Érdekes témák egy kávé mellé

Kávészünet

10 + 1 érdekesség az Antarktiszról [42.]

2018. december 26. - Kávészünet blog

Az Antarktisz bolygónk legdélibb pontján, a 60. szélesség körtől délre fekvő területek és szigetek elnevezése. Sokak szerint gyönyörű táj, másoknak az örök tél és hideg hátborzongató vidéke, ismét mások számára pedig titokzatos világ. Ám akárhogyan is nézzük: a legtöbbünket érdekli ez a bámulatos kontinens. Összesen 10 + 1 érdekességet érdemes megemlíteni az Antarktisszal kapcsolatban: 

antarctica3.jpg 

1. Név: Neve a görög eredetű Antarktikosz azaz Arktisszal szembeni szóból ered. Maga az Arktisz az északi sarkot jelöli és az arktosz, azaz medve kifejezésből eredeztethető.

2. Terület: Az Antarktisz területe 14,2 millió négyzetkilométer, ami azt jelenti, hogy lényegesen nagyobb a mi kontinensünknél. Európa területéhez hozzá kellene adni Indiát és Madagaszkár szigetét is ahhoz, hogy megközelítsük az Antarktisz nagyságát.

antarctica_map.jpg3. Lakosság: Az Antarktisznak nincs állandó lakossága, nincsenek városai, országai, csupán telepei vannak (állandó és ideiglenes telepei). Így a kontinens lélekszáma nyáron 4 ezer fő körüli, télen pedig alig ezer fő lakja. Legnagyobb bázisa az USA birtokában lévő McMurdo, közel ezer fős telep a Ross-szigeten. A közvélekedés ezt a bázist tekinti az Antarktisz "fővárosának". A kontinens bázisainak leginkább jellemző megközelítési útvonala Dél-Amerikából "érkezik" a Déli sarkra. McMurdo -ba pedig rendszerint az Új-Zélandi Christchurch városából érkeznek a repülők. Ez 3825 km, utazási idő: 5 óra 56 perc.

4. Felfedezése: Az első ember, aki az Antarktisz partjára lépett (és nem valamelyik part-menti szigetre), az Carsten Borchgrevink, norvég biológus volt 1895 -ben. Az első pedig, aki elérte a déli sarkpontot, a szintén norvég Roald Amundsen volt, 1911 december 14 -én. A bátor felfedező partraszállása után 10 hónappal érte el a déli sarkot, végig versenyben nagy vetélytársával Robert Falcon Scott -tal (aki viszont sajnos meghalt a visszafelé tartó úton). Maga az út, a sarkpontig, 2800 km hosszan a Ross-jégen vezetett keresztül (épp a későbbi Mc Murdo teleppel szembeni pontról indulva) épp 56 napig tartott, szánhúzó kutyákkal, -30 fokban. (Az elindulástól a visszaérkezésig volt a teljes út 99 nap.) A Déli sarkponton egyébként 1956 óta van állandó kutatóbázis (napjainkban 150 fővel), melyet az első ide eljutó két felfedezőről Amundsen-Scott kutatóállomásnak hívnak.

antarctica_bazis.jpg

5. Hőmérséklet: Az Antarktiszon július - augusztus a tél időszaka (hiszen a déli féltekén éppen fordítva vannak az évszakok, mint nálunk). A kontinens belsejében télen mínusz 40 és mínusz 70 fok közt van a jellemző hőmérséklet. Rekord hideget - mely egyben bolygónk negatív hőmérsékleti rekordja is - 2013 nyarán (július 31-én) mérték az Antarktiszon, mégpedig a keleti részeken: - 94,7 fokot [forrás] Bár sokan a 2010 -es (augusztus 10-én mért) 93,2 fokot tekintik hivatalos rekordnak. [forrás] Az antarktiszi időjárás jellemző "tartozéka" az iszonyatos hideg mellett a híres antarktiszi szél, mely néha eléri a 300 km/h -t is. 

antarctica_hofok.jpg

6. Legvastagabb jég, legmagasabb pont: A kontinensen a legnagyobb jégvastagság: 4775 méter, a legmagasabb pont pedig az Ellsworth-hegységben található Vinson Massif 5140 méterrel (a Ronne-jég szélén). Egyébként az Antarktisz a legnagyobb átlagos magasságú földrész. (Átlagos tengerszint feletti magassága 2000 méter.) A déli sarkpont tengerszint feletti magassága pedig 2804 méter (a sarki fennsík közepén).

