Érdekes témák egy kávé mellé

Kávészünet

Kis lépésekkel a Mars meghódítása felé

2020. augusztus 12. - Fortress

A Mars a hozzánk legközelebb keringő bolygók egyike, valójában egyik szomszédunk a Naprendszerben. A környező kőzetbolygók közül a Naphoz közelebbi szomszédunk a Vénusz (melynek felületén állandóan 500 fokos hőség tombol, ám mérete és tömege a Földéhez hasonló), másik "oldalon" pedig a Mars folytatja örök útját (saját pályáján) és ugyan sokkal kisebb méretű mint a Föld, ám felületén lényegesen elviselhetőbb hőmérséklet jellemző (már ha annak vesszük a mínusz 40 fokos átlaghőmérsékletet).

mars1.jpg

Kép forrása: photojournal.jpl.nasa.gov

Ha az emberiség határait keresi (és ezt teszi már sok száz éve a legmagasabb hegycsúcsok és legmélyebb tengerárkok meghódításától kezdődően), akkor a következő teljesítendő cél egy szomszédos bolygó lehet, vagyis a Vénusz vagy a Mars. Ezen a ponton közbevetődik a Hold (melyre először 1969-ben lépett ember), hiszen azt is meghódítottuk, de az igazság az, hogy a Hold csak "mellékbolygónak" tekinthető. A Hold esetében a név és az égitest-típus ugyanis egybeesik (mint Izlandnál), hiszen a hold mint csillagászati kifejezés mindig azt az égitestet jelenti, mely egy bolygó körül kering (a Marsnak például két holdja is van). Így tehát a Hold (nagy kezdőbetűvel) meghódítása - bár kétségtelenül óriási tudományos tett volt annak idején - valójában nem egy önálló, teljes értékű bolygó megszerzését jelentette.

A téma, vagyis egy szomszédos bolygóra történő emberes küldetés megindítása már csak azért aktuális, mert idén nyáron a kínaiak és az amerikaiak is indítottak keringő, illetve leszálló egységeket a vörös bolygóra. A NASA július 30-án bocsátotta útjára a Persevarence -t, mely előre láthatólag 6 hónap utazást követően 2021 februárjában fog leszállni a Marson, hogy ott fúrásokkal kőzetmintákat vegyen. (Ezeket később egy másik szonda fogja begyűjteni és a Földre juttatni legkésőbb 2032-ig.) A kínaiak szintén júliusban küldték a vörös bolygóra a Tianven-1 elnevezésű szondájukat, mely aztán egyszerre alakít majd ki a Mars pályáján egy keringő egységet és küld a felszínre egy landoló-Marsjárót mely földmintákat vesz majd. Az önjáró felszíni egység előreláthatóan 2021 áprilisában érkezik a Marsra. Érdekességként megemlítendő, hogy egy harmadik ország, az Egyesült Arab Emírségek is jelentős pénzt ölt a Mars-kutatásba: július 20-án indították el ugyanis Al-Amal nevű űrszondájukat, mely a vörös bolygó körül keringve végez majd időjárási megfigyeléseket.

Miért épp a Mars?

