Érdekes témák egy kávé mellé

Kávészünet

Pablo Escobar halálának valódi körülményei [47.]

2019. december 05. - Fortress

A napokban Budapestre érkezett Victoria Henao, a világ legismertebb drogbárójának, Pablo Escobarnak az özvegye. A látogatás kapcsán sokakban újra felidéződött az egykori maffiavezér élete és rejtélyes halála, mellyel kapcsolatban még napjainkban is rengeteg a tisztázatlan kérdés.

escobar.jpg 

Pablo Escobar (El Patrón) Kolumbiában, egy földműves apa és egy tanító anya gyermekeként láttam meg a napvilágot 1949-ben, mégpedig Medellín közelében (Rionegro városkában). Bár hétköznapi élet várt rá, valójában már 17 évesen letért a kolumbiai "átlag fiatalok" útjáról és előbb egy utcai banda tagjaként, majd bandavezérként kezdett autókat lopni, majd fegyveres emberrablásokat megszervezni. Életében az első fordulópontot az 1970-es évek eleje hozta, amikor megismerkedett az Ochoa testvérekkel és közösen kábítószer kereskedelemmel és egy virágzó csempészhálózat kialakításával kezdtek foglalkozni. Egy Barry Seal nevű amerikai pilóta segítségével repülőgépen bonyolították a kábítószer Észak-Amerikába szállítását. Az üzlet gyorsan beindult és óriási hasznot hozott. 

escobar_csalad.jpg

Escobar életének második nagy fordulópontja 1976-ban érkezett el, amikor megkereste élete első millióját (dollárban), amiből megalapította hírhedt szervezetét a Medellin Kartelt. A siker egyből a csúcsra emelte: még ugyanebben az évben megnősült, elvette Victoria Henaot (gyermekkori szerelmét), majd családot alapított egy lánya és egy fia született. Három évvel később vagyonát megsokszorozva zsebből vásárolta meg (potom 63 millió dollárért) a Hacienda Nápoles névre keresztelt 3 ezer hektáros birtokát Medellín közelében. Luxuskörülmények, medencék, állatkert és egy teljes magánhadsereg vette ott körül, így az ország és a kontinens legbefolyásosabb embere lett.

escobar_haciendanapoles.jpg

Az Escobar-birodalom központja: a Hacienda Napoles

Pablo Escobar 1979 és 1984 között folyamatosan bővítette birodalmát: egyre többen dolgoztak neki, miközben egyre több gyilkosságot követtek el emberei és egyre több hivatalos személyt - rendőrt, vámost, katonát, hivatalnokot, politikust - vesztegettek (vagy félemlítettek) meg a nevében. Hatalma odáig nőtt, hogy 1982-ben már Kolumbia parlamentjében is helyet kapott.

velasquez_popeye.jpgMivel óriási vagyonából jótékonykodásra - iskolák, lakóházak, kórházak építésére - is tudott áldozni, a 80-as évekre még bizonyos népszerűséget is szerzett a nép körében. Hatalma csúcsán (a 80-as évek közepén és második felében) a világ 10 leggazdagabb embere közé emelkedett. (Vagyona a Forbes szerint 89 körül már 30 milliárd dollár volt.) Mindezt a tonnaszám Amerikába csempészett kokainnak köszönhette és annak az árrésnek, ami a kolumbiai és amerikai kilónkénti ár között alakult ki. Kedvelt bérgyilkosa, John Jairo Velásquez (Popeye) mindig kiiktatta ellenfeleit, így ezekben az években alig akadt bárki is, akitől tartania kellett. (Velásquez-Popeye saját bevallása szerint 257 embert ölt meg személyesen Escobar parancsára és további 3 ezer gyilkosságban, merényletben vett részt, vagy felügyelt.)