7. Állatvilág: Az Antarktisz állatvilágát a tengeri élőlények, halak mellett fókák és pingvinek alkotják. A kontinensen 7 pingvinfaj él, de ezek közül 6 csak költeni jár ide. Egyedül a császárpingvin az, amely állandóan az Antarktiszon él. 

8. Magyar vonatkozás: Találhatók a kontinensen magyar elnevezésű földrajzi helyek is, mint a Bartók gleccser, a Liszt csúcs, a Liszt gleccser és a Boda hegy, melyek magyar kutatók ott tartózkodásának köszönhetik, hogy így kerülhettek a térképekre. A magyar kutatók: Fazekas István, Bolza Alfonz, Pécskay Zoltán.

antarctica2.jpg

9. Jogi státusz: Az Antarktisz jogi státuszát az 1961 június 23-án megírt Antarktisz-egyezmény rögzíti. Ez alapján a kontinenst egyetlen ország sem birtokolhatja és tilos területén a katonai tevékenység illetve a természeti kincsek kitermelése. 

10. Területigények: Az Antarktiszon hét ország követel területeket, mely követeléseket azonban a nemzetközi jog nem ismeri el. A hét ország: Egyesült-Királyság, Franciaország, Ausztrália, Új-Zéland, Chile, Argentína és Norvégia. A lenti térképen jól láthatóak az igényelt zónák, melyek közül az Egyesült Királyság és Argentína igényei közel egybeesnek. (A legnagyobb területi igénnyel Ausztrália lép fel.) A hivatkozási alapokat: a kontinenshez közeli felségterületek adják: Chile, Argentina, Ausztrália és Új-Zéland nem szorulnak magyarázatra, az Egyesült Királyság a Falkland-szigetek miatt érzi jogosnak igényét, Franciaország pedig az antarktiszi partokról alig kétezer km -re fekvő Kerguelen szigetei miatt. A norvégok az első Antarktiszra érkező felfedezőik okán. A déli sarkponthoz a legközelebbi ország egyébként Chile (Tűzföld). 

antarctica_ovezetek.jpg

10 + 1. Külön érdekesség, hogy a kutatók szerint az Antarktisz alatt mintegy 200 milliárd hordó olaj található, melynek kitermelése alapjaiban befolyásolná az egész világ kőolaj-helyzetét. Ám az Antarktisz-egyezmény minden ország számára tiltja egészen 2048 -ig az ásványanyagok kitermelését. 

Zárásul egy képösszeállítás a déli sarkponton épült Amundsen-Scott déli-sarki kutatóállomásról:

antarctica_amundsen_scott.jpg

A Kávészünetben blogon érdekességeket találsz világunkról, tudományról, történelemről, kultúráról, filmekről, csillagokról, múltról és jövőről. Posztjainkat egy jó kávé mellé ajánljuk, pihenésként, mert kávészünet mindenkinek jár.

Ha tetszett a poszt, keresd Facebook oldalunkat is!

2logo_kaveszunetben.jpg

2018.12.26. (00:38) 

A bejegyzés trackback címe:

https://kaveszunetben.blog.hu/api/trackback/id/tr7414514594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Filmelemző_ · filmelemzoiro.blog.hu 2018.12.26. 13:22:35

Hihetetlen és szinte alig elképzelhető mínusz 62 fokban élni az életet azon a bizonyos bázison, ott a déli sarkponton. Márpedig a táblázat szerint május és szeptember között ezek nagyon gyakori hőmérsékleti értékek ott. Kíváncsi lennék, hogy mivel fűtik azt a bázist?