Ahogyan a bevezetőben is említettem, a Mars az egyetlen olyan közelünkben lévő kőzetbolygó, melyre képesek vagyunk emberi legénységet juttatni. Hogy mi ennek az oka? Az egyik, hogy elérhető távolságban van: a Föld és a vörös bolygó egymáshoz legközelebbi pálya-pontjukon 56-58 millió kilométerre közelítik meg egymást (ez két évente fordul elő, így például idén, majd legközelebb 2022-ben). Ezzel szemben a többi Naprendszerbeli kőzetbolygó, a Vénuszt leszámítva egyelőre elérhetetlenül messze kering tőlünk. De mi a helyzet a Vénusszal? Közel van - igazság szerint kicsit közelebb is, mint a Mars (legközelebbi pontoknál alig 38 millió km-re) - ám felszíni viszonyai a pokolhoz hasonlatosak: állandó 500 fok a forróság, a százszoros légköri nyomás (93 ezer millibar), kénsavas esők jellemzik, erős üvegházhatással, 200-300 km-es szélviharok tombolnak a felszínen, a légkör pedig 96%-ban széndioxidból áll. A Mars ehhez képest barátságosabb bolygónak tűnik, ám még "ő" is messze áll attól, hogy a földi viszonyokhoz hasonlítsuk: felszíne negyede a Földének, sűrűsége 30%-kal alacsonyabb (emiatt a gravitáció harmadakkora, mint a Földön), a hőmérséklete viszont elviselhető: egyenlítőjén akár plusz fokok is előfordulnak (mértek már +20 fokot is), de jellemzően -40 - -50 fok a bolygóátlag. És most a főbb problémákról: a Marsnak szinte egyáltalán nincs légköre és nincs mágneses tere sem. Ez a két probléma pedig számtalan további súlyos gondot okoz. A mágneses tér ugyanis a kozmoszból érkező sugárzással szembeni védelem miatt lenne fontos és azért is, hogy megtartson egy átalakítható légkört a bolygó körül. Ám mivel a Mars nem rendelkezik ilyennel, felszíne teljesen védtelen a világűrből érkező káros sugárzással szemben, mely egyébként negyvenszerese a földinek. A felszín ugyancsak védtelen az állandóan becsapódó űrtörmelékkel, meteoritokkal szemben, hiszen azok légkör hiányában nem égnek el a Marshoz közeledve.

mars_kep_adatok.jpg

Az említettek miatt egy bármikor is kialakítandó Mars-felszíni, emberi lakhatás céljából létesítendő telepnek sokak szerint egy barlangban lenne a legjobb helye. További probléma a víz hiánya (mely az új kutatások szerint csak a felszín alatt, jég formájában található meg a Marson). Gond az is természetesen, hogy nincs termőföld és hogy a felszíni viszonyok nagyságrendekkel mostohábbak mint a Földön. A sok vasoxid miatt az egész bolygó vörös színű, rengeteg a hatalmas hegy és vulkán melyek mellett még a Mount Everest is eltörpül. Az Olympus Mons 21 ezer méter magas (!) a Mount Everest pedig csak 8848 m. Az a feltételezés, hogy a légkör hiánya miatt nincsenek felszíni szelek (akár viharos erejűek is) nagyrészt már megdőlt, így egy esetleges Mars- telepet (emberi legénységgel) még a viharok is fenyegetnék. De a legnagyobb probléma a felsoroltak közül a mágnesesség hiánya okozta védtelenség a hatalmas sugárzással szemben.

Ember a Marson? Mikor?

A NASA idén már kilencedik alkalommal küldött felszíni Mars-járókat és szondákat a vörös bolygóra: legelőször 1997-ben érkezett a Marsra amerikaiak alkotta szerkezet, ez volt a Sojourner. Később landolt a Marson a Spirit és az Opportunity, majd következett három szonda, a Pathfinder, a Phoenix és az InSight. Az idei (és 2021-ben Marsra érkező) egység, a Persevarence egy marsi "légkörbe" emelkedő űr-helikopter is visz magával, így most már a Mars közelében történő felszíni repülés lehetőségeit is képesek leszünk felmérni. Ez tekinthető az utolsó lépések egyikének az emberes küldetések megindítása előtt.

mars_earth_pozition.jpg

Kép forrása: pervenimus blog: Mars utazás és kolónia

A vörös bolygó két évente kerül olyan pozícióba, hogy érdemes legyen megkísérelni az odautazást. A Föld és a Mars közt jellemzően 200 - 250 millió km a távolság (a legmesszebbi pozíciójában 402 millió km-re van tőlünk), ám 26 havonta mindössze 56-58 millió km-re közelítjük meg egymást. Egy esetleges emberes küldetés 6-7 hónapig tartana (az 56 millió km-est távolságba). Összehasonlításul: 1969-ben három nap alatt értük el a Holdat, mely alig 384 400 km-re van a Földtől. A számokból is látszik: egy sikeres Mars-misszió óriási tudományos lépés lenne a Föld számára. A kérdés csak annyi: mikor indulhatnak az első űrhajósok a vörös bolygóra? A jelenlegi előrejelzések mindenképp a 2030-as évekre valószínűsítik ennek dátumát. 

