Igazán elégedettek lehetünk az olimpia alakulásával, hiszen a 9. nap után (augusztus 15- én reggel) még mindig az első 11 legtöbb érmet szerzett ország közt vagyunk (és 206 a résztvevő államok száma )! Sőt, ha az európai államokat nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy csupán 5 ország előz meg bennünket!

Hazánk rögtön a megnyitó utáni első napon két aranyérmet is szerzett Rió de Janeiroban, ami példa nélkülien sikeres kezdés olimpiai szerepléseinket illetően. Szász Emese nő párbajtőrözőnk 15:13 –ra verte Rossella Fiamingo –t, amivel megszerezte a legcsillogóbb érmet, Hosszú Katinka pedig hihetetlen világcsúcsot felállítva (4:26:36) ugyancsak aranyérmes lett 400 vegyes úszásban. Mindkét lány hatalmasat teljesített, ami mögött sok-sok évnyi kitartó munka áll.

Már csak napok kérdése és kezdetét veszi az olimpia. Az újkori olimpiákat, az ősi görögök szokásait felelevenítve, 1896 óta rendezik meg 4 évente. A legelsőt, 1896 április 6-án, a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére nyitották meg Athénban. Az első magyar olimpiai bajnok az úszó Hajós Alfréd volt, aki 100 méteres és az 1200 méteres úszószámot is megnyerte a pireuszi öböl jéghideg vizében. A most kezdődő, idei rendezvény-sorozat a XXXI. nyári olimpia lesz.

Nem telik el nap, hogy ne halljunk valamilyen terrorista merényletről, robbantásról, késelésről, lövöldözésről vagy gázolásról valahol Európában. Legutóbb (kedd délelőtt) Észak-Franciaországban támadtak meg egy templomot és öltek meg egy idős papot ISIS fegyveresek. Előtte Németországban zajlottak gyilkosságok és nem tudjuk mire ébredünk holnap?! Az egyes esetek közt azonban jelentős különbségek figyelhetők meg. Vannak valódi terror-akciók, ISIS vagy Al-Kaida fegyveresek által végrehajtott robbantások, merényletek és vannak spontán, terrorizmushoz nem köthető erőszakos esetek, melyek többnyire az európaitól nagyon eltérő kulturális identitásból és elkeseredésből erednek. A Münchenben született, iráni kamasz nem az ISIS parancsára lövöldözött és szilveszterkor sem a kalifa utasítására fogdosták a kölni nőket az arab migránsok. Nagyon sokszor a vallások, kultúrák normák ütközéséről van szó.

Alig több mint 3 hónap és november 8-án az USA lakossága megválasztja történetének 45. elnökét. (A legelső elnök 1789-ben George Washington volt.) A jelenleg hivatalban lévő Barack Obama már két ciklust töltött ki presidentként, így a Roosevelt óta érvényben lévő törvény szerint harmadszor már nem választható újra. Ezért 2017 januárjától – a választásokon győztes jelölt ünnepélyes beiktatásától kezdődően – egészen biztos, hogy új elnöke lesz az Egyesült Államoknak. A kérdés csak az, hogy ki?

Egy dolgot le kell szögeznünk már az elején: a muszlim, és azon belül az arab világ egészen másként tekint Európára, mint azt kontinensünk közvélekedése, sztereotípiákban elképzeli. A Közel-Keleten élő lakosság egyik csoportja, - mely nyugatias, világi, szekuláris életmódot folytat (és így az iszlám vallás szerepe korlátozottabb náluk) - elfogadóbb kontinensünk értékrendjével, szokásaival és életfelfogásával kapcsolatban. (Sőt vonzó számukra az itteni, jobb életlehetőségek kihasználása is.) Ugyanakkor a térség népességének másik fele, - mely erősen kötődik az iszlámhoz és szorosan követi a muszlim előírásokat - ellenséges (és intoleráns) a nyugati világgal szemben.

Hosszú ideje keressük azokat az égitesteket a végtelen világűrben, melyeken kialakulhatott az élet, vagy amelyeken adottak a feltételek az élet későbbi kialakulásához, netán a terraformáláshoz (amikor egy planétát mi magunk teszünk lakhatóvá, a körülmények alakításával).

A tudomány mai állása szerint a következő adottságokkal kell rendelkeznie egy égitestnek ahhoz, hogy azon az élet ki tudjon alakulni:

1. -- Kőzetbolygónak kell lennie, vagyis szilárd bolygófelszínnel kell rendelkeznie. Ilyen kőzetbolygó a Föld közelében a Merkur, Vénusz és a Mars, illetve kőzet alapú égitest még a Hold, és a Ceres törpebolygó illetve a Jupiter két holdja, az Europé és az Io. Vannak azonban extraszoláris, vagyis Naprendszeren kívüli kőzetbolygók is, mint például a 4 fényévre található Proxima b.
   
2. -- A folyékony víznek biztosítottnak kell lennie a bolygófelszínen
3. -- Megfelelő hőmérsékleti körülményeknek kell uralkodniuk (mind a forróság, mind a hideg irányában)
   
4. -- Légkörnek kell lennie a bolygó körül, melynek mentesnek kell lennie az emberre (és általában az életre) ártalmas anyagoktól
   
5. -- Megfelelő légköri nyomás szükséges a bolygó körül
   
6. -- Mágnesesnek kell lennie a bolygónak (szükséges a magnetoszféra), mely lehetővé teszi a kozmikus sugárzással szembeni védelmet és a légkör megtartását
7. -- Megfelelő, a Földéhez hasonló gravitáció szükséges
   
8. -- Megfelelő éghajlati-időjárási körülmények a felszínen: a bolygófelszíni időjárásnak mentesnek kell lennie az óriás-viharoktól, a több száz kilométeres szelektől és a mérgező esőktől.
   
9. -- Megfelelő fényviszonyok szükségesek
10. -- Mentesnek kell lennie a bolygónak a világűrből érkező veszélyektől (pl aszteroida, meteorit aktivitás, közeli csillagkitörés ... stb).

A felsoroltakon kívül még sok-sok küszöbfeltétel szükséges, de a felsorolt 10-nek mindenképp biztosítottnak kell lennie.

Nemrégiben, egészen pontosan 2016 július 13-án hunyt el a világ egyik legnagyobb hatalmú gengsztere: Bernardo Provenzano, a "főnökök főnöke". A Capo di tutti capi, ahogyan "tisztségét" olaszul hívták, mint hírhedt alvilági figura a Cosa Nostra - vagyis a Szicíliában a 19. században alakult, de az USA -ban is korán megjelent alvilági szervezet - fejeként 1993 és 2006 között irányította a a Föld legnagyobb maffiáját. (A Cosa Nostra jelentése egyébként: a mi dolgunk) Provenzano élete már csak azért is érdekes, mert Francis Ford Coppola 1972-ben egészen különleges filmben (A Keresztapa) hívta fel a figyelmet a maffia működésére. A Mario Puzo regényéből készült, jelentős sztárokat (Marlon Brando, Al Pacino) felvonultató mű akkora sikert aratott, hogy 1974-ben, majd 1990 -ben is folytatás készült belőle.