elhunytak számára legyen egy külön nap az év során, amikor rájuk emlékezhetnek. Aztán jött a római hódítás, Claudis császár parancsára és Krisztus után 43-ban Britannia néven új provincia született, Róma fennhatósága alatt a birodalom szerves részeként.

A Samhain havának szokása (vagyis a halottak megünneplése) a Római Birodalom alatt, annak kereszténnyé válása során beolvadt a keresztény kultúrkörbe. Később, 313 után, vagyis a Milanoi Edictumot követően általánossá vált a régi, pogánynak bélyegzett kelta szokások és rítusok kereszténnyé változtatása. (A Milanoi Edictum bevezette a szabad vallásgyakorlatot vagyis, a kereszténység szabad gyakorlását a brodalomban.) Ekkor vált Samhain ünnepe is "mindenszentek előestéjévé", így angolul "All Hallows Eve" lett a neve, mely összeolvasva: Halloween lett. A kereszténység már bibliai magyarázattal látta el az ünnepet, elhalványult annak ősi, kereszténység előtti, így pogánynak bélyegzett jellege.

halloween3.jpg

Druida papok a kereszténység előtti Angliában (forrás: pinterest)

Halloween ünnepe az újkor kezdetén sajátos szokással is bővült a Brit-szigeteken, ez lett a töklámpás faragásának hagyománya. A szokás hátterében egy XVII. századi ír legenda állt, mely szerint egyszer egy részeges kovács, bizonyos Jack O'Lantern megleckéztette az ördögöt. Rávette ugyanis arra, hogy kiállja a kovács próbáját. Fogadtak: ha felmászik az ördög a fára és utána le is tud arról jönni, akkor bizonyítja, hogy okosabb a kovácsnál. Csakhogy az ördög nem tudott lejönni a fáról, mert mihelyt arra felmászott, a kovács azonnal egy keresztet karcolt a fa törzsébe, melyen az ördög nem mert áthaladni. Így a fán rekedt és csak úgy jöhetett le, hogy megígérte: nem viszi magával a kovácsot, ha az meghalna. A kovács persze végül meghalt és lelke találkozott is az ördöggel, aki lámpásként egy örökké égő fadarabot adott neki, hogy visszataláljon az élők közé. Ám a kovács lelke nem talált vissza az élőkhöz és azóta is a pokol illetve a menny között bolyong, egy kivájt répába helyezett égő fadarabbal a kezében. Innentől Halloween napján a halottakra egy égő fadarabbal emlékeztek, melyet egy kifaragott répába helyeztek, ahogyan a kovács is tett.

halloween2.jpg

kép forrása: historicmysteriez.com

Később a XVIII - XIX. században a szokás módosult: az emberek Halloween napján már nem répába, hanem tökbe helyezték a lámpásokat, így emlékeztek a halottakra mindenszentek előestéjén. A Brit-szigetekről aztán a szokás az Egyesült Államokba is átkerült majd sorra megjelent a legtöbb angolszász országban.

A Festum Omnium Sanctorum, azaz a "mindenszentek ünnepe" a VIII. század óta november elsején megtartott keresztény ünnep lett (hivatalosan 835-től , IV. Gergely pápa döntése nyomán) és az üdvözült lelkekre emlékezés alkalmává vált. A Commemoratio Omnium Defunctorum, azaz a "halottak napja" pedig 998-tól, Szent Odilo kezdeményezésére vált keresztény ünneppé, amikor a még nem üdvözült lelkekért imádkozunk, értük gyertyát gyújtunk, szent misén imádkozunk és sírjaikat tesszük rendbe.

Felhasznált irodalom:

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpghalloween4.jpg

2020.10.29.20:37

Trump vagy Biden? [53.]