Felhasznált irodalom:

***

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

08.12.13:52

 

Tönkretesszük a bolygót, aztán csodálkozunk az időjáráson [51.]

Mindannyian szenvedünk a különböző időjárási anomáliáktól, például most épp a hatalmas esőzésektől (az egyre többször előforduló 50 vagy akár 100 mm -es napi csapadékmennyiségektől), a hőségrekordoktól (2007 július 20-án Kiskunhalason 41,9 fokot mértek) és egyéb szélsőségektől, mint a hatalmas viharok, nyári jégesők, áradások, szárazságok, erdőtüzek ... stb, stb. Közben azonban nem gondolkodunk el azon, hogy miért is van ez az egész?

klima1.jpg

A svájci székhelyű, Genfben működő, a klíma-kutatásban ENSZ támogatással részt vállaló és 1988-ban alakult IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change - Éghajlat-változási Kormányközi Testület) megteszi azonban helyettünk és érdekes, sőt megdöbbentő következtetéseket von le az egyre sűrűbben előforduló globális időjárási anomáliákból.

Az egyik ilyen következtetésük (melyet minden józan gondolkodású, világra nyitott értelmiségi gondolkodó is régen leszűrt már), hogy bizony nagyon is van összefüggés az emberi civilizáció - elmúlt 150 évben (az ipari forradalom kezdete óta) tapasztalt - környezetszennyezése, természetpusztítása, erdőirtása, bioszféra-károsítása és az erre válaszként kialakuló időjárási anomáliák között. Jelenleg bolygónk átlaghőmérséklete 14,69 °C, vagyis 0,75 fokkal magasabb, mint 100 éve. Erre felmerülhet bennünk: 0,75 fok semmi, hiszen ennyi nem is érezhető. A probléma azonban nem így "működik": ugyanis minden tized-foknyi globális átlaghőmérséklet-változás komoly hatást gyakorol a Föld bioszférájára: például a jégsapkák olvadására, a tengerszint emelkedésre, az óceánok sós és édesvíz arányának változására (ami a tengeri áramlatokat is befolyásolja), az elsivatagosodás gyorsulására; nagyobb hőmérséklet emelkedésnél: a gabonafélék terméshozamának csökkenésére, az óceánok elsavasodására, a halállomány-pusztulásra, a levegő oxigéntartalmának csökkenésére ... stb, stb.

klima2.jpg

Az IPCC szerint, ha minden változatlanul megy tovább - vagyis az emberiség környezet-pusztítása nem csökken - akkor 2100 -ra a globális átlaghőmérséklet 3,1 - 3,7 celsius fokkal is növekedhet. Ez már alapvetően változtatná meg az emberiség életkörülményeit és afféle Mad Max szerű apokaliptikus Földet eredményezne (gyakorlatilag szinte élhetetlen körülményekkel). Tehát a tudósok, klímakutatók szerint alig 3 generációra vagyunk a teljes pusztulástól. Unokáink, dédunokáink biztosan, de az sem kizárt, hogy már gyermekeink is mesterséges - szigetszerűen élhető - világba kerülhetnek.

Milyen okok húzódnak a háttérben?

