Napjainkban az űrkutatás korszakát éljük, amikor az emberiség egyik legfontosabb tudományos célpontja különböző égitestek elérése illetve olyan távolságok megtétele a világűrben, melyek a lehető legmesszebb lévő galaxis-részekről adnak információkat számunkra. A Holdon többször is járt már ember, a Marson azonban (mely a következő legközelebbi égitest) csak különböző eszközökkel vagyunk jelen egyelőre (hiszen több Mars-járó szerkezet van jelenleg is a Vörös bolygón). Viszont a Voyager-2 űrszonda, melyet az emberiség 1977-ben indított útjára, már 17,2 milliárd kilométerre távolodott el Földünktől. Az emberiség a felsorolt eredmények mellett, a legmodernebb távcsöveivel (pl. Hubble űrtávcső) több milliárd fényévre lévő galaxisokat is érzékelni tud.

A kép forrása: www.medium.com

A fejlődés azonban hosszú ideje megtorpant az űrutazás tekintetében, hiszen a jelenlegi hagyományos hajtóművekkel egyetlen fényév megtétele is több, mint 10 ezer évig tartana az emberiség számára. (Az említett Voyager-2 sebessége 17 km/s, és ez a legtöbb amire képesek vagyunk.) Csakhogy a Science Alert című tudományos lap szerint áttörés történt, hiszen az emberiség felfedezte az úgynevezett "antianyagot" (még 1995-ben) melyet a legfrissebb kutatások szerint hajtóművekben is alkalmazni lehet. Az új megoldással drasztikusan és forradalmian meggyorsítható az űrutazás és például a 4,2 fényévre található legközelebbi csillagrendszer, a Proxima Centauri is elérhető lehet alig 5 esztendei utazással. Vagyis 1 fényév megtételéhez (és ezzel a Naprendszer szélének eléréséhez) nem kell már 10 ezer évnyi utazás, csupán kevesebb, mint egyetlen földi év.

Antianyagot vizsgáló berendezés Svájcban (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet [CERN]) Forrás: sciencealert.com

Az antianyagot kutató Positron Dynamics vezérigazgatója Ryan Weed és fizikusa dr Gerard Jackson nem kevesebbet állítanak, mint hogy akár 1-2 évtizeden belül létrehozható lehet egy antianyag űrhajó prototípusa. Szerintünk ugyanis a Kripton-79 által kibocsátott pozitronok felhasználhatóak lehetnek egy olyan hajtóműben, mely az antianyag megsemmisítésével (és fúziós reakcióval) generál tolóerőt. Ugyanakkor késleltetheti a kutatásokat az antianyag-előállítás hihetetlenül magas költsége.

Mindenesetre az már most egyértelműen látszik, hogy antianyag-kutatások napjaink leghaladóbb és legkülönlegesebb tudományos kísérleteit jelentik. Fontosságuk abban rejlik, hogy alapjaiban változtathatják meg tudásunkat a világmindenségről, melyet az antianyag-meghajtás révén bejárhatunk és akár más értelmes életformákkal is képesek lehetünk a találkozásra.

A kép forrása: sciencenews.org

Nem kizárt, hogy akár a legközelebbi csillagrendszerben a Proxima Centauri b jelölésű bolygón is találkozhat az emberiség idegen életformákkal, mint ahogyan a sok tucat egyéb extraszoláris bolygó valamelyikén is, melyek így elérhetővé válhatnak.

Mindenesetre nem túlzás kijelenteni, hogy antianyag-hajtómű feltalálása az emberiség számára legalább akkora jelentőségű és történelmi hatású felfedezés lenne, mint a kerék vagy az elektromosság feltalálása. 

Felhasznált források:

• Adam Barnes, 23 february 2024, sciencealert.com
• Felkai Ádám, 2024 február 25, raketa.hu
• Antianyag - wikipedia.org

 Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!