Hamarosan sor kerül az amerikai elnökválasztásra, mégpedig 2020 november harmadikán, amikor a jelenleg hivatalban lévő, republikánus támogatottságú, 74 éves Donald Trump méri össze erejét (és népszerűségét), a demokrata színekben induló, 77 éves (november 20-án már 78-at betöltő), ír-katolikus Joe Biden szenátorral. Cikkünk legfőbb jellemzőiket és várható politikai szándékaikat veti össze, bemutatva őket röviden.

usa_elnokvalasztas.jpg

Ha Biden nyerne - amire az elemzők szerint 60-70% az esély - akkor John F. Kennedy óta először lenne újra katolikus elnöke az Egyesült Államoknak. Ráadásul Biden alelnök-jelöltje egy színesbőrű hölgy, Kamala Harris (korábban kaliforniai ügyész, jamaicai és indiai bevándorlók gyermeke), ami ugyancsak különlegesség és mellesleg teljesen egyedi az USA politikai történetében (mármint a színesbőrű női alelnök). Folytatva a sajátosságok sorát: Biden birtokolhatná az amerikai történelem legidősebben megválasztott elnöke "címet" is, hiszen még beiktatása előtt betölti a 78-at (nem sokkal a választások után). Mint ismeretes jelenleg ezt a "rekordot" még Trump tartja, aki 4 hónappal 70. születésnapja után nyerte meg a választásokat 2016-ban (előtte pedig Ronald Reagan volt a legidősebben hatalomra került elnök, aki beiktatása után 3 héttel ünnepelte a 70-et).

Ami a két elnökjelölt politikáját illeti: kilenc kérdésben mindenképp lényeges és fontos különbségek figyelhetőek meg közöttük. Nézzük ezeket sorban:

  1. Járvány-politika
  2. Gazdaságpolitika
  3. Környezetvédelmi politika
  4. A belső zavargások kezelése
  5. Puerto Rico és Washington állami rangra emelésének kérdése
  6. Az Európához fűződő gazdasági viszony alakítása
  7. A határok lezárásának és az illegális bevándorlók kitoloncolásának kérdése
  8. Kína-politika
  9. Irán-politika

A felsoroltakat illetően Trump politikája közismert: a járvány-helyzetet rosszul kezelte, majd tagadta, végül látszat intézkedéseket hozott és ígérgetésekbe kezdett (csoda-vakcina, csoda-gyógyszer, amit csakis Amerika tud előállítani ... stb). A gazdaságpolitikája viszont kifejezetten jól alakult, az amerikai gazdaság teljesítményén ugyanis javítani tudott (az általános recessziós hatások és járvány-helyzet ellenére is) és jelentősen csökkenteni tudta a munkanélküliséget.

trump_biden_vita.jpg

Trump-Biden vita szeptember 30-án Salt Lake Cityben (forrás: theprint.hu)

A Trump által képviselt környezetvédelmi-politika ugyanakkor a katasztrófával egyenlő, sőt sokak szerint az USA kiléptetése a nemzetközi klímavédelmi egyezményből egyenesen megbocsáthatatlan bűn. A belső zavargásokkal kapcsolatban (melyek május 25-én a George Floyd színesbőrű lakos elleni rendőri fellépés és gyilkosság nyomán kezdődtek) Trump képtelen volt a békét keresve fellépni és inkább a szélsőjobbnak kedvezett mindvégig. Puerto Rico és Washington 51., illetve 52. államként való elismerése megosztja Amerikát, Trump viszont inkább Grönland félkomoly felvásárlásával foglalkozott eddig. Az Európához fűződő amerikai gazdasági viszony alakulását Trump alatt a fokozatos távolodás jellemezte és sokak szerint a tendencia fokozódni fog, ha újabb 4 évre marad a Fehér Házban. A határok és illegális bevándorlók kérdésében a jelenlegi elnök keményvonalas politikát folytat, akárcsak Kína és Irán ügyében, mely államokat ellenségként tünteti fel.

Biden politikai szándékai sajnos kevéssé ismertek, a kampány nagy részében inkább azt a taktikát választotta, hogy hagyta Trump hibáinak folyamatos napirenden tartását és ezeket emelte ki kommunikációs megnyilvánulásaiban. Ugyanakkor a Biden mögött álló demokraták szándékai alapján feltételezhető, hogy a kilenc felsorolt kérdésben épp ellentétes lesz politikája (ha hatalomra kerül). Biden támogatói felelősségteljesebb környezetvédelmi politikát, a belső nyugalom helyreállítását, Európa-partnerséget, humánusabb menekült-politikát és kompromisszumkészebb Kína-, illetve Irán politikát várnak jelöltjüktől.

usa_voksolo_allamok.jpg

Kép forrása: mandiner.hu 2020.szeptember 17.