Hogy mi okozza konkrétan mindezt? A kutatók szerint elsősorban az úgynevezett "üvegházhatás" nevű jelenség, amikor a Napból érkező rövid hullámhosszú, nagy energiájú sugárzás a földfelszín elérése és melegítése után, hosszú hullámú, alacsony energiájú sugárzásként nem tud távozni a világűrbe - mert az üvegházhatású gázok tömege megakadályozza a folyamatot és elnyeli a távozni "akaró" sugarakat - így azok itt maradnak és melegítik a bioszférát (üvegházakban tapasztalható viszonyokat teremtve). Hogy melyek azok az üvegházhatású gázok melyek mindezt okozzák? A tudósok több tucatnyit ismernek, de valójában csak alig 5 felelős a probléma 90 százalékáért: a vízgőz (H2O), a széndioxid (CO2), a dinitrogén-oxid (N2O), a metán (CH4) és a kén-hexafluorid (SF6). Ennek a bizonyos "gyilkos ötösnek" a légköri megjelenése azonban rajtunk, embereken múlik.

klima3.jpg

A fosszilis tüzelő-anyagokkal működő hagyományos erőművek a CO2 kibocsátás növekedéséért, a közlekedés, hőerőművek, műtrágyák a N2O kibocsátásért, a mezőgazdaság, hulladékkezelés a CH4 növekedéséért, a villamosipar pedig a SF6 előállításáért felelős. A második körbe tartozó, vagyis a légkörbe kisebb mennyiségben kikerülő anyagok közül a legjelentősebb üvegházhatást okozó gázok az iparban (hűtéstechnikában, tűzoltásban) használt Fluoroform (CHF3), és az aeroszol hajtógázként használt diklór-difluor-metán.

A helyzet sajátos tragikussága, hogy a legtöbb ember csak elszenvedője - és nem alakítója - a súlyosbodó problémának, mert a legtöbb üvegházhatású gázt az ipari nagyhatalmak gyárai ontják a légkörbe. Elsősorban Kína hatalmas hagyományos üzemei, az Egyesült Államok ipari objektumai, közlekedési rendszerei, illetve India, Oroszország és Japán gazdasága felelős a károsanyag-kibocsátás legnagyobb hányadáért.

klima4.jpg

A fenti grafikonokból kiolvasható, hogy az üvegházhatást okozó gazdasági területek közül az ipar és a villamosáram illetve hőtermelés adja a káros-anyag kibocsátás közel felét. A gázok közül a CO2 az abszolút első.

Most ott tart a világ, hogy a felelős nagyhatalmak (elsősorban Donald Trump) elhárítják maguktól a felelősséget, tagadva az egész probléma létezését (nehogy már az ipari nagytőke érdekrendszere sérüljön a klíma-helyzet miatt esetleg bevezetendő korlátozások miatt), a lakosság pedig megosztott: egy része nem kapcsolja össze az egyre sűrűsödő időjárási anomáliákat a klíma-katasztrófát okozó környezetszennyezéssel (és üvegházhatással), másik része pedig tehetetlenül szemléli mindazt ami folyik és bár belátja az összefüggést, saját "ökolábnyomának" csökkentésén túl nem sokat tehet a javulásért.

Pedig ha nem akarunk néhány évtizeden belül egy élhetetlen bolygót, változtatnunk kellene, különben nem a napi 50 mm -es csapadék és napokig tartó esőzés lesz a legnagyobb bajunk az időjárással. [forrás1, forrás2, forrás3, forrás 4]

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

2020.06.17.15:29

8 jó hír járvány ügyben [50.]

Kínában 2019 novemberének végén regisztrálták a legelső koronavírusos beteget (Vuhanban), majd alig másfél hónappal később a kórokozó megjelent sajnos Európában is. Ezt követően a kontinensen belül Olaszországban, Spanyolországban és Németországban lett a legmagasabb a fertőzöttek száma. A Johns Hopkins Egyetem és a Worldometer március 25-én 423 469 fertőzöttet tartott nyilván (a föld 171 országában), amihez 18 909 haláleset és 109 153 felgyógyulás társult. Jelenleg még mindig tömeges terjedésekről beszélhetünk, ugyanakkor Olaszországban már a tetőzés közelében van a helyzet, hamarosan jön a mérséklődés. A média nap mint nap árasztja el a lakosságot rossz hírekkel, így a közhangulat folyamatosan romlik. Ugyanakkor pozitívumokat, jó híreket alig hallunk.

jarvany.jpg

Mi most mégis összeszedtünk nyolc jó hírt a járvány kapcsán, hogy kicsit árnyaljuk az általános rossz kedvet és némi bizakodást is közvetítsünk. Ránk fér.

