Alig több mint 3 hónap és november 8-án az USA lakossága megválasztja történetének 45. elnökét. (A legelső elnök 1789-ben George Washington volt.) A jelenleg hivatalban lévő Barack Obama már két ciklust töltött ki presidentként, így a Roosevelt óta érvényben lévő törvény szerint harmadszor már nem választható újra. Ezért 2017 januárjától – a választásokon győztes jelölt ünnepélyes beiktatásától kezdődően – egészen biztos, hogy új elnöke lesz az Egyesült Államoknak. A kérdés csak az, hogy ki?
Hagyományosan a két legnagyobb párt – a republikánus és a demokrata – jelöltjei közt dől majd el a választási küzdelem. Amit a két pártról tudni érdemes – egy rövid áttekintő poszt keretei közt (a mélyebb politológiai elemzésekről most lemondva) – az annyi, hogy a republikánusokat hagyományosan a konzervatív felfogású, módosabb, protestáns, fehér amerikaiak támogatják, és a párt tagjai - vezetői többnyire gazdag nagytőkések és iparmágnások illetve az olajmilliárdos vagy fegyvergyártó cégek prominensei. Jellemzően republikánus szavazók még a rendőrök, illetve az erősen vallásos, hagyományos erkölcsöket képviselő amerikaiak és mindazon nacionalisták, akik az USA világhatalmi szerepét, hadseregének külföldi bevetéseit támogatják. Ezzel a szemben a demokraták táborába a középrétegek értelmiségi polgárcsaládjainak nagy része mellett a szegények, a színes-bőrűek, a spanyol ajkú bevándorlók, a katolikus amerikaiak, a másságot elfogadók és a „békepártiak” tartoznak, akik visszafognák Amerika fegyveres jelenlétét a világban. A nők nagyobbik része általában demokrata szavazó, ami különösen most lesz majd szembeötlő, amikor női jelölt küzd a demokraták színeiben.
A két párt már majdnem két évszázada azonos szimbólumokat használ: a demokraták a szamarat, a republikánusok pedig az elefántot. Érdekesség a dolog háttere is: a szamár 1828 -ig nyúlik vissza, amikor a demokraták vezetőjét Andrew Jacksont konok, erőszakos és megátalkodott természete miatt egy "jackass" -hez (hím szamárhoz) hasonlították, mely jelzőt később minden demokrata megkapta. Az elefánt használata Lincolnig nyúlik vissza és a republikánusok választási plakátjain jelent meg először, azt hirdetve, hogy az északiak elefántként, meghátrálás nélkül harcolnak majd. (Akkoriban az északi jenkik jellemzően republikánusok, a déli rabszolgatartók demokraták voltak.)
Ha a történelmet nézzük, és az eddigi amerikai vezetőket, híres republikánus elnökök voltak: Abraham Lincoln, Herbert Hoover, Dwight Eisenhower, Richard Nixon, Ronald Reagan és a két Bush (apa és fia). Nevezetes demokrata elnökök voltak: Woodrow Wilson (az I. világháború elnöke), Franklin D. Roosevelt, John F. Kennedy, James E. Carter, Bill Clinton és a jelenlegi elnök: Barack Obama.
A republikánusok hivatalos jelöltje a 70 éves ingatlan-milliárdos Donald Trump, a demokratáké pedig az a Hillary Clinton, aki az 1993 és 2001 közt hivatalban lévő 42. amerikai elnök, Bill Clinton felesége. Trump német és skót felmenők leszármazottjaként, New-Yorkban nőtt fel, majd örökölt ingatlan birodalmat apjától. Ma Trump több száz amerikai ingatlan tulajdonosa, köztük plázák, hotelláncok, felhőkarcolók, irodaházak szerepelnek a nevén. (Övé az Empire State Building 50% -a is.) A leggazdagabb amerikaiak közt tartják nyilván. Harmadik feleségénél tart, és 5 gyermek apja.
