A korábbiakban már boncolgattuk egy esetleges Mars-utazásnak és Mars-kolónia létrehozásának problémáit, ezúttal azt nézzük meg, hogy milyen más égitesteken lehetséges mindez és milyen körülmények nehezíthetik, vagy tehetik lehetetlenné a kolonizációt. 

A legközelebbi égitest a Hold, alig 384 ezer kilométerre található, ami a világűr távolságait tekintve nagyon közelinek mondható. Mégis csak 45 éve járt ott utoljára ember (ez volt a hatodik Holdra szállás 1972 december 11-én). Más égitestre pedig még soha nem tettük a lábunkat. Hogy miért? Főleg mert sokszoros távolságokról van szó. A Hold utáni legközelebbi égitest, a Vénusz - még legközelebbi pozíciójában is - 38 millió kilométerre van ugyanis tőlünk (ekkor kerül egymáshoz legközelebb a két bolygó). Ez majdnem százszor  több, mint a Föld-Hold távolság. A Mars esetében ez az adat 56 millió km, a Merkúr pedig 77 millió km -es messzeségével szinte elérhetetlennek tűnik számunkra. (És ezek azok a számok, melyek a lehető legkedvezőbb bolygó-együttállások esetén érvényesek. Az említett bolygók pályamozgásaik során sokkal messzebb is kerülnek tőlünk.) Így elmondható: a Naprendszer 3 másik kőzetbolygója közül (Merkúr, Vénusz, Mars) csak a Vénuszt és a Marsot érdemes vizsgálni odautazás és ott tartózkodás szempontjából. A Merkúr nem csak hogy túl messze van, de nincs légköre (nincs felszíni nyomása) erős felszínén a sugárzás és a hőmérséklet -185 illetve +400 fok közt mozog (attól függően, hogy a nap felőli, vagy másik oldali részen mérjük).

A Merkúrt kizárva a Hold után közelséget tekintve a Vénusz következik (38-40 millió km-re van tőlünk), ahová akár 6 hónapnyi utazás után el lehet jutni. Igen ám, de milyen körülményeket találnánk ott? Nagyjából 5 tényező miatt lehetetlen a kolóniateremtés:

1. A Vénusz felszínén, a Naphoz való közelségnek és a rendkívül erős üvegházhatásnak köszönhetően folyton 500 fok közeli a hőmérséklet. (Jellemzően 450-480 celsius.)
2. A légköri nyomás közel százszorosa a Földinek (1013 millibar helyett 92 ezer millibar)
3. Folyamatosak a kénsavas esők és a vulkán-kitörések
4. Állandóak a felszíni viharok, melyek jellemzően 200-300 km/h erejűek
5. Erős a kozmikus sugárzás az egész felszínen

Mindehhez hozzájön természetesen az utazás problémái: túl hosszú az út, túl költséges az egész, túl sok a bizonytalanság benne és túl nagy az utazókat érő káros hatás. Ja, és nem lehet visszajönni természetesen. Aki oda utazik, az ott is marad. Ugyanakkor tudósok felvetették már, hogy a Vénusz körül egy bizonyos légköri tartományban van ózon és a hőmérsékleti illetve légnyomás értékek is kedvezőbbek. Ennek megfelelően afféle "lebegő állomások" képében, még megvalósulhat egy utazók életben tartására alkalmas állomás. Kérdés persze, hogy egy ilyen 50-60 km magasságban lebegő támaszponttal mit nyerne az emberiség, a tudományos megfigyelések hasznán kívül?

Ami a Marsot illető, erről a bolygóról már sokszor esett szó. 2018 után 2035-ben lesz újra alkalmas időpont (úgynevezett átjutási ablak) arra, hogy emberi misszió induljon a Vörös bolygóra. Az odautazás valamivel hosszabb, mint a Vénuszra: 6 hónap helyett kb. 9 hónap lenne. Ám  Marssal is vannak problémák:

1. Globális mágneses tér hiányában a Marson nagyon magas az emberi szervezetre káros, kozmikus sugárzás szintje. (Közel 40-szer annyi, mint amennyit el tudna viselni szervezetünk.) 
2. Túl alacsony a légköri nyomás. (A Földi 1013 mbar helyett csak 7,5 mbar.)
3. Nagyon alacsony a gravitáció, majdnem harmada a Földinek (9,807 m/s² helyett 3,711 m/s²), ami hosszú távon káros lehet az emberi testre. 
4. Egyelőre nem megoldott egy esetleges Mars-telep vízellátása. A tudósok szerint a felszín alatt van ugyan jég, de annak kitermelése problémát okoz.
5. Nem pontosan ismertek a felszíni veszélyek, de komoly kockázatot jelentenek a felszíni viharok (a ritka légkör ellenére igenis vannak ilyenek) és a világűrből érkező esetleges becsapódó meteorit törmelékek.

A felsorolt legfőbb problémákkal szemben viszont pozitívum, hogy a hőmérséklet elviselhető (a bolygóátlag -40 fok), ami ugyan néha a -100 fokot is elérheti, de a marsi egyenlítőn 0 és plusz fokok is előfordulnak. A Merkúr, Vénusz és Mars fizikai jellemzői eleve behatárolják az esetleges emberi ott tartózkodás, kolónia építés lehetőségeit. 

A Marson - szemben a Vénusszal - elvben építhető állandó telep (műszaki akadálya ennek ma már nincs), de a telepnek MINDEN létező életfeltételt biztosítania kellene: levegőt, vizet, nyomást, élelmet, megfelelő hőmérsékletet ahhoz, hogy ott hosszabb időn át életben maradjanak az emberek.

A legtöbb kutató szerint egy felszíni barlangban kialakításra kerülő hermetikusan zárt telep alkalmas lehet egy kolónia fenntartására, az említett feltételek folyamatos biztosításával.

• Első kérdés: megéri e egy Mars-telep létrehozása és van e értelme? 
• Második kérdés: meddig bírnák ki ott az emberek?
• Harmadik kérdés: hogyan védhető ki a pszichikai terhelés az ott tartózkodók esetében?
• Negyedik kérdés: megoldható e a visszaút?

A válaszokat csak mérnökök, orvosok, pszichiáterek és csillagászok tudhatják. Az első kérdés kapcsán gyakran merül fel az a válasz, hogy a tudománynak szüksége van erre a lépésre (a továbbfejlődéshez), illetve, hogy egy földi katasztrófa (mondjuk egy kisbolygóval való ütközés, atomháború ... stb) esetén kell egy hely, ahová átmenekíthető az emberi faj. A második kérdésre a válasz hideg számításokon alapul: meddig biztosítható a levegő, a víz és az élelem egy kolónia számára, ha a telepen mindezek nem állíthatóak elő? (Ha előállíthatóak, akkor persze más a helyzet, mert ebben az esetben jócskán kitolódhat a kolónia élettartama.) A harmadik kérdés a pszichikai terhelés, mely komoly probléma, hiszen bizonyos számú ember folyamatos összezártsága rengeteg súrlódást okozhat, melyek akár végzetessé is válhatnak. (Elég arra gondolni, ha néhány ember agresszívvé válik a bezártságtól és a kolónia tagjai egymás ellen fordulnak, mondjuk néhány évi bezártság után.) A negyedik kérdés, ami a visszaútra vonatkozik: mérnöki feladvány, csakis a tudósok és az elkövetkező évek műszaki fejlődése adhat rá választ.

Az Ares I. és az Ares V. (foto: AFP)

Összességében emberi kolóniák létrehozása (Naprendszerünkben) egyelőre meghaladja tudásunkat és felkészültségünket. Ugyanakkor küszöbön áll ennek kivitelezése. Az amerikai NASA, a kínai CNSA és az orosz RKA mellett (ezek jelenleg a legnagyobb űrügynökségek) a milliárdos Elon Musk is elkülönített már bizonyos pénzforrásokat (vagy legalábbis tervbe vette) egy jövőbeni Mars utazáshoz. Jelenleg azonban még az odaút és a landolás is feladja a leckét, nem beszélve a telep kialakításáról és fenntartásáról, illetve az említett pszichológiai problémák kivédéséről.

Ha tetszett a poszt, keresd Facebook oldalunkat is!

***