Érdekes témák egy kávé mellé

Kávészünet

A háború esélye és Irán várható lépései

2020. január 09. - Fortress

A 2018 májusa óta (az USA által újra bevezetett kereskedelmi embargó elrendelésétől) folyamatosan romló amerikai - iráni viszony 2020 január 3-án zuhant újabb mélypontjára, miután előző este Bagdadban tartózkodó Kászim Szulejmáni iráni tábornokot egy amerikai MQ-9 Reaper drón megölte. Az Irán második emberének is tartott altábornagy mind a perzsa hadsereg irányításában (mely hadsereget egyébként a világ 14. legerősebbjének tartanak), mind a Forradalmi Gárda vezetésében, mind pedig az iráni külpolitika alakításában kulcsszerepet játszott. Többek közt ő irányította a Közel-Kelet több országában működő (de főleg Szíriában és Libanonban tevékenykedő) Hezbollah alakulatait is. Halálakor egyébként a Hezbollah egyik vezetője, Abu Mahdi Muhandisz is mellette volt éppen és szintén életét vesztette a merényletben.

iran_usa.jpgA merényletet többen értékelték már - független szakértők, amerikaiak és irániak is - de a vélemények széles skálán mozognak. Az Egyesült Államok hivatalosan preventív lépésként határozta meg Szulejmani likvidálását, mellyel állítólag megakadályoztak több olyan lépést is, melyekkel Irán az Egyesült Államok és általában a Nyugat érdekeit és biztonságát sértette volna. Kérdés azonban, hogy a vélhetően hírszerzési információkra támaszkodó döntés valóban elérte e célját, vagy csupán tovább hergelte az iráni vezetést és a Szulejmani helyére lépő új tábornokot (Iszmáil Gánit). Ha Szulejmani nehezen (vagy egyáltalán nem) pótolható kulcsfigurája volt az iráni biztonságpolitikai rendszernek (kiterjedt személyes kapcsolatokkal a térségben) és HA valóban USA ellenes katonai, hadászati lépésekre készült szervezetei révén, akkor Donald Trump döntése likvidálásáról akár értelmet is nyerhet. Ha viszont megölése csak olajat öntött a tűzre és Ali Hámenei ajatollah (Irán legfőbb vezetője) szemében csak fokozta az eltökéltséget az USA elleni fellépések további megtételében, akkor a merénylet visszájára is elsülhet. Nem beszélve arról, ha Szulejmani pótlása is könnyen megoldható Teherán számára. 

A felmerülő kérdések mellett további nagy dilemma, hogy milyen lépésekre készülhet most Irán? Január 8-án az irániak több tucat rakétával támadták meg az amerikaiak két iraki bázisát is: Erbilben és az al-Andban kormányzóságban (az Al-Asszad légibázison), azonban a becsapódások csak minimális károkat okoztak. Az Irán területéről indított rakétákat időben érzékelték az amerikaiak és meg tudtak tenni minden szükséges óvintézkedést. Egyetlen amerikai, német, vagy magyar katona sem sérült meg, viszont egy iraki tiszt halálos sérüléseket szenvedett és 5 másik iraki katona kórházba került. A Szulejmanit likvidáló merénylet után 6 nappal történt támadás viszont aligha az egyetlen válaszlépés az Egyesült Államok ellen.

hamenei_trump.jpg

A nagy ellenfelek: Ali Hamenei és Donald Trump /kép forrása: olicity.news/

A rendkívül ellenséges Irán - USA viszony nagyon hosszú múltra tekint vissza és egészen 1979 -ig kell visszamennünk a kezdetéhez. Ekkor tört ugyanis ki az az iszlám forradalom, mely elűzte Irán éléről az Amerika- és nyugatbarát sahhot és a perzsa államot teokratikus berendezkedésű állammá változtatta. Az új felállásban, mely ma is változatlan formában működik: Iránt egy vallási vezető igazgatja, mely egyszerre ura az állam-apparátusnak és az iszlám egyház-szervezetnek. Az egyszerre világi és vallási hatalommal bíró személy a síita ajatollah címet birtokolja: ő 1979 és 1989 közt Rubolláh Homeini volt majd 1989 óta Ali Hámenei tölti be ezt a posztot. Az új Irán - ahol az iszlám vallás tisztelete és előírásrendszere minden meghatároz - 1979-től ellenséges az Egyesült Államokkal szemben (iráni túszdráma 1979), de az utóbbi 20 évben a két ország közti kapcsolat végzetesen hektikussá vált.