Hillary Clinton alig egy évvel fiatalabb Trump –nál. Ő egy jóval szegényebb, chicagói polgárcsaládból származik. Jogot tanult férjéhez hasonlóan. Összesen 8 évig (2001-2009 közt) volt szenátor az amerikai képviselőházban és 4 évig (2009-2013 közt) külügyminiszterként is tevékenykedett Obama kormányában. Mind szenátorként, mind first ladyként végig az emberi jogokért a női egyenlőségért és a gyermekvédelemért állt ki. Külügyminiszteri tevékenységét azonban számtalan kritika érte (arab ügyek, államtitkok felelőtlen kezelése, ..stb). Hillary Clinton felvilágosult, tájékozott, nyitott politikus, akinek szakmailag (pénzügyileg és gazdaságilag) rátermett csapat áll rendelkezésére. Magánéletét illetően: egyszer ment férjhez (Bill Clintonhoz) és egyetlen gyermek, a 36 éves Chelsea Clinton édesanyja.
A két jelölt két nagyon különböző Amerikát képzel el. Anélkül, hogy részletesen belemennénk programjaik eltéréseibe, érdemes megjegyeznünk kettejük alapvető különbségeit. Trump nagy hatalmú ember, akinek milliárdjai vannak és tízezrek felettese. Hozzászokott a parancsolgatáshoz és ahhoz, hogy emberek ugorjanak minden szavára. Ezzel együtt a politika világában újoncnak számít, kiszámíthatatlan, meggondolatlan, tapasztalatlan. Mégis képviseli a republikánus érdekeket, a nagytőkés felső-középosztály és a rendpárti átlag amerikaiak „ízlését” követve. Nem tudni, hogy belpolitikai szempontból mivé alakítaná Amerikát, de a külpolitikában gyökeres változásokat ígér, sajnos kiszámíthatatlan és amatőr húzásokkal. Tervei közt szerepel például a NATO „leépítése” (ami tegyük hozzá nem éppen tipikus republikánus lépés volna), és az orosz térnyerés (Ukrajna, Krím, Kelet-Európa, Grúzia, Közép-Kelet) elfogadása. Egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tervez, mint például az általános adócsökkentéssel egyidejűleg történő szociális kiadások (nyugdíjak, családtámogatások) szinten tartását vagy akár növelését, a katonai költségvetés felturbózása mellett. Gazdasági nacionalizmusát sokan protekcionista gazdaságpolitikának nevezik, mely átalakítani az USA jelenlegi rendszerét.
Hillary Clinton kiszámíthatóbb és profibb „játékos” a politika világában, gazdaságpolitikája kiegyensúlyozottabb, külpolitikája „érettebb”, csapata tapasztaltabb. Az amerikai értelmiségiek többsége és a művész-, illetve színésztársadalom túlnyomó része is egyértelműen Clintont támogatja (nem véletlenül). Clinton kampányának segítője például Jennifer Lopez, Leonardo DiCaprio, Matt Damon és Katy Perry is. (Azért akad olyan sztár is, aki Trumpot támogatja, mint például Mke Tyson és Kim Kardashian.) Fontos eltérés Clinton és Trump között, hogy míg Hillary nem változtatna gyökeresen az USA külpolitikáján és a belpolitikai viszonyokban is csak mérsékelt reformokat tervezne, teljesíthető, reális ígéretekkel, addig Trump fenekestől forgatná fel az Obama által kialakított gazdasági-politikai rendszert.
Nagy harc várható, mely kiélezett viszonyokat ígér és az USA társadalmának megosztását eredményezheti. Trump nem tipikus republikánus programmal indul, Clinton pedig nem mindenben konzekvens demokrata politikát képvisel. A kiszámíthatatlan kalandor és a könnyelmű, de profi politikusnő fog megmérkőzni egymással az elnöki székért. Utóbbi megválasztása új "leg -et" hozna, hiszen Amerikának még soha nem volt női elnöke, ahogyan Trumphoz hasonlóan meggondolatlan (sokak által "paprikajancsinak" tartott) kalandor sem irányította még a Föld legjelentősebb államát. Meglátjuk mi lesz, 3 és fél hónap múlva kiderül!
A választás tétje óriási, hiszen nem mindegy, hogy a mai háborgó világban, a migráns-válság erősödése, a terrorizmus térnyerése, Kína külpolitikai terjeszkedése (Dél-Kínai tenger), Észak-Korea atomkísérletei, és a putyini Oroszország időnként megjelenő fenyegetései közepette ki vezeti a Föld első számú gazdasági-katonai nagyhatalmát.
Ez az, amiről a mai kávé mellett beszélgetni akartam veletek. Ti mit gondoltok?
Harmat Árpád Péter
2016.07.24.12:20