  1. Kínában a 81 093 regisztrált esetből 72 703-an gyógyultak fel a vírusból. A Távol-keleti országban bezárták az utolsó, kifejezetten a koronavírus kezelésére épült kórházat is, mert már nincs rá szükség. Náluk már lezajlott az egész (alig 3,5 hónap alatt.) Túl lehet tehát lenni rajta, nekünk is menni fog!
  2. A járvány miatt világszerte egyre jobban terjedő termelés-csökkenés, fogyasztás-lassulás és ipari termelés visszaesés jó hatással van bolygónk környezetvédelmi helyzetére: tisztulnak a folyók és a levegő is.
  3. Készül már a vakcina a világ több országában is. A tudósok, orvosok és kutatók számtalan államban, főként az Egyesült Államokban és Németországban folyamatosan a megoldáson dolgoznak. Szakértők szerint ez lesz a világtörténelem első olyan járványa, melynek még terjedése alatt elkészül vakcinája is.
  4. Az amerikaiak kifejlesztettek egy olyan gyorstesztet, mely a jelenlegi 4-5 nap helyett, már alig 45 perc alatt megállapítja a koronavírus fertőzöttséget. A készülék neve: GeneXpert (a vég neve pedig: Cepheid) Ha a készülék elterjed a világban, az nagy előrelépést jelent a védekezésben is.
  5. Március második hetében az Utrechti Egyetem és a hollandiai Erasmus Orvostudományi Központ kutatói olyan ellenanyagot, antitestet fedeztek fel, mely képes felvenni a harcot a szervezetbe jutott koronavírussal. Frank Grosveld kutató-biológus szerint bár az anyag tesztelése hosszú hónapokat vesz még igénybe, bizonyítja, hogy ez az új járvány is leküzdhető.
  6. A járvány leginkább azokat az időseket támadja, akik valamiféle alapbetegségtől szenvednek. Akadnak kivételek is, de a világ-járvány statisztikai adatait elemezve azt az eredményt mutatják a számok, hogy az egészséges felnőttkorú lakosság 90% -a átvészeli a betegséget néhány napos ágynak eséssel. Ha vigyázunk tehát időseinkre elkerülhető az, ami sajnos ma Olaszországban történik. És el is fogjuk kerülni!
  7. Velencében és a környékén lévő vizekbe a turizmus visszaesése és a környezetszennyezés drasztikus mérséklődése miatt visszatértek a tengeri élőlények, halak (köztük a delfinek is) és újra valódi élővilág kezd kialakulni. Bolygónk megtisztulva kerül ki ebből a küzdelemből, de egyben figyelmeztet is bennünket: becsüljük és óvjuk azt, amink van!
  8. Végül egy nyolcadik jó hír, afféle záró biztatásként: Michael Levitt, Nobel-díjas tudós és biofizikus szerint - aki előre megmondta a kínai járvány végét is (és akkor is igaza lett) - a Koronavírus járvány az elkövetkező hónapokban (a most elkövetkező 8-10 hétben) rohamosan fog mérséklődni Európában is.

Ha nem csak mindig a rossz hírekre, baljós gondolatokra, pesszimista képzelgésekre és világvége érzésekre összpontosítunk, hanem a pozitív dolgokat is meglátjuk, akkor lélekben és mentálisan is könnyebben túl tudunk lenni a járvány okozta megpróbáltatásokon!

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

2020.03.23.22:03 

A háború esélye és Irán várható lépései [49.]