2003-ban az USA kereskedelmi embargót vezetett be Iránnal szemben a perzsa urándúsítás miatt (melynek ellenőrzését Teherán megtagadta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől). Később 2015-ben Barack Obama ugyan átmenetileg rendezte a kapcsolatokat Iránnal (feloldva az embargót az urándúsítás leállítása vagy legalábbis minimalizálás fejében), de 2018-ban az új elnök, Donald Trump visszaállította a szankciókat. Az elmúlt évben az USA és Irán kölcsönösen terrorszervezetnek nyilvánították egymás hadseregét (Washington a komplett Forradalmi Gárdát is Iránban), majd több súlyos katonai incidens is történt az Ománi-öbölben olajszállító tankerek ellen (melyekkel az amerikaiak Iránt gyanúsították). Végül következett 2020 január másodikájának estéje, amikor az amerikaiak megölték Szulejmani tábornokot, az ajatollah bizalmasát.

iran_adatok.jpg

Jelenleg Irán egyszerre tekinti magát az iszlám vallás legfőbb védelmezőjének a "hitetlen nyugattal és legfőképpen a gonosz Egyesült Államokkal illetve Izraellel szemben" és a síita vallás (az iszlám kisebb ága) egyetlen igazi vezetőjének. Tény, hogy a muszlimok 12-13 százalékát kitevő síita irányzat legnagyobb arányban Irán területén képviselteti magát, illetve mellette Jemenben, Szíriában, Libanonban van számottevően jelen. Ilyen módon a perzsa állam afféle vallási központként is megjelenítheti magát az arab világban és Amerika-ellenes politikája, mérete (terület, lakosságszám, olajkincsek ... stb) illetve regionális szerepe révén akár a nagyhatalmi játszmáknak is fontos szereplőjévé válhat. Főleg abban az esetben igaz mindez, ha egyre szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolata a valódi nagyhatalom Kínával és Oroszországgal tovább erősödik.

Irán a továbbiakban befolyásolhatja az olajárakat és a Hormuzi-szoros forgalmát is (mely a Perzsa-öbölbe tartó vagy onnan távozó olajkereskedelem legfontosabb áthaladási pontja). Emellett az orosz technológiai segítséggel, illetve kínai pénzekkel folyó iráni atomprogram akár néhány éven belül a tizedik atomhatalommá teheti a perzsa államot. Az elkövetkező hónapok (középtávon évek) mindenesetre eldönthetik, hogy Irán milyen mértékben lesz gyújtópontja a nemzetközi konfliktusoknak és elég erős szövetségi rendszert tud e kiépíteni egy helyi vagy akár világméretű háborús helyzet kialakításához. A poszt címében feltett kérdésre tehát - "mi a háború esélye?" - egyelőre az a válasz, hogy csekély, hiszen Iránnak időre van szüksége mind atomprogramja befejezéséhez, mind szövetségi rendszere kiépítéséhez (bárkik is lesznek majd ebben). 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

2020.01.09.11:30

A hippimozgalom évtizede [48.]

Ha a 60-as és 70-es évek hippi-mozgalmairól olvasunk, mindig felmerül bennünk a kérdés: jó, vagy rossz megközelítéssel (támogató vagy elítélő érzésekkel) viszonyuljunk e ehhez az egészhez? A válasz pedig rendszerint négy dologtól függ: 1.megéltük e a kérdéses korszakot 2.tanultunk e az iskolában a mozgalomról 3.milyen a politikai irányultságunk, és végül: 4.hol van a tolerancia-szintünk? 

Ami az ismereteket illeti, magának a kifejezésnek az eredete kérdéses: a hippi, hipster szavak hátterében a leginkább valószínű elképzelés szerint a "hop" szavacska állhat, mely a 60-as években az ópium szleng-elnevezése volt, de vannak, akik a hep, azaz "menő", "belevaló", "bennfentes" szavakat tartják valószínűbbnek a kifejezés eredeteként. A 60-as éveket megelőzően, New York egyik kerületében (Harlemben) a feketék stílusát utánzó és szubkultúráját átvevő fiatal fehéreket nevezték így (bár ez utóbbit igen korlátozott forrás-anyag támasztja alá). 

Tovább

Pablo Escobar halálának valódi körülményei [47.]

A napokban Budapestre érkezett Victoria Henao, a világ legismertebb drogbárójának, Pablo Escobarnak az özvegye. A látogatás kapcsán sokakban újra felidéződött az egykori maffiavezér élete és rejtélyes halála, mellyel kapcsolatban még napjainkban is rengeteg a tisztázatlan kérdés.

escobar.jpg 

Tovább

A legközelebbi lakható bolygó [46.]