Jelenleg az elemzők szerint Biden vezet a versenyben, de a billegő körzetek sokat számítanak majd az utolsó hajrában [lásd fenti térképen a szürkével jelölt államok]. A legutóbbi kongresszusi választásokon (2016-ban) az előzetes felmérések több százalékpontos Clinton előnyt mutattak, mégis Trump győzött végül, annak dacára, hogy Hillary Clinton valóban több szavazatot kapott. A sajátos amerikai választási törvények okozták ezt a furcsa helyzetet, ugyanis súlyozottan számít hogy hány állam támogat egy jelöltet és kevésbé az, hogy abszolut számban hány szavazatot kap. Most hasonló a helyzet: Biden vezet, de könnyen lehet, hogy még a 8-9 százalékos fölényt is áthidal majd, ha több amerikai államban tarol Trump. Bizonytalan még az is, hogy a 2016-os választáshoz hasonlóan újra felmerül e majd a választási csalás, melyet ezúttal is orosz vagy Trumpnak dolgozó hackerek követhetnek el.

Jelentős a tét: a világ legerősebb gazdasági - katonai nagyhatalma vehet új irányt Biden győzelme esetén, ami kihatással lesz a Föld egészére így ránk magyarokra is (ha valóban győzni tud). Meglátjuk, 17 nap múlva kiderül!

Felhasznált források:

***

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

2020.10.15.(18:24)

 

Kis lépésekkel a Mars meghódítása felé [52.]

A Mars a hozzánk legközelebb keringő bolygók egyike, valójában egyik szomszédunk a Naprendszerben. A környező kőzetbolygók közül a Naphoz közelebbi szomszédunk a Vénusz (melynek felületén állandóan 500 fokos hőség tombol, ám mérete és tömege a Földéhez hasonló), másik "oldalon" pedig a Mars folytatja örök útját (saját pályáján) és ugyan sokkal kisebb méretű mint a Föld, ám felületén lényegesen elviselhetőbb hőmérséklet jellemző (már ha annak vesszük a mínusz 40 fokos átlaghőmérsékletet).

mars1.jpg

Kép forrása: photojournal.jpl.nasa.gov

Ha az emberiség határait keresi (és ezt teszi már sok száz éve a legmagasabb hegycsúcsok és legmélyebb tengerárkok meghódításától kezdődően), akkor a következő teljesítendő cél egy szomszédos bolygó lehet, vagyis a Vénusz vagy a Mars. Ezen a ponton közbevetődik a Hold (melyre először 1969-ben lépett ember), hiszen azt is meghódítottuk, de az igazság az, hogy a Hold csak "mellékbolygónak" tekinthető. A Hold esetében a név és az égitest-típus ugyanis egybeesik (mint Izlandnál), hiszen a hold mint csillagászati kifejezés mindig azt az égitestet jelenti, mely egy bolygó körül kering (a Marsnak például két holdja is van). Így tehát a Hold (nagy kezdőbetűvel) meghódítása - bár kétségtelenül óriási tudományos tett volt annak idején - valójában nem egy önálló, teljes értékű bolygó megszerzését jelentette.

A téma, vagyis egy szomszédos bolygóra történő emberes küldetés megindítása már csak azért aktuális, mert idén nyáron a kínaiak és az amerikaiak is indítottak keringő, illetve leszálló egységeket a vörös bolygóra. A NASA július 30-án bocsátotta útjára a Persevarence -t, mely előre láthatólag 6 hónap utazást követően 2021 februárjában fog leszállni a Marson, hogy ott fúrásokkal kőzetmintákat vegyen. (Ezeket később egy másik szonda fogja begyűjteni és a Földre juttatni legkésőbb 2032-ig.) A kínaiak szintén júliusban küldték a vörös bolygóra a Tianven-1 elnevezésű szondájukat, mely aztán egyszerre alakít majd ki a Mars pályáján egy keringő egységet és küld a felszínre egy landoló-Marsjárót mely földmintákat vesz majd. Az önjáró felszíni egység előreláthatóan 2021 áprilisában érkezik a Marsra. Érdekességként megemlítendő, hogy egy harmadik ország, az Egyesült Arab Emírségek is jelentős pénzt ölt a Mars-kutatásba: július 20-án indították el ugyanis Al-Amal nevű űrszondájukat, mely a vörös bolygó körül keringve végez majd időjárási megfigyeléseket.