Legfőbb biztonsági embere egyébként John Jairo Arias Tascón volt, akit mindenki csak úgy hívott a kartellben, hogy Pinina (1990-ben ölte meg a Búsqueda nevű keresőcsoport). A rangsorban őt Mario Alberto Castaño követte (gúnyneve: el Chopo) aki a kartell katonai vezetőjeként szolgálta Escobart egészen 1993 márciusáig, amikor saját lakásában ölte meg a keresőcsoport. A következő ember: Alias el negro Pabón mint El Patron barátjaként szervezte a kábítószer ügyeket külföldön (1990-ben Panamában ölte meg a Cali Kartell.) Az egyik legtermékenyebb sicario (bérgyilkos) a Medellin Kartellben Carlos Mario Alzete Urquijo volt aki bevallottan is 250 emberrel végzett.

sicario.JPG

Escobar sicarioi: Tascón, Pabón, Castano és Alzete

(A további sicariókról is bővebben lehet tájékozódni ezen az oldalon: a legfontosabbak: La Kika (Munoz Musquera), Tyson, Otto (González Franco) és Alias el Mugre  illetve a Los Priscos nevű szervezet egyéb tagjai.

El Patrón az árulást és lopást tűrte el legkevésbé: ha elárulták (mondjuk valamelyik embere összejátszott egy rivális szervezettel, vagy meglopta), különleges kegyetlenséggel állt rajta bosszút: láncűrésszel ölette meg az illetőt, iszonyú kínok között. Becslések szerint Escobar szervezete 1976 és 1993 között tízezrekkel végzett (ebből 30 bíró és 457 rendőr volt).

vallejo.jpgA kokainkirálynak létezett szenvedélyes oldala is: szeretőket tartott, a leghíresebb közülük Virginia Vallejo ismert tévés riporter 1983-tól afféle first lady szerepkörben tündökölt egy ideig oldalán. A nő viszonya később megromlott El Patronnal és menekülni kényszerült előle. Az USA -ba távozva könyvet írt Escobarral folytatott kapcsolatáról, melynek alapján 2017-ben népszerű film készült Javier Bardam és Penélope Cruz főszereplésével. A film Virginia szemszögéből láttatja a drogbárót.

Escobar számára az "aranykor" 1984-ben kezdett el halványodni, amikor (1984 április 30-án) megölette az ellene fellépő kolumbiai igazságügy-minisztert Rodrigo Lara Bonilla t. Ezzel végzetesen elmérgesítette viszonyát az egymást követő kolumbiai kormányokkal.

Az 1984/85 -ös években tovább fokozta az Escobar keltette káoszt az 1985-ös, Igazságügyi Palota (Legfelsőbb Bíróság) elleni véres támadás is, melyet hivatalosan a FARC (Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia) követett el. A szervezet baloldali gerillákból állt és érdekei egy ponton egybeestek Escobar érdekeivel: míg a FARC csak zűrzavart akart kelteni bírók megölésével, addig Escobar az épületben tárolt bizonyítékok, akták eltüntetését akarta elérni. Bár teljes bizonyosság ma sincs rá, de valószínű, hogy a 100 halálos áldozattal járó támadást (melyet végül a kolumbiai hadsereg bevetése hárított el) a FARC és Escobar közösen szervezték meg.

escobar_lara_merenylet.jpg

A kolumbiai igazságügy-minisztert kocsijában ölték meg Bogotában Escobar emberei

Az igazságügy-miniszter elleni merénylet, majd a Legfelsőbb Bíróság elleni támadás után Escobar elfogása már nemzeti üggyé vált a kolumbiai államvezetés számára. Három kolumbiai elnök is mindent bevetett Escobar elfogásáért: előbb Belisario Betancur (1982-1986), majd Virgilio Barco (1986-1990), végül Cesar Trujillo (1990-1994) hirdetett harcot Escobar szervezete ellen. A kolumbiaiak 1983-ban elfogták El Patron legfőbb emberét, Carlos Lehder -t is, majd Betancur elnök 1987-ben kiadta az Egyesült Államoknak. Válaszul Escobar már minisztereket, államtitkárokat, rendőrtiszteket, bírókat, sőt újságírókat is célba vett: szabályos belháború kezdődött Kolumbiában. El Patrón 1989 március 29-én ölette meg az El Espectador nevű országos, nagy tekintélyű lap oknyomozó újságíróját (és jogászát), Héctor Giraldo Gálvez -t, melyre az egész ország felfigyelt, mert már a sajtó-, és a szólás szabadság került veszélybe.