Az emberiség Kopernikusz, Galilei és Giordano Bruno óta kíváncsi a világűrre, melynek titkait az elmúlt évszázadokban egyre nagyobb és elszántabb lelkesedéssel kereste. Bár Brunót az egyház 1600 február 17-én máglyahalálra ítélte és kivégeztette (élve elégetéssel Róma főterén), a tudósok nem tekintették ezt rossz előjelnek, sőt napjainkig tartóan fürkészték/fürkészik tovább a Földet körülvevő világmindenséget.

proxima3_b.jpg

Tovább

Egészséget és sikert hozó mudra gyakorlatok [45.]

buddha.jpg

A legtöbb emberhez hasonlóan, a nem bizonyított (és nem bizonyítható) dolgokat három csoportba sorolom: van olyasmi, amiben hiszek (ez nálam Isten és a kereszténység), van, amit elutasítok és nem tudok benne hinni (mint például egy sereg ezoterikus téma) és van egy harmadik kategória is, az olyan dolgok számára, melyeket a "talán igaz, de ártani, biztosan nem árt" címkével látok el. Ide sorolom a jógát és a buddhista - hinduista relaxációs gyakorlatokat is. Ezek között bukkantam nem régiben egy érdekességre, a Kubera mudrára, mely állítólag szerencsét, pénzt és vágyaink beteljesülését hozhatja számunkra. Kicsit beleásva magam a témába, hangyányit változott a véleményem: kifejezetten érdekesnek találtam a "jóga mudra" világát. De nézzük, miről is van szó:  

Tovább

Elképesztő hőségadatok a múltból, a világ legnagyobb forróságai [44.]

Sokszor képedünk el azon, ha a hőmérő higanyszála 30-35 fok fölé emelkedik és rendszerint nehezen viseljük az ennyire magas hőmérsékleti értékeket, főleg akkor, ha huzamosabb ideig - netán több napon keresztül, vagy esetleg hetekig - lesz része mindennapjainknak. Eközben vannak olyan országok, vidékek, ahol folyamatosan, akár egy-két hónapon keresztül is állandósul a 40 fok feletti hőmérséklet. Ilyen ország például a Perzsa-öböl partján fekvő, aprócska Katar, ahol a fővárosban, a másfél milliós Dohában június elseje és szeptember elseje között 41 fok az átlag-hőmérséklet, de júniusban bizonyos napokon minden évben eléri a 49 fokot is a hőség.

doha_kartum.JPG 

Tovább

Háború és polgárháború veszélye Venezuelában [43.]

A közel 1 millió négyzetkilométer alapterületű (916 000 km2) és 31 millió lakosú Venezuela, mely Latin-Amerika 6. legerősebb gazdaságát tudhatja magáénak -- Brazília, Mexikó, Argentína, Kolumbia és Chile után (nem kis részben a GDP 25%-át hozó olajkitermelésnek köszönhetően) és kétszer akkora nominális GDP -t produkálva, mint Magyarország -- már évek óta szerepel a nemzetközi híradások élvonalában. Ismertségének fő oka részint az ország körüli folyamatos nemzetközi feszültség (botrányok sora), részint az állandó belső zavargások, tüntetések, sztrájkok előfordulása, részint pedig a drasztikusan romló közbiztonság. Fővárosa Caracas, ma a világ 3. legveszélyesebb városa, ahol 100 ezer emberre évente 119 gyilkosság jut.  

Tovább

10 + 1 érdekesség az Antarktiszról [42.]

Az Antarktisz bolygónk legdélibb pontján, a 60. szélesség körtől délre fekvő területek és szigetek elnevezése. Sokak szerint gyönyörű táj, másoknak az örök tél és hideg hátborzongató vidéke, ismét mások számára pedig titokzatos világ. Ám akárhogyan is nézzük: a legtöbbünket érdekli ez a bámulatos kontinens. Összesen 10 + 1 érdekességet érdemes megemlíteni az Antarktisszal kapcsolatban: 

antarctica3.jpg 

Tovább

A világ 5 legszebb tája [41.]

Kevés dolog szubjektívebb a szépségnél, mégis létezik olyan, hogy közízlés és az emberek legnagyobb része kiemelt érdeklődéssel keres bizonyos úti célokat, ha szép tájakra vágyik. Ezekből próbáltuk összegyűjteni az 5 leginkább kiemelkedőt. (Bizonyosan sokan kedvelik a havas tájakat is fókákkal, de a realitásoknál maradva - és tudva, hogy sokkal kevesebben utaznak az Antarktiszra kikapcsolódni, mint mondjuk a Bahamákra - mi a meleg tájakat részesítettük előnyben.), így született meg ötös listánk is. Ha országokat kellene meghatároznunk, szerintünk, így nézne ki a TOP 5, a világ 5 legszebb országainak jegyzéke: Indonézia, Francia Polinézia, Görögország, illetve a tájak tekintetében most kimaradt: Olaszország és Hawaii (mely ugyan nem ország, hiszen az USA része, mégis ide kívánkozik). És most a világ 5 legszebb tájáról: 

Tovább

Foci világbajnokság 2018 - Oroszország [40.]

Június 14 -én elkezdődött a 2018 -as oroszországi foci világbajnokság! Lehet előkészülni a sörökkel, szabadidővel, a családdal való megegyezéssel. Összesen 64 meccset nézhetünk végig 32 nap alatt, a július 15-én sorra kerülő döntőig! Érdemes közben kicsit tájékozódni csoportokról és a menetrendről (FIFA) Wiki

Ami a csoportokat illeti, a következő a helyzet:

foci_2015_csop.jpg 

Tovább