Miért épp a Mars?

Ahogyan a bevezetőben is említettem, a Mars az egyetlen olyan közelünkben lévő kőzetbolygó, melyre képesek vagyunk emberi legénységet juttatni. Hogy mi ennek az oka? Az egyik, hogy elérhető távolságban van: a Föld és a vörös bolygó egymáshoz legközelebbi pálya-pontjukon 56-58 millió kilométerre közelítik meg egymást (ez két évente fordul elő, így például idén, majd legközelebb 2022-ben). Ezzel szemben a többi Naprendszerbeli kőzetbolygó, a Vénuszt leszámítva egyelőre elérhetetlenül messze kering tőlünk. De mi a helyzet a Vénusszal? Közel van - igazság szerint kicsit közelebb is, mint a Mars (legközelebbi pontoknál alig 38 millió km-re) - ám felszíni viszonyai a pokolhoz hasonlatosak: állandó 500 fok a forróság, a százszoros légköri nyomás (93 ezer millibar), kénsavas esők jellemzik, erős üvegházhatással, 200-300 km-es szélviharok tombolnak a felszínen, a légkör pedig 96%-ban széndioxidból áll. A Mars ehhez képest barátságosabb bolygónak tűnik, ám még "ő" is messze áll attól, hogy a földi viszonyokhoz hasonlítsuk: felszíne negyede a Földének, sűrűsége 30%-kal alacsonyabb (emiatt a gravitáció harmadakkora, mint a Földön), a hőmérséklete viszont elviselhető: egyenlítőjén akár plusz fokok is előfordulnak (mértek már +20 fokot is), de jellemzően -40 - -50 fok a bolygóátlag. És most a főbb problémákról: a Marsnak szinte egyáltalán nincs légköre és nincs mágneses tere sem. Ez a két probléma pedig számtalan további súlyos gondot okoz. A mágneses tér ugyanis a kozmoszból érkező sugárzással szembeni védelem miatt lenne fontos és azért is, hogy megtartson egy átalakítható légkört a bolygó körül. Ám mivel a Mars nem rendelkezik ilyennel, felszíne teljesen védtelen a világűrből érkező káros sugárzással szemben, mely egyébként negyvenszerese a földinek. A felszín ugyancsak védtelen az állandóan becsapódó űrtörmelékkel, meteoritokkal szemben, hiszen azok légkör hiányában nem égnek el a Marshoz közeledve.

mars_kep_adatok.jpg

Az említettek miatt egy bármikor is kialakítandó Mars-felszíni, emberi lakhatás céljából létesítendő telepnek sokak szerint egy barlangban lenne a legjobb helye. További probléma a víz hiánya (mely az új kutatások szerint csak a felszín alatt, jég formájában található meg a Marson). Gond az is természetesen, hogy nincs termőföld és hogy a felszíni viszonyok nagyságrendekkel mostohábbak mint a Földön. A sok vasoxid miatt az egész bolygó vörös színű, rengeteg a hatalmas hegy és vulkán melyek mellett még a Mount Everest is eltörpül. Az Olympus Mons 21 ezer méter magas (!) a Mount Everest pedig csak 8848 m. Az a feltételezés, hogy a légkör hiánya miatt nincsenek felszíni szelek (akár viharos erejűek is) nagyrészt már megdőlt, így egy esetleges Mars- telepet (emberi legénységgel) még a viharok is fenyegetnék. De a legnagyobb probléma a felsoroltak közül a mágnesesség hiánya okozta védtelenség a hatalmas sugárzással szemben.

Ember a Marson? Mikor?