escobar_galvez_merenylet.jpg

Doktor Geraldo Galvez, a népszerű kolumbiai újságíró megölését hírül adó cikk

Később, 1989 augusztus 18-án Escobar szintén megölette a kolumbiai rendőrség egyik legfontosabb vezetőjét, Quintero ezredest és a liberális párt elnökjelöltjét, Luis Carlos Galán -t is, aki a kolumbiai parlamentben az egyik leglelkesebb szószólója volt annak, hogy az ország adja ki az USA nak az elfogott kábítószer-kereskedőket. Galán volt a Medellin Kartell elleni rendőri fellépés legnagyobb támogatója.  Escobar még az 1989-es év végén, a sok merényletet követően is folytatta a gyilkolászást: embereivel bombát helyeztetett el az Avianca Flight 203-as járatán, mert úgy tudta ezen utazik majd César Trujillo elnökjelölt. Számítása azonban nem jött be: a bomba ugyan felrobbant 107 embert megölve, de Trujillo nem volt a gépen (A következő évben Kolumbia elnöke lett.) Mivel az utasok közt két amerikai is akadt, az USA teljes beavatkozási jogot nyert innentől Kolumbiában.

Ezek a gyilkosságok, melyeket miniszterek, újságírók, rendőrök és politikusok és ártatlanok ellen követtek el (mint a felrobbant gép utasai), már Kolumbia, sőt Amerika-szerte hatalmas visszhangot váltottak ki. A közhangulat Escobar ellen fordult, elillant egykori népszerűsége, melyet még adakozó korszakában szerzett. Ennek dacára a belháború csúcspontján Escobar fizetett mindenkinek Kolumbiában, aki megölt egy rendőrt vagy katonát. 1989/90 -re az ország a káosz szélére került. 

A Pablo Escobar elleni hajtóvadászat

A kiadatási program (melyet Betancur indított el) nagyon érzékenyen érintette Escobart: az egyetlen dolog ugyanis, amitől valóban félt, az az amerikaik felé való kiadatás lett. Gyakran mondogatta:

"Inkább egy sírt Kolumbiában, mint egy cellát az Egyesült Államokban".

El Patron azonban nem hagyta magát: 1989 után is folytatta harcát a kolumbiai kormányzat ellen. Közben azonban egyre inkább vesztésre állt ebben a küzdelemben, ugyanis ebben az esztendőben lépett az USA élére az az elnök, George H. W. Bush, aki széles összefogást sürgetett az Escobar vezette birodalom ellen. Ekkor már elfogását sürgette a helyi kormányzat és a CIA mellett több rivális drogszervezet is, melyek közül a legnagyobb, a Cali Kartell volt. Escobar 1991-re belátta: vesztett és jobban jár, ha a megegyezik a kolumbiai kormánnyal, mintha az amerikaiak fogják el. Így önként vonult börtönbe, mégpedig a maga tervezte és épített La Catedral falai közé. Innen tovább működtethette szervezetét, de lényegesen alacsonyabb "fordulatszámon" és sokkal kisebb befolyással.

A változást 1992 nyara hozta, amikor Escobar megtudta, hogy Trujillo elnök az USA kormányával tárgyal az ő átadásáról. Ekkor a megszökés mellett döntött. Innentől viszont élete már nem sokat ért: megszökését követően folyamatosan bujkálnia kellet, elvesztette befolyását saját szervezete felett és magánhadseregére sem számíthatott. 1992 augusztusa (szökése) és 1993 decembere közt Pablo Escobar teljesen magára maradt. Egyetlen testtőr védte és házról - házra, rejtekhelyről - rejtekhelyre menekült. Közben elfogására két komoly szervezet is alakult: a Bloque de Búsqueda, a kolumbiai kormány és a CIA / DEA összefogásában, Hugo Martinez Poveda ezredes vezetésével és a Los Pepes (Perseguides por Pablo Escobar), mely kolumbiai ellenfeleit, riválisait és sértettjeit fogta össze.