A 2018 májusa óta (az USA által újra bevezetett kereskedelmi embargó elrendelésétől) folyamatosan romló amerikai - iráni viszony 2020 január 3-án zuhant újabb mélypontjára, miután előző este Bagdadban tartózkodó Kászim Szulejmáni iráni tábornokot egy amerikai MQ-9 Reaper drón megölte. Az Irán második emberének is tartott altábornagy mind a perzsa hadsereg irányításában (mely hadsereget egyébként a világ 14. legerősebbjének tartanak), mind a Forradalmi Gárda vezetésében, mind pedig az iráni külpolitika alakításában kulcsszerepet játszott. Többek közt ő irányította a Közel-Kelet több országában működő (de főleg Szíriában és Libanonban tevékenykedő) Hezbollah alakulatait is. Halálakor egyébként a Hezbollah egyik vezetője, Abu Mahdi Muhandisz is mellette volt éppen és szintén életét vesztette a merényletben.

iran_usa.jpgA merényletet többen értékelték már - független szakértők, amerikaiak és irániak is - de a vélemények széles skálán mozognak. Az Egyesült Államok hivatalosan preventív lépésként határozta meg Szulejmani likvidálását, mellyel állítólag megakadályoztak több olyan lépést is, melyekkel Irán az Egyesült Államok és általában a Nyugat érdekeit és biztonságát sértette volna. Kérdés azonban, hogy a vélhetően hírszerzési információkra támaszkodó döntés valóban elérte e célját, vagy csupán tovább hergelte az iráni vezetést és a Szulejmani helyére lépő új tábornokot (Iszmáil Gánit). Ha Szulejmani nehezen (vagy egyáltalán nem) pótolható kulcsfigurája volt az iráni biztonságpolitikai rendszernek (kiterjedt személyes kapcsolatokkal a térségben) és HA valóban USA ellenes katonai, hadászati lépésekre készült szervezetei révén, akkor Donald Trump döntése likvidálásáról akár értelmet is nyerhet. Ha viszont megölése csak olajat öntött a tűzre és Ali Hámenei ajatollah (Irán legfőbb vezetője) szemében csak fokozta az eltökéltséget az USA elleni fellépések további megtételében, akkor a merénylet visszájára is elsülhet. Nem beszélve arról, ha Szulejmani pótlása is könnyen megoldható Teherán számára. 

A felmerülő kérdések mellett további nagy dilemma, hogy milyen lépésekre készülhet most Irán? Január 8-án az irániak több tucat rakétával támadták meg az amerikaiak két iraki bázisát is: Erbilben és az al-Andban kormányzóságban (az Al-Asszad légibázison), azonban a becsapódások csak minimális károkat okoztak. Az Irán területéről indított rakétákat időben érzékelték az amerikaiak és meg tudtak tenni minden szükséges óvintézkedést. Egyetlen amerikai, német, vagy magyar katona sem sérült meg, viszont egy iraki tiszt halálos sérüléseket szenvedett és 5 másik iraki katona kórházba került. A Szulejmanit likvidáló merénylet után 6 nappal történt támadás viszont aligha az egyetlen válaszlépés az Egyesült Államok ellen.

hamenei_trump.jpg

A nagy ellenfelek: Ali Hamenei és Donald Trump /kép forrása: olicity.news/

A rendkívül ellenséges Irán - USA viszony nagyon hosszú múltra tekint vissza és egészen 1979 -ig kell visszamennünk a kezdetéhez. Ekkor tört ugyanis ki az az iszlám forradalom, mely elűzte Irán éléről az Amerika- és nyugatbarát sahhot és a perzsa államot teokratikus berendezkedésű állammá változtatta. Az új felállásban, mely ma is változatlan formában működik: Iránt egy vallási vezető igazgatja, mely egyszerre ura az állam-apparátusnak és az iszlám egyház-szervezetnek. Az egyszerre világi és vallási hatalommal bíró személy a síita ajatollah címet birtokolja: ő 1979 és 1989 közt Rubolláh Homeini volt majd 1989 óta Ali Hámenei tölti be ezt a posztot. Az új Irán - ahol az iszlám vallás tisztelete és előírásrendszere minden meghatároz - 1979-től ellenséges az Egyesült Államokkal szemben (iráni túszdráma 1979), de az utóbbi 20 évben a két ország közti kapcsolat végzetesen hektikussá vált.