A NASA idén már kilencedik alkalommal küldött felszíni Mars-járókat és szondákat a vörös bolygóra: legelőször 1997-ben érkezett a Marsra amerikaiak alkotta szerkezet, ez volt a Sojourner. Később landolt a Marson a Spirit és az Opportunity, majd következett három szonda, a Pathfinder, a Phoenix és az InSight. Az idei (és 2021-ben Marsra érkező) egység, a Persevarence egy marsi "légkörbe" emelkedő űr-helikopter is visz magával, így most már a Mars közelében történő felszíni repülés lehetőségeit is képesek leszünk felmérni. Ez tekinthető az utolsó lépések egyikének az emberes küldetések megindítása előtt.

mars_earth_pozition.jpg

Kép forrása: pervenimus blog: Mars utazás és kolónia

A vörös bolygó két évente kerül olyan pozícióba, hogy érdemes legyen megkísérelni az odautazást. A Föld és a Mars közt jellemzően 200 - 250 millió km a távolság (a legmesszebbi pozíciójában 402 millió km-re van tőlünk), ám 26 havonta mindössze 56-58 millió km-re közelítjük meg egymást. Egy esetleges emberes küldetés 6-7 hónapig tartana (az 56 millió km-est távolságba). Összehasonlításul: 1969-ben három nap alatt értük el a Holdat, mely alig 384 400 km-re van a Földtől. A számokból is látszik: egy sikeres Mars-misszió óriási tudományos lépés lenne a Föld számára. A kérdés csak annyi: mikor indulhatnak az első űrhajósok a vörös bolygóra? A jelenlegi előrejelzések mindenképp a 2030-as évekre valószínűsítik ennek dátumát. 

Felhasznált irodalom:

***

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

08.12.13:52

 

Tönkretesszük a bolygót, aztán csodálkozunk az időjáráson [51.]

Mindannyian szenvedünk a különböző időjárási anomáliáktól, például most épp a hatalmas esőzésektől (az egyre többször előforduló 50 vagy akár 100 mm -es napi csapadékmennyiségektől), a hőségrekordoktól (2007 július 20-án Kiskunhalason 41,9 fokot mértek) és egyéb szélsőségektől, mint a hatalmas viharok, nyári jégesők, áradások, szárazságok, erdőtüzek ... stb, stb. Közben azonban nem gondolkodunk el azon, hogy miért is van ez az egész?

klima1.jpg

A svájci székhelyű, Genfben működő, a klíma-kutatásban ENSZ támogatással részt vállaló és 1988-ban alakult IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change - Éghajlat-változási Kormányközi Testület) megteszi azonban helyettünk és érdekes, sőt megdöbbentő következtetéseket von le az egyre sűrűbben előforduló globális időjárási anomáliákból.

Az egyik ilyen következtetésük (melyet minden józan gondolkodású, világra nyitott értelmiségi gondolkodó is régen leszűrt már), hogy bizony nagyon is van összefüggés az emberi civilizáció - elmúlt 150 évben (az ipari forradalom kezdete óta) tapasztalt - környezetszennyezése, természetpusztítása, erdőirtása, bioszféra-károsítása és az erre válaszként kialakuló időjárási anomáliák között. Jelenleg bolygónk átlaghőmérséklete 14,69 °C, vagyis 0,75 fokkal magasabb, mint 100 éve. Erre felmerülhet bennünk: 0,75 fok semmi, hiszen ennyi nem is érezhető. A probléma azonban nem így "működik": ugyanis minden tized-foknyi globális átlaghőmérséklet-változás komoly hatást gyakorol a Föld bioszférájára: például a jégsapkák olvadására, a tengerszint emelkedésre, az óceánok sós és édesvíz arányának változására (ami a tengeri áramlatokat is befolyásolja), az elsivatagosodás gyorsulására; nagyobb hőmérséklet emelkedésnél: a gabonafélék terméshozamának csökkenésére, az óceánok elsavasodására, a halállomány-pusztulásra, a levegő oxigéntartalmának csökkenésére ... stb, stb.

klima2.jpg

Az IPCC szerint, ha minden változatlanul megy tovább - vagyis az emberiség környezet-pusztítása nem csökken - akkor 2100 -ra a globális átlaghőmérséklet 3,1 - 3,7 celsius fokkal is növekedhet. Ez már alapvetően változtatná meg az emberiség életkörülményeit és afféle Mad Max szerű apokaliptikus Földet eredményezne (gyakorlatilag szinte élhetetlen körülményekkel). Tehát a tudósok, klímakutatók szerint alig 3 generációra vagyunk a teljes pusztulástól. Unokáink, dédunokáink biztosan, de az sem kizárt, hogy már gyermekeink is mesterséges - szigetszerűen élhető - világba kerülhetnek.

