Az Antarktisz bolygónk legdélibb pontján, a 60. szélesség körtől délre fekvő területek és szigetek elnevezése. Sokak szerint gyönyörű táj, másoknak az örök tél és hideg hátborzongató vidéke, ismét mások számára pedig titokzatos világ. Ám akárhogyan is nézzük: a legtöbbünket érdekli ez a bámulatos kontinens. Összesen 10 + 1 érdekességet érdemes megemlíteni az Antarktisszal kapcsolatban:
1. Név: Neve a görög eredetű Antarktikosz azaz Arktisszal szembeni szóból ered. Maga az Arktisz az északi sarkot jelöli és az arktosz, azaz medve kifejezésből eredeztethető.
2. Terület: Az Antarktisz területe 14,2 millió négyzetkilométer, ami azt jelenti, hogy lényegesen nagyobb a mi kontinensünknél. Európa területéhez hozzá kellene adni Indiát és Madagaszkár szigetét is ahhoz, hogy megközelítsük az Antarktisz nagyságát.
3. Lakosság: Az Antarktisznak nincs állandó lakossága, nincsenek városai, országai, csupán telepei vannak (állandó és ideiglenes telepei). Így a kontinens lélekszáma nyáron 4 ezer fő körüli, télen pedig alig ezer fő lakja. Legnagyobb bázisa az USA birtokában lévő McMurdo, közel ezer fős telep a Ross-szigeten. A közvélekedés ezt a bázist tekinti az Antarktisz "fővárosának". A kontinens bázisainak leginkább jellemző megközelítési útvonala Dél-Amerikából "érkezik" a Déli sarkra. McMurdo -ba pedig rendszerint az Új-Zélandi Christchurch városából érkeznek a repülők. Ez 3825 km, utazási idő: 5 óra 56 perc.
4. Felfedezése: Az első ember, aki az Antarktisz partjára lépett (és nem valamelyik part-menti szigetre), az Carsten Borchgrevink, norvég biológus volt 1895 -ben. Az első pedig, aki elérte a déli sarkpontot, a szintén norvég Roald Amundsen volt, 1911 december 14 -én. A bátor felfedező partraszállása után 10 hónappal érte el a déli sarkot, végig versenyben nagy vetélytársával Robert Falcon Scott -tal (aki viszont sajnos meghalt a visszafelé tartó úton). Maga az út, a sarkpontig, 2800 km hosszan a Ross-jégen vezetett keresztül (épp a későbbi Mc Murdo teleppel szembeni pontról indulva) épp 56 napig tartott, szánhúzó kutyákkal, -30 fokban. (Az elindulástól a visszaérkezésig volt a teljes út 99 nap.) A Déli sarkponton egyébként 1956 óta van állandó kutatóbázis (napjainkban 150 fővel), melyet az első ide eljutó két felfedezőről Amundsen-Scott kutatóállomásnak hívnak.
5. Hőmérséklet: Az Antarktiszon július - augusztus a tél időszaka (hiszen a déli féltekén éppen fordítva vannak az évszakok, mint nálunk). A kontinens belsejében télen mínusz 40 és mínusz 70 fok közt van a jellemző hőmérséklet. Rekord hideget - mely egyben bolygónk negatív hőmérsékleti rekordja is - 2013 nyarán (július 31-én) mérték az Antarktiszon, mégpedig a keleti részeken: - 94,7 fokot [forrás] Bár sokan a 2010 -es (augusztus 10-én mért) 93,2 fokot tekintik hivatalos rekordnak. [forrás] Az antarktiszi időjárás jellemző "tartozéka" az iszonyatos hideg mellett a híres antarktiszi szél, mely néha eléri a 300 km/h -t is.
6. Legvastagabb jég, legmagasabb pont: A kontinensen a legnagyobb jégvastagság: 4775 méter, a legmagasabb pont pedig az Ellsworth-hegységben található Vinson Massif 5140 méterrel (a Ronne-jég szélén). Egyébként az Antarktisz a legnagyobb átlagos magasságú földrész. (Átlagos tengerszint feletti magassága 2000 méter.) A déli sarkpont tengerszint feletti magassága pedig 2804 méter (a sarki fennsík közepén).
7. Állatvilág: Az Antarktisz állatvilágát a tengeri élőlények, halak mellett fókák és pingvinek alkotják. A kontinensen 7 pingvinfaj él, de ezek közül 6 csak költeni jár ide. Egyedül a császárpingvin az, amely állandóan az Antarktiszon él.
8. Magyar vonatkozás: Találhatók a kontinensen magyar elnevezésű földrajzi helyek is, mint a Bartók gleccser, a Liszt csúcs, a Liszt gleccser és a Boda hegy, melyek magyar kutatók ott tartózkodásának köszönhetik, hogy így kerülhettek a térképekre. A magyar kutatók: Fazekas István, Bolza Alfonz, Pécskay Zoltán.
9. Jogi státusz: Az Antarktisz jogi státuszát az 1961 június 23-án megírt Antarktisz-egyezmény rögzíti. Ez alapján a kontinenst egyetlen ország sem birtokolhatja és tilos területén a katonai tevékenység illetve a természeti kincsek kitermelése.
10. Területigények: Az Antarktiszon hét ország követel területeket, mely követeléseket azonban a nemzetközi jog nem ismeri el. A hét ország: Egyesült-Királyság, Franciaország, Ausztrália, Új-Zéland, Chile, Argentína és Norvégia. A lenti térképen jól láthatóak az igényelt zónák, melyek közül az Egyesült Királyság és Argentína igényei közel egybeesnek. (A legnagyobb területi igénnyel Ausztrália lép fel.) A hivatkozási alapokat: a kontinenshez közeli felségterületek adják: Chile, Argentina, Ausztrália és Új-Zéland nem szorulnak magyarázatra, az Egyesült Királyság a Falkland-szigetek miatt érzi jogosnak igényét, Franciaország pedig az antarktiszi partokról alig kétezer km -re fekvő Kerguelen szigetei miatt. A norvégok az első Antarktiszra érkező felfedezőik okán. A déli sarkponthoz a legközelebbi ország egyébként Chile (Tűzföld).
10 + 1. Külön érdekesség, hogy a kutatók szerint az Antarktisz alatt mintegy 200 milliárd hordó olaj található, melynek kitermelése alapjaiban befolyásolná az egész világ kőolaj-helyzetét. Ám az Antarktisz-egyezmény minden ország számára tiltja egészen 2048 -ig az ásványanyagok kitermelését.
Zárásul egy képösszeállítás a déli sarkponton épült Amundsen-Scott déli-sarki kutatóállomásról:
A Kávészünetben blogon érdekességeket találsz világunkról, tudományról, történelemről, kultúráról, filmekről, csillagokról, múltról és jövőről. Posztjainkat egy jó kávé mellé ajánljuk, pihenésként, mert kávészünet mindenkinek jár.
Ha tetszett a poszt, keresd Facebook oldalunkat is!
2018.12.26. (00:38)