2003-ban az USA kereskedelmi embargót vezetett be Iránnal szemben a perzsa urándúsítás miatt (melynek ellenőrzését Teherán megtagadta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtől). Később 2015-ben Barack Obama ugyan átmenetileg rendezte a kapcsolatokat Iránnal (feloldva az embargót az urándúsítás leállítása vagy legalábbis minimalizálás fejében), de 2018-ban az új elnök, Donald Trump visszaállította a szankciókat. Az elmúlt évben az USA és Irán kölcsönösen terrorszervezetnek nyilvánították egymás hadseregét (Washington a komplett Forradalmi Gárdát is Iránban), majd több súlyos katonai incidens is történt az Ománi-öbölben olajszállító tankerek ellen (melyekkel az amerikaiak Iránt gyanúsították). Végül következett 2020 január másodikájának estéje, amikor az amerikaiak megölték Szulejmani tábornokot, az ajatollah bizalmasát.

iran_adatok.jpg

Jelenleg Irán egyszerre tekinti magát az iszlám vallás legfőbb védelmezőjének a "hitetlen nyugattal és legfőképpen a gonosz Egyesült Államokkal illetve Izraellel szemben" és a síita vallás (az iszlám kisebb ága) egyetlen igazi vezetőjének. Tény, hogy a muszlimok 12-13 százalékát kitevő síita irányzat legnagyobb arányban Irán területén képviselteti magát, illetve mellette Jemenben, Szíriában, Libanonban van számottevően jelen. Ilyen módon a perzsa állam afféle vallási központként is megjelenítheti magát az arab világban és Amerika-ellenes politikája, mérete (terület, lakosságszám, olajkincsek ... stb) illetve regionális szerepe révén akár a nagyhatalmi játszmáknak is fontos szereplőjévé válhat. Főleg abban az esetben igaz mindez, ha egyre szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolata a valódi nagyhatalom Kínával és Oroszországgal tovább erősödik.

Irán a továbbiakban befolyásolhatja az olajárakat és a Hormuzi-szoros forgalmát is (mely a Perzsa-öbölbe tartó vagy onnan távozó olajkereskedelem legfontosabb áthaladási pontja). Emellett az orosz technológiai segítséggel, illetve kínai pénzekkel folyó iráni atomprogram akár néhány éven belül a tizedik atomhatalommá teheti a perzsa államot. Az elkövetkező hónapok (középtávon évek) mindenesetre eldönthetik, hogy Irán milyen mértékben lesz gyújtópontja a nemzetközi konfliktusoknak és elég erős szövetségi rendszert tud e kiépíteni egy helyi vagy akár világméretű háborús helyzet kialakításához. A poszt címében feltett kérdésre tehát - "mi a háború esélye?" - egyelőre az a válasz, hogy csekély, hiszen Iránnak időre van szüksége mind atomprogramja befejezéséhez, mind szövetségi rendszere kiépítéséhez (bárkik is lesznek majd ebben). 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

kaveszunet2_felirat.jpg

belyegkep2_1.jpg

2020.01.09.11:30

A hippimozgalom évtizede [48.]

Ha a 60-as és 70-es évek hippi-mozgalmairól olvasunk, mindig felmerül bennünk a kérdés: jó, vagy rossz megközelítéssel (támogató vagy elítélő érzésekkel) viszonyuljunk e ehhez az egészhez? A válasz pedig rendszerint négy dologtól függ: 1.megéltük e a kérdéses korszakot 2.tanultunk e az iskolában a mozgalomról 3.milyen a politikai irányultságunk, és végül: 4.hol van a tolerancia-szintünk? 

Ami az ismereteket illeti, magának a kifejezésnek az eredete kérdéses: a hippi, hipster szavak hátterében a leginkább valószínű elképzelés szerint a "hop" szavacska állhat, mely a 60-as években az ópium szleng-elnevezése volt, de vannak, akik a hep, azaz "menő", "belevaló", "bennfentes" szavakat tartják valószínűbbnek a kifejezés eredeteként. A 60-as éveket megelőzően, New York egyik kerületében (Harlemben) a feketék stílusát utánzó és szubkultúráját átvevő fiatal fehéreket nevezték így (bár ez utóbbit igen korlátozott forrás-anyag támasztja alá). 