Milyen okok húzódnak a háttérben?

Hogy mi okozza konkrétan mindezt? A kutatók szerint elsősorban az úgynevezett "üvegházhatás" nevű jelenség, amikor a Napból érkező rövid hullámhosszú, nagy energiájú sugárzás a földfelszín elérése és melegítése után, hosszú hullámú, alacsony energiájú sugárzásként nem tud távozni a világűrbe - mert az üvegházhatású gázok tömege megakadályozza a folyamatot és elnyeli a távozni "akaró" sugarakat - így azok itt maradnak és melegítik a bioszférát (üvegházakban tapasztalható viszonyokat teremtve). Hogy melyek azok az üvegházhatású gázok melyek mindezt okozzák? A tudósok több tucatnyit ismernek, de valójában csak alig 5 felelős a probléma 90 százalékáért: a vízgőz (H2O), a széndioxid (CO2), a dinitrogén-oxid (N2O), a metán (CH4) és a kén-hexafluorid (SF6). Ennek a bizonyos "gyilkos ötösnek" a légköri megjelenése azonban rajtunk, embereken múlik.

klima3.jpg

A fosszilis tüzelő-anyagokkal működő hagyományos erőművek a CO2 kibocsátás növekedéséért, a közlekedés, hőerőművek, műtrágyák a N2O kibocsátásért, a mezőgazdaság, hulladékkezelés a CH4 növekedéséért, a villamosipar pedig a SF6 előállításáért felelős. A második körbe tartozó, vagyis a légkörbe kisebb mennyiségben kikerülő anyagok közül a legjelentősebb üvegházhatást okozó gázok az iparban (hűtéstechnikában, tűzoltásban) használt Fluoroform (CHF3), és az aeroszol hajtógázként használt diklór-difluor-metán.

A helyzet sajátos tragikussága, hogy a legtöbb ember csak elszenvedője - és nem alakítója - a súlyosbodó problémának, mert a legtöbb üvegházhatású gázt az ipari nagyhatalmak gyárai ontják a légkörbe. Elsősorban Kína hatalmas hagyományos üzemei, az Egyesült Államok ipari objektumai, közlekedési rendszerei, illetve India, Oroszország és Japán gazdasága felelős a károsanyag-kibocsátás legnagyobb hányadáért.

klima4.jpg

A fenti grafikonokból kiolvasható, hogy az üvegházhatást okozó gazdasági területek közül az ipar és a villamosáram illetve hőtermelés adja a káros-anyag kibocsátás közel felét. A gázok közül a CO2 az abszolút első.

Most ott tart a világ, hogy a felelős nagyhatalmak (elsősorban Donald Trump) elhárítják maguktól a felelősséget, tagadva az egész probléma létezését (nehogy már az ipari nagytőke érdekrendszere sérüljön a klíma-helyzet miatt esetleg bevezetendő korlátozások miatt), a lakosság pedig megosztott: egy része nem kapcsolja össze az egyre sűrűsödő időjárási anomáliákat a klíma-katasztrófát okozó környezetszennyezéssel (és üvegházhatással), másik része pedig tehetetlenül szemléli mindazt ami folyik és bár belátja az összefüggést, saját "ökolábnyomának" csökkentésén túl nem sokat tehet a javulásért.

Pedig ha nem akarunk néhány évtizeden belül egy élhetetlen bolygót, változtatnunk kellene, különben nem a napi 50 mm -es csapadék és napokig tartó esőzés lesz a legnagyobb bajunk az időjárással. [forrás1, forrás2, forrás3, forrás 4]

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

2020.06.17.15:29

süti beállítások módosítása