A két szervezet közül a Búsqueda volt a jelentősebb. Az Escobar felkutatását és likvidálását vezető csoportot amerikai részről a DE két ügynöke, Javier Peña és Steve Murphy vezette. Ők végezték a nyomozati munka oroszlánrészét.

escobar_pena.jpg

Javier Pena és Steve Murphy az Escobar után nyomozó szervezet amerikai ügynökei

Escobar 16 hónapnyi bujkálás után, 1993 decemberére a kimerültség szélére került: Medellin egyik külvárosi régiójában, a Los Olivos negyedben húzta meg magát (egy kétszintes ház felső lakásában), egyetlen testtőrrel. Magányos volt és hiányzott neki a családja. Attól félt, hogy a CIA feleségével és gyermekeivel fogja majd zsarolni őt. 1993 december 2-án nem bírta tovább és telefonon hívta fel feleségét és fiát. Bár a beszélgetés csak alig 5 percig tartott, a CIA - mely folyamatosan figyelte Medellín külvárosainak telefon-beszélgetéseit - így is bemérte helyzetét. A Bloque de Búsqueda, melynek fegyveresei amerikai kiképzést kaptak még aznap, 1993 december 2-án megindultak Escobar rejtekhelyére, CIA ügynökökkel. A tűzharc rövid ideig tartott, Escobar az ablakon keresztül próbált elmenekülni, de a tetőre kilépve lelőtték.

escobar_halala.jpg

Halálával kapcsolatban azonban sok a kérdőjel: Escobar fia (Juan Pablo Escobar), aki jelenleg Sebastian Marroquín néven éli életét (építészként Argentínában) a mai napig azt állítja, hogy amikor apját bekerítették rejtekhelyén, az főbe lőtte magát így valójában nem a kolumbiai katonák és CIA ügynökök ölték meg. Könyvében, melyet 2014-ben írt (Pablo Escobar: My Father) kiáll véleménye mellett, melyet azonban nem osztanak  a kolumbiai hatóságok.

Escobar valódi bukását - függetlenül attól, hogy végül ki húzta meg a ravaszt - az az összefogás okozta, mely egyetlen erős táborban egyesítette ellenségeit: a CIA -t, a kolumbiai kormányt és a rivális Cali Kartellt. Ez a hármas akadályozta meg, El Patront abban, hogy a szökését követően felhasználja hatalmas szervezetét a védelmében. A Cali Kartell később egyébként szintén a CIA áldozata lett és a későbbi években az amerikai kontinens kábítószer kereskedelmének központja Kolumbiából Mexikóba tevődött, a Sinaloa Kartell és El Chapo kezébe. Az első azonban, aki a drog révén egy egész kontinenst uralt, Pablo Escobar maradt.

Harmat Árpád

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_2.jpg

2019.12.05.13:57

A bejegyzés trackback címe:

https://kaveszunetben.blog.hu/api/trackback/id/tr5715339128

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nietzsche_ 2019.12.05. 22:27:47

A Pablo Escobar képhez szervesen hozzátartozik, iszonyatos kegyetlensége: a filmek kevéssé adják vissza, de bárkit megöletett, aki az útjába állt. Azok, akik keresztbe tettek neki, azonnal kivégeztette, ha saját szervezetéből vált árulóvá egyik embere, akkor meg is kínoztatta halála előtt. A Medellin Kartell még óvatos becslések szerint is 50 ezer ember haláláért felelős.

Argus_ 2019.12.06. 10:07:39

Csak a 85-ös, Legfelsőbb Bíróság elleni támadásban és a 89-es repülőgép robbantásban 200 ártatlant ölt meg.

Másik dolog: saját bizalmi embereit, helyetteseit is megölette már a végén. Senkiben sem bízott. Ezért hagyta el mindenki. Popeye már 1990-ben feladta inkább magát. Pedig ő volt a legmegbízhatóbb bérgyilkosa. De még ő is inkább a börtönt választotta, mint Escobart az utolsó 2-3 évében.

Amúgy Popeye 23 évet ült a 257 gyilkosságért. 2014-ben szabadult. Ma youtuber és népszerűbb Kolumbiában, mint egy pop sztár. :)

Hungarian Geographic · https://www.facebook.com/hungarian.geographic 2019.12.06. 10:34:03

Anno egy évet utazgattam latinamerikában.
Costa Ricában találkoztam egy kolombiai lánnyal, akinek az apukája annak a csapatnak volt a tagja akik levadászták Escobart - mondjuk az ő története egy kicsit más, mint ez az írás...

