Biztosan nem vagyok egyedül azzal, hogy bizonyos szokások és megnyilvánulások halálra idegesítenek, amikor jártamban - keltemben tapasztalom másoktól. Főleg így nyáron gyakori, hogy az ember "belefut" kellemetlen emberekbe, hiszen mindenki nyüzsög, szabin van, nyaral, az utcákat járja, strandol, vagyis tömeghelyen tartózkodik. Ilyenkor nehéz eltűrni mások hajmeresztő dolgait. Számomra 5 olyasmi létezik, amivel a világból is ki lehet kergetni. Nézzük ezeket sorban, a legkevésbé zűröstől haladva a legdurvábbig. (Megjegyzem, hogy a posztban, autodidakta nyelvújítóként 5 új fogalmat is megalkottam, hátha terjednek majd: bunkofonista, strandbunkó, sorpofátlan, szagosradír, tötymörgő.)
5. Hangos telefonálás: Talán sokan tapasztaltátok már, hogy bizonyos emberek magánszámot adnak elő telefonálás címén. Mert hogy ők jelentős, jópofa, laza vagy éppen különleges emberek Legalábbis ezt van hivatva jelezni mindenki felé az ordító, teátrális telefonálásuk, amivel a lehető legbunkóbb módon adják tudtára környezetüknek, hogy jelen vannak. Figyelni kell rájuk. Csakhogy marhára nem érdekelnek senkit. Ezt viszont képtelenek felfogni. Nálam ötödik helyen vannak tehát a "bunkofonisták"
4. Strandon mellém telepedés: Borzasztóan idegesítő szokásnak tartom, amikor a strandon (legyen az természetes vízpart, vagy uszoda) szinte a számba telepedik le valaki (akár egy társaság vagy család), miközben rengeteg helyet találhatna máshol is. Leteríti törölközőjét, plédjét, lepedőjét vagy felállítja napozóágyát a pofámba és tojik arra, hogy én is ott vagyok. Negyedik helyre teszem a "strandbunkókat".
3. Sorban megelőzés: Van egy bizonyos réteg, melynek tagjai úgy érzik, hogy ők valamiféle kiváltságos kaszt tagjai és simán megelőzhetnek a sorban (mondjuk a pénztárnál, buszra felszálláskor, esetleg boltban, büfésnél vagy bárhol). Egy részük a tipikus újgazdag, másik részük pedig a fiatal, tizenéves nyikhaj, aki úgy csinálja mindezt, mintha véletlen lenne (és nem szándékos). És ott vannak még az agresszív nyugdíjasok is, akik mindenhol és minden körülmények közt kikövetelik maguknak a különleges bánásmódot. Bronzérmesek tehát nálam a "sorpofátlanok".
2. Dezodor használat: Külön speciális tábort alkotnak a mértéktelen dezodorhasználók, akik vagy testszaguk leplezésére (mintegy fürdés helyett, afféle sziszegős szappanként) vagy ápoltságuk menő formában történő hivalkodó megjelenítése érdekében ipari mennyiségű dezodort (néha parfümöt) fújnak magukra. Borzalmas, undorító, zavaró és mérhetetlenül idegesítő szokás. (Főleg zárt helyen, mint egy mozi, vagy busz.) Ide tartoznak még egyébként a büdösek is, akik a másik végleten egyáltalán nem használnak semmiféle tisztálkodószert. Nálam abszolut második helyen szerepelnek, ők a "szagosradírok".
1. Tízzel kanyarodás: Nálam első helyen szerepelnek a mazsolák, vagyis azok a vezetők, akik lépésben közlekednek és a kanyarokban 10 -el hajtanak. Falra mászom tőlük. Mikor sietnék a dolgomra, mindig kifogok egy ilyen idiótát, akik havonta veszi elő a kocsiját (így a vezetési rutinja zéró) és persze éppen akkor bénázik előttem "A" pontból "B" pontba (cirka 10 km/órával), amikor én is sietnék valahová. És persze jön a kanyar, amitől befosik és kigyullad a féklámpája. 10 km/h -nál. Na akkor állok közel az agyvérzéshez.
Na, körülbelül ennyi. Persze milliónyi idegesítő szokás akad még, fel lehetne sorolni vagy 100-at. De ezt tegyétek meg ti, a kommentekben!
Erről akartam a mai kávé mellett beszélgetni veletek!