2018.12.26. 17:23:16

az 5. pont táblázatában nem egyértelmű, mi akar lenni az év oszlop tartalma - ha átlag, akkor a rekord min. téves

gigabursch 2018.12.26. 18:32:23

@Filmelemző.:
Nem csak hideg, de szél is van.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2018.12.26. 18:36:38

@népszopás: Szerintem marha egyszerű. Ha az van odaírva, hogy átlag, akkor átlag, ha meg rekord, akkor rekord. Tehát nem téves. Nyilvánvaló, hogy az éves hidegrekord nem a havi rekordok átlaga, hanem a havi rekordok közül a leghidegebb.

HARP3R 2018.12.26. 18:40:07

@gigabursch: -60 fok és 300 km/h -ás szél; na ez a kőkemény! Nem tudom hogyan lehet ezt kibírni. Pedig akadnak olyanok, akik jól bírják és éveket töltenek az Antarktiszon.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2018.12.26. 19:12:22

@HARP3R: A 300 km/h az csak a katabatikus szeleknél van, időszakos, nagyon rövid idejű maximum. Ez akkor van, amikor lehűl a partvidék és a magasságdifi miatt a belterületek hideg levegője az óceán felé áramlik tömegénél fogva.

Tartósan ilyen erős szelet nem tud a légkör produkálni forgószelek nélkül a Földön tudtommal a troposzférában a jetstream áramlást leszámítva, de az a troposzféra igancsak felső része és ott is igen ritka a 300 km/h feletti érték.

@Filmelemző.:
www.youtube.com/watch?v=P5lQ9DCXIbs
Ebben szerintem lesz válasz. Végigmegy az egész bázison, az energiatermelő részen is.

De itt célzottabban. Keróval működő belső égésű motorok hulladékhője.
www.jeffreydonenfeld.com/blog/2012/12/the-south-pole-power-plant/

dunca 2018.12.26. 19:30:49

+1 érdekesség: 138 vulkán van az Antarktiszon, ebből 91-et csak nemrég fedeztek fel.

2018.12.26. 19:55:28

@bm613: ja tényleg, oda is van írva

Allesmor Obranna 2018.12.26. 19:59:18

"10 + 1. Külön érdekesség, hogy a kutatók szerint az Antarktisz alatt mintegy 200 milliárd hordó olaj található, melynek kitermelése alapjaiban befolyásolná a kőolaj-helyzetet kontinensünkön."

Ezt nem értem. Mármint a mi kontinensünkön, Európán? Vagy az Antarktiszon? Ott biztos befolyásolná a kitermelés a kőolajhelyzetet, mivel (még) nem termelnek ki ott semmit.
Gondolom, a többi kontinens kőolajhelyzete is befolyásolódna.

gigabursch 2018.12.27. 00:05:11

Kimaradt egy térkép arról, hogy a jég alatt két nagy sziget is van (pangea.blog.hu/2014/01/02/mi_tortenne_ha_a_fold_osszes_jegtakaroja_elolvadna).

@molnibalage: katabatikus
Új szót tanultam. Köszi!

Alajos Hinárossy 2018.12.27. 03:28:53

Egy kis kiegészítés: a közhiedelemmel ellentétben az Antarktisznak igenis van állandó lakossága, ugyanis Chile és Argentína - nagyobb nyomatékot adva területi igényeiknek - egyaránt létrehoztak egy-egy polgári lakosság által is lakott települést a kontinens Dél-Amerikához legközelebb eső csücskében, az úgynevezett Antarktiszi-félszigeten. A chilei település (A Wikipédia alapján 150 fős nyári, 80 fős téli lakossággal) neve Villa Las Estrellas, a nála valamivel kisebb argentiné (szintén a Wikipédia alapján kb. 55 fős lakossággal) pedig Base Esperanza. A két településről számos érdekesség található az alábbi linkeken:

en.wikipedia.org/wiki/Villa_Las_Estrellas

en.wikipedia.org/wiki/Esperanza_Base

Első mohikán 2018.12.27. 05:38:35

Még egy érdekesség; az Antarktiszon van a Föld mágneses ÉSZAKI pólusa. Hiszen az iránytűk déli pólusa mutat arra, márpedig az azonos mágneses pólusok taszítanák egymást... :-)

hutp 2018.12.27. 08:50:52

Még egy érdekesség: az Antarktisz az utolsó háborítatlan terület, az emberiség utolsó "frontvonala", az utolsó meghódítatlan terület, és nagy kérdés, hogy mihez kezdünk vele. Ugyanis, legyünk őszinték, az a bizonyos egyezmény csak addig lesz érvényben, amíg a kontinens amúgy is lakhatatlan... mihelyt élhetővé válik, mert kizöldül a széle, azonnal mindenki el fog feledkezni a megállapodásról, és rohan, hogy gyarmatosítson.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2018.12.27. 09:32:36

@hutp: Amikor az a terület kizöldült akkor a ma ismert civilizáció megszűnne létezni, mert az akkora éghajlatváltozást takar.
Eleve hogyan zöldül ki az, ahol istentudja mikor volt növénytakaró? Mert most jég van mindenütt. Ahol nem, ott szikla.

Négyes_ 2018.12.27. 09:46:11

@hutp: hogyan tud "kizöldülni" jég és a kő? A másik: ha elolvadnak az Antarktisz partjai, több milliárd tonna jég válna vízzé, megváltozna az óceánok édesviz-sósvíz aránya, ami leállítaná a kontinenseket fűtő áramlatokat. Globális klíma-katasztrófa következne. Úgyhogy inkább ne zöldüljön a Déli-sark.

Aëtius_ 2018.12.27. 09:58:47

Miért lábakon áll a déli-sarki telep épületegyüttese (az Amundsen-Scott àllomás)? Esetleg a havas szelek miatt, melyek betakarnál különben?

gigabursch 2018.12.27. 10:08:34

@Vombat.:
Ott a hó nem olvad el, folyton magasodik. Évről évre feljebb léptetik a konténereket.
Volt erről egy film is valamelyik áltudományos csatornán.

gigabursch 2018.12.27. 10:10:20

@molnibalage:
Spórák, magok röpködnek ám, ha épp nem a hullámok viszik. Nem mindenhez kell szajkó vagy varjú (tölgymakkok)

gigabursch 2018.12.27. 10:12:30

@Első mohikán:
Igen, ezt a szűk értelmesebb része az embereknek tudja - többit meg jobban érdekli a polidili

Jericho_ 2018.12.27. 10:15:49

@Alajos Hinárossy: Ezek nem tekinthetők városoknak, valódi településeknek, mert a kontinensről (Dél-Amerikából) kapnak mindent, ami az élethez szükséges. Nem képesek az önellátásra. Nincsenek állattartó és növénytermelő területeik. Egyszerű polgári telepek csupán. (Politikai céllal kialakítva.)

Panelmedve 2018.12.27. 10:51:38

@Vombat.: Én is gondolkoztam már ezen. Hogy miért lábakra építik az antarktiszi kutatóállomásokat. Elképzelhető, hogy a jegesedés miatt. Talán @molnibalage: tudja.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2018.12.27. 12:33:28

@Vombat.: A korábbi kupola állomást többször eltemette a hó emlékeim szerint.

@gigabursch: És szerinted hány száz vagy ezer év kell, hogy egy ekkora jég alatt levő sanszosan tökkopár sziklán legyen növényzet? Honnan veszed, hogy egyáltalán van talaj a jégréteg alatt és nem csiszolta le régen a jég? Vagy a skandináv fjordok szikla felületén sok vegetációt látsz?

Péter Vojnesich 2021.09.15. 08:03:24

Mit lehet ott annyit kutatni, hogy több ezer ember kell hozzá?
süti beállítások módosítása