Tovább

Pablo Escobar halálának valódi körülményei [47.]

A napokban Budapestre érkezett Victoria Henao, a világ legismertebb drogbárójának, Pablo Escobarnak az özvegye. A látogatás kapcsán sokakban újra felidéződött az egykori maffiavezér élete és rejtélyes halála, mellyel kapcsolatban még napjainkban is rengeteg a tisztázatlan kérdés.

escobar.jpg 

Tovább

A legközelebbi lakható bolygó [46.]

Az emberiség Kopernikusz, Galilei és Giordano Bruno óta kíváncsi a világűrre, melynek titkait az elmúlt évszázadokban egyre nagyobb és elszántabb lelkesedéssel kereste. Bár Brunót az egyház 1600 február 17-én máglyahalálra ítélte és kivégeztette (élve elégetéssel Róma főterén), a tudósok nem tekintették ezt rossz előjelnek, sőt napjainkig tartóan fürkészték/fürkészik tovább a Földet körülvevő világmindenséget.

proxima3_b.jpg

Tovább

Egészséget és sikert hozó mudra gyakorlatok [45.]

buddha.jpg

A legtöbb emberhez hasonlóan, a nem bizonyított (és nem bizonyítható) dolgokat három csoportba sorolom: van olyasmi, amiben hiszek (ez nálam Isten és a kereszténység), van, amit elutasítok és nem tudok benne hinni (mint például egy sereg ezoterikus téma) és van egy harmadik kategória is, az olyan dolgok számára, melyeket a "talán igaz, de ártani, biztosan nem árt" címkével látok el. Ide sorolom a jógát és a buddhista - hinduista relaxációs gyakorlatokat is. Ezek között bukkantam nem régiben egy érdekességre, a Kubera mudrára, mely állítólag szerencsét, pénzt és vágyaink beteljesülését hozhatja számunkra. Kicsit beleásva magam a témába, hangyányit változott a véleményem: kifejezetten érdekesnek találtam a "jóga mudra" világát. De nézzük, miről is van szó:  

Tovább

Elképesztő hőségadatok a múltból, a világ legnagyobb forróságai [44.]

Sokszor képedünk el azon, ha a hőmérő higanyszála 30-35 fok fölé emelkedik és rendszerint nehezen viseljük az ennyire magas hőmérsékleti értékeket, főleg akkor, ha huzamosabb ideig - netán több napon keresztül, vagy esetleg hetekig - lesz része mindennapjainknak. Eközben vannak olyan országok, vidékek, ahol folyamatosan, akár egy-két hónapon keresztül is állandósul a 40 fok feletti hőmérséklet. Ilyen ország például a Perzsa-öböl partján fekvő, aprócska Katar, ahol a fővárosban, a másfél milliós Dohában június elseje és szeptember elseje között 41 fok az átlag-hőmérséklet, de júniusban bizonyos napokon minden évben eléri a 49 fokot is a hőség.

doha_kartum.JPG 

Tovább

Háború és polgárháború veszélye Venezuelában [43.]

A közel 1 millió négyzetkilométer alapterületű (916 000 km2) és 31 millió lakosú Venezuela, mely Latin-Amerika 6. legerősebb gazdaságát tudhatja magáénak -- Brazília, Mexikó, Argentína, Kolumbia és Chile után (nem kis részben a GDP 25%-át hozó olajkitermelésnek köszönhetően) és kétszer akkora nominális GDP -t produkálva, mint Magyarország -- már évek óta szerepel a nemzetközi híradások élvonalában. Ismertségének fő oka részint az ország körüli folyamatos nemzetközi feszültség (botrányok sora), részint az állandó belső zavargások, tüntetések, sztrájkok előfordulása, részint pedig a drasztikusan romló közbiztonság. Fővárosa Caracas, ma a világ 3. legveszélyesebb városa, ahol 100 ezer emberre évente 119 gyilkosság jut.  

Tovább