Exegol_ 2019.12.06. 11:16:02

@Hungarian Geographic: Én személyesen Santoroval meg El Patronal haverkodtam Bogotában és Medellinben. És ő meg hasonlóan mesélte. :)))))

skoda01 2019.12.06. 13:36:19

Pour le Mérite igen igen amikor Santoroval taliztam mondta hogy dumáltatok róla de bocs most megyek mert pont El Patronal van találkozóm aki Hungarian Geographic ról akar valamit mondani.Valami régi Costa Ricai story

sztázi 2019.12.06. 13:51:33

Szegény asszony.Husz évnyi házasság közben semmit se tudott,semmit se sejtett...
Egész Columbia lángokban állt,hullottak az emberek,minden tele volt Escobarral,a sajtó,a tv,az utca..
Apuci mindvégig szerető,gondoskodó családapa,soha nem kiabállt,soha nem volt ideges.. és azt mondta:Drágám!!Én?Ott se vótam!!

Hülyék a tuloldalt..

apro_marosan_petergabor 2019.12.06. 16:16:39

@Argus_: Ez is elképesztő, hogy ez a patkány youtuber lehet.

ZX 2019.12.06. 17:11:10

Úgy emlékszem a fia a könyvben azt írta, hogy a Los Pepes kapta el.

Argus_ 2019.12.06. 17:48:08

@ZX: A fia azt irta a könyvében hogy öngyilkos lett, mikor látta, hogy bekerítették!

Szabi DMC · http://delorean.blog.hu 2019.12.06. 17:56:12

@Hungarian Geographic: jaja, es minden amerikai katona rokona ugy meseli, hogy az o apja/fia/unokaja lotte le Bin Ladent. Az o tortenetuk is akkor marhasag, hogy ok is csak a beavatottak folenyevel kussolnak a blog.hu-n :D

Crom77 2019.12.06. 19:20:24

Jó cikk. Itt másik szintén remek írás:
tiboru.blogrepublik.eu/2011/08/18/pablo-escobar/
Ebben pl szó esik arról, hogy Escobar 1990-ben, mikor már nagyon szorult a nyaka körül a hurok, felajánlotta a kolumbiai kormánynak, hogy kifizeti a teljes államadósságot, ha cserébe életfogytig tartó büntetlenséget kap és békén hagyják. Amikor az USA megtudja hogy foglalkoznak odaát az elfogadással, kicsit bepöccennek és a teljes kolumbiai törvényhozást bűnözővé nyilvánítják és egy a határon állomásozó zöldsapkás deszant dandár által az USA-ba hurcolják, ha ezt meglépik. Letettek róla a kolumbiai vezetésben. :-D

Arkadiai 2019.12.06. 22:00:18

A poszt legelső képén Escobar 26 éves. Ekkor tartóztatták le először (egy rövid időre) 1976-ban.

sztázi 2019.12.07. 12:52:19

@apro_marosan_petergabor:Tudom,hogy sajátos agyalás,mert nem igy működik az igazságszolgáltatás..de B+!!Ha jol számolok 11 ember élete 1 év böri.
azaz,Kb 1 hónap+1 hét böri járt 1 emberéletért, egy tömeggyilkos degenerált állatnak!

(Ezekután nyilvánvaló,h jó korrupt egy xarfészek lehet ott is..)

Ahelyett,hogy rozsdás késsel vagdosták volna a golyóait,vagy élve felgyújtotta volna a tömeg.stb..

sztázi 2019.12.07. 12:58:02

@Argus_: losz..t!Lelőtték,mint a xart!Ennyi!Csak jobban hangzik kifele,jobb a licens,hogy a hős Escobart nem tudták elkapni,mert inkább megölte magát.

ZX 2019.12.07. 15:26:07

@Argus_: @sztázi: Elolvastam az ominózus részt, azt írja a fia, hogy 2 lövést kapott különböző irányból, a 3. lövést a jegyzőkönyv szerint közelről kapta. Ezért gondolja, hogy magát lőtte le, mert azt hangoztatta, hogy élve nem kapják el, a lövedék pedig ott fúródott be ahova mindig mutatott, hogy fejbe lövi magát ha el akarják kapni.

Control_ 2019.12.23. 23:23:51

Azért Escobar életét soha nem választottam volna: végig bujkálnia kellett, mindig félhetett, hogy valaki lelövi vagy felrobbantja.

Exegol 2019.12.27. 20:15:33

@Control_: ... és ez végül be is következett 1993 december 2-án! :)