A 2020-as esztendő úgy vonul be jelenkorunk történelmében, mint válságok sújtotta időszak. Ennek oka nem csak a COVID-19 járvány, melynek halálos áldozatainak száma közeledik a kétmillióhoz (jelenleg 1,61 milliónál tart), hanem számtalan egyéb katasztrófa is: a migrációs válság, a terrorizmus, a sok övezetben általánossá váló éhezés és nagy mértékben a sok fegyveres harc, illetve háború bolygónk több pontján. Az alábbi térképen, a idei év komolyabb fegyveres konfliktusainak országai láthatóak, vörös színnel jelölve.

A kép adatainak forrása: statista.com

Ezek között akadnak országok közti harcok, belső polgárháborúk és fegyveres villongások is, sőt Mexikó esetében a kábítószer kartellek közti bandaháborúk is (pl a világ legveszélyesebb szervezetének terrorja).

A legsúlyosabb harcok 12 országa

Alig egy tucatnyi hely, mégis százezreket, sőt milliókat érintő fegyveres konfliktusok pontjai bolygónkon. A következő országokról van szó: Afganisztán, Jemen, Etiópia, Burkina Faso, Líbia, Perzsa öböl, Kasmír, Venezuela, Ukrajna, Szíria, Szomália, Örményország.

Ezek közt a három afrikai országban - Etiópiában, Líbiában és Burkina Fasoban (melyek egyébként a Föld legforróbb országai közé tartoznak) polgárháborúk zajlanak. Etiópiában a korábban komoly hatalmi pozíciókat birtokló tigré (tigrinya) népesség (illetve annak fegyveres szervezete a TPLF) és az amhara-oromo többséget megtestesítő kormányzat közöttzajlanak a harcok. A tigrék fegyveres szervezetei több tartományban külön-utas hatalmat próbálnak kialakítani, semmibe véve a kormányt és az oromo elnököt (Abij Ahmedet). Líbia egy kettészakadt országgá változott: keleten Tobruk székhellyel egy Egyiptom által támogatott hatalmi központ jött létre (betegségéig Halifa Haftár tábornok vezetésével), míg nyugaton, Tripoli központtal a hivatalos líbiai kormány vezeti Líbia nyugati területeit, erős török támogatással. Burkina Fasoban, ahol a lakosság 60%-a muszlim, évek óta egyre erősebb pozíciókat foglalnak el a nagy iszlamista terrorszervezetek (Iszlám Állam, Al-Kaida), valóságos terror alatt tartva komplett tartományokat. Évente százak, sőt ezrek halnak meg az iszlamista támadásokban, szerte Burkina Fasoban (mely a világ 10 legszegényebb országa közé tartozik).

A háborús országok sorában kiemelkedő jelentőségű Afganisztán, mely ellen 2001 október 7 -én indított támadást az USA és azóta állomásoztat harcoló egységeket a vadregényes államban (Operation Enduring Freedom). Ennek dacára Amerika nem tudja visszaszorítani az iszlamista Talibán mozgalmat. A tálibok napjainkban is uralják Afganisztán nagyobbik részét (elfojtva minden más népet, etnikumot), Amerika pedig a teljes kivonulásra készül. Jemen, mint arab ország speciális helyzetű a háború-sújtotta országok sorában. Területén a húszi, síita kisebbség 2014 augusztusa óta folytat lázadó harcokat (jelentős iráni támogatással) a Szaúd-Arábia által patronált jemeni szunnita kormánnyal szemben. A helyzet humanitárius válsággal fenyeget és 5 év alatt 100 ezer életet követelt. 

Afganisztán 2020 (forrás: commondreams.org)

A Pakisztán és India közé ékelődött, de nagyobbrészt Indiához tartozó Kasmírt és a világ legmagasabb hegyei övezik. A muszlim és hindu vallás metszéspontjában lévő himalájai terület 73 éve, 1947 óta vita képezi vita tárgyát. Amikor India tavaly bejelentette a hozzá tartozó övezet autonómiájának megszüntetését, Kasmírban újra fellángoltak az indulatok és a fegyveres villongások illetve terror-akciók. A belső feszültséget a két atomhatalom, India és Pakisztán esetleges háborújának veszélye is súlyosbítja. A Perzsa-öböl Irán expanzív jellegű külpolitikája miatt hosszú évek óta "lőporos hordó" Ázsiában. Az öbölbe érkező olajszállító hajók állandó fenyegetettségnek vannak kitéve és az USA kontra Irán válság gyakran a Perzsa-öbölben lezajlott robbantásos incidensekben (hajók elleni támadásokban) ölt testet. Félő, hogy az USA - Izrael - Irán hármaskonfliktus egyszer valódi háborút szül majd a térségben.

Venezuela Nicolás Maduro elnök 2018 májusi újraválasztása után változott fegyveres válság-övezetté, miután a Madurót el nem fogadók a diktatúra ellen lázadva kezdtek meg-meg újuló lázadásokat, időnként külföldi támogatásokkal. Ukrajna 2014 óta, a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása óta fegyveres harcok színtere, melyek 2020-ban az ország keleti megyéiben, főként Luhanszkban 2020-ban is komoly összecsapásokat hoztak. Következik Szíria, ahol legalább féltucatnyi ország állomásoztat erőket (vagy támogat helyszíni csapatokat), így például Törökország, Irán, Oroszország és az USA is, miközben a diktatúra ellen lázadók is számtalan politikai csoportra oszlanak, nem beszélve a hazátlan kurdokról (akik Szíria északi részén próbálnak némi autonómiát kiharcolni). Szomália már 1991 óta, Mohamed Sziad Barré elnök elűzése óta él folyamatos harcokban. Ugyan 2012-ben egy nemzetközileg is elismert kormányzat került végre hatalomra a fővárosban, ám sajnos a mai napig nem képes visszaszorítani a főleg délen erős iszlamista al-Shabaab terrorszervezet harcosait. Az ENSZ békefenntartókat sz USA pedig ütőképes katonai egységeket (700 főt) állomásoztat Szomáliában, de ezek kivonása napirenden van Amerika külpolitikájában. Az aprócska, ám keresztény Örményország hosszú évtizedek óta (1988-tól) áll területvitában és konfliktusban a vele szomszédos, muszlim Azerbajdzsánnal (Hegyi-Karabah kapcsán). A két ország több háborút is megvívott egymással, a legutolsót éppen idén, 2020-ban (szeptember és december közt). Mivel a térség egyik legjelentősebb katonai nagyhatalma, Törökország mindenben támogatja Azerbajdzsánt, így a mostani harcok is azeri győzelemmel végződtek (orosz közvetítéssel lezárva a háborút). A konfliktus kiújulása azonban csak idő kérdése.

A posztban kiemelt 12 ország mellett rengeteg más állam is rendszeres harcok színtere, így például Nigéria, Közép-Afrika, Indonézia, Zaire, Dél-Szudán így elmondható, hogy Földünk 2020-ban sem lehetett a globális béke planétája. Sőt sajnos olyan konfliktusok is kialakultak, melyek nagyhatalmak közti háború veszélyét tartogatják: így a Kína  - USA viszály, illetve az Észak-Korea - USA feszültség.

Felhasznált források:

• crisisgroup.com - Robert Malley
• Orientalista - Jemenben drasztikusan romlik a humanitárius helyzet

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

2020